Értem én az emberek rajongását a kapitalzmus iránt.
Én is szeretem... de mértékkel.
Van pár dolog, amit alapvetésként kell tekintei és onnan nincs baj a kapitalizmussal.
De ha ezek az alapvetések nem jönnek be a képbe, akkor semmivel nem haladja meg a "proletár" szemszögéből a feudalizmust.
Ilyenek pl.:
- A kapitalizmus lényege a verseny. Az alapelv az azonos vevőért küzdő vállalkozások tucatjait, százait, ezreit tételezi fel. Vagyis amint túl nagyra nőnek gazdasági szereplők, amint kartelezni vagy monolopolizálni tudnak, ha képesek a törvényhozókat a maguk érdekeik mellé állítani, onnan egy borzalommá képes válni.
- A kapitalizmusban a javak eloszlása érdem szerinti. Vagyis a vevő mint demokratikus szereplő dönt arról, hogy kit jutalmaz. A "jók" egyben gazdagok is. A "rosszak" meg sikertelenek.
- Az állam szabályozza a piacot, a kilengéseket (pl. végletes esetben a monopoliumokat) akadályozzák, az egységes és igazságos piaci versenyt kontrollálják. Ennek összefüggésében a gyengéket és szegényeket is életben tartják (nem jutalmazzák, de megmaradnak piaci szereplőként, hiszen kell a vevő is és a mennyiség is piaci versenyt generál míg ha ellehetetlenítik őket olyan nagy társadalmi feszültséget, költséget generál, amit a sikereseknek kell elviselnie mindenképpen)
Kapitalizmus: rajongás és árnyak
2018.01.26. 16:28 eMeL
Szólj hozzá!
Címkék: piac kapitalizmus
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emel.blog.hu/api/trackback/id/tr1713605559
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
