Rohad a pártstruktura, a pártszerkezet.
Hát jobb helyeken és elviekben, több évtizedes pártmunka (bizonyítási lehetőség, pontos ismeret az elvekről, tettekről, stílusról) alapján lépkednek előre a pártfigurák, egyre magasabbra. Demokratikusan, érdemekkel bizonyítva az előrelépéseket. Persze mindent nyilvánosan. Amit kell azt a párt belső nyilvánosságában, amit kell azt meg a teljes ország nyilvánossága előtt: hiszen a párt nem magánügy, az egész ország érdekeltsége.
Kedvenc kritikám.
Egy demokratikus pártrendszerben a pártfinanszírozás kényes kérdés. Én semmilyen pénzbeli támogatást nem engednék cégektől, magánszemély is csak ha nevesített támogató és éves összesen limit (mondjuk egy havi minimálbér) is van a támogatásokra.
Mert a pénzügyi függés (legegyszerűbb esetben a lobby és leköteleződés) máris torzít mindent.
Persze a másik oldalon a valós kapott szavazatok alapján járjon állami támogatás (volt rá megmérettetés, társadalmi támogatás) illetve ne csak pénzügyi támogatás legyen, hanem demokratikus alapszolgáltatások. Pl. semmi vagyonjuttatás (fujj, székházügy), hanem egyszerűen a tagság és a regisztrált támogatók, kapott szavazatok száma alapján elosztva ingyenes irodahelyiség használat, ingyenesen nyomtatott kampány és tájékoztató anyag, ingyenes internetes megjelenési tárhely és informatikai struktura stb.
Innen sokkal igazságosabb (és talán sokkal jobban működő is) lehet a demokratikus rendszer.
És ez nem csak az USA problémája :) Nálunk is rendbe kellene rakni a dolgokat.
