Nem hiszek az emberek végletes önzőségében, ami lehetetlenné teszi a szocializmust, mivel tapasztalatok szerint az ember az egyik legjobban alkalmazkodni képes lény (Csányi Vilmos szerint a többi állatfaj ilyen csoportkorlátban, élettérben már széttépte volna egymást)
A szocializmust meg nem kellene keverni a kommunizmus egyenlítő elveivel (megjegyzem ott az alap egy minden szükségletet kielégíteni képes nagyon fejlett technologiájú gazdag társadalom).
A szocializmus csak a termelő eszközök birtoklásáról szól. Egyéb "egyenlítő" szabály nincs.
Vagyis a tőkejövedelmek kivonása a képletből.
Ettől valakik működtetik a tőkét, vezetnek, kreatív és nélkülözhetetlen szereplők, stb, ezek meg a piacon mérettetnek meg, a munkaerő piacon. A jövedelem is ettől függ.
A szocializmus nem ellentétes a piaccal. A szocialista vállalatok nem szükségszerűen tervgazdasági szereplők. Olvassanak Liska Tibort példának. ( http://epa.oszk.hu/00000/00017/00042/pdf/fliskatibor.pdf )
A cégvezetés meg a kapitalizmusban is tipikusan igazgatótanácsok kezében van (most a nehezebben átlátható, nagyobb cégekről beszélünk nem kisvállalatokról) . A cégvezetést meg a tulajdonosok jelölik ki: itt a társadalom a tulajdonos, vagyis demokratikusan választottak ezek a szereplők. Ha valódi a demokrácia, akkor a társadalom a saját érdekeinek megfelelően választ.
És ugye a szocializmusban sem minden közvetlenül a Tervhivatal vagy Minisztérium alatt kell hogy legyen.
Miért kellene?
Ott is lehetnek nyugdíjalapok, befektetési alapok, önkormányzatok, bankok, biztosítók, akármik, akik részvényesek lehetnek. Csak a végén minden jelentősebb tőketulajdon az államhoz vezet vissza.
Ettől ezek a cégek még versenyeznek és növekedni akarnak, mert a benne dolgozók, a vezetők jövedelme nagyban függ a sikerességüktől.
