Persze ha a kommunizmus és a szocializmus között nem tudunk különbséget tenni :)
Talán definiálni is kellene először, mi is az a szocializmus.
Kiindulásként a demokratikus és jogállami irányból (vagyis semmiként nem a proletárdiktatúra felől közelítve).
Két írásom korábbról, példaként:
Hogyan lehet szocializmus?
Amíg a globalizmus nem tette lehetővé a tőke szökését, addig a skandináv államokban mutattak rá példát.
Ha a magas adók maradnak, akkor a tendencia egyértelműen látszott: egyre több a köztulajdon.
Kevesebb magánszemély a tulajdonosa a cégeknek (különösen a nagy cégeknek), a részvényesek állam, önkormányzat, befektetési alapok, nyugdíjalapok, és sok-sok-rengeteg kisrészvényes, a polgárok.
Ez is egy út a szocializmus felé.
De a modernizálás, robotizálás, automatizmus is vihet két irányba. Az egyik, hogy a gazdagok gazdagabbak lesznek és egy szűk réteg szakemberen, munkáson kívül a szegények még szegényebbek lesznek. De lehet másik irány is, egyre magasabb feltétel nélküli jövedelem és egyre több közösségi tulajdon (részesedés) a nagy robotizált üzemekben.
És az első út, a gazdagok gazdagodása mindenképpen a demokrácia anomáliája, álságos felszíni demokráciát mutat.
Mert egy olyan demokráciában ahol a törvényhozás valóban a széles polgári rétegeket képviseli, ott a második út felé lépünk.
Vagyis a demokrácia "tökéletessége" szocialisztikusabb társadalomhoz vezet, míg a kvázidemokráciák (amik most vannak leginkább a magukat demokráciáknak nevezett országokban is) egy új feudalisztikus kapitalizmusba vezet.
Demokratikus szocializmus
Nem hiszek az emberek végletes önzőségében, ami lehetetlenné teszi a szocializmust, mivel tapasztalatok szerint az ember az egyik legjobban alkalmazkodni képes lény (Csányi Vilmos szerint a többi állatfaj ilyen csoportkorlátban, élettérben már széttépte volna egymást)
A szocializmust meg nem kellene keverni a kommunizmus egyenlítő elveivel (megjegyzem ott az alap egy minden szükségletet kielégíteni képes nagyon fejlett technologiájú gazdag társadalom).
A szocializmus csak a termelő eszközök birtoklásáról szól. Egyéb "egyenlítő" szabály nincs.
Vagyis a tőkejövedelmek kivonása a képletből.
Ettől valakik működtetik a tőkét, vezetnek, kreatív és nélkülözhetetlen szereplők, stb, ezek meg a piacon mérettetnek meg, a munkaerő piacon. A jövedelem is ettől függ.
A szocializmus nem ellentétes a piaccal. A szocialista vállalatok nem szükségszerűen tervgazdasági szereplők. Olvassanak Liska Tibort példának. ( http://epa.oszk.hu/00000/00... )
A cégvezetés meg a kapitalizmusban is tipikusan igazgatótanácsok kezében van (most a nehezebben átlátható, nagyobb cégekről beszélünk nem kisvállalatokról) . A cégvezetést meg a tulajdonosok jelölik ki: itt a társadalom a tulajdonos, vagyis demokratikusan választottak ezek a szereplők. Ha valódi a demokrácia, akkor a társadalom a saját érdekeinek megfelelően választ.
És ugye a szocializmusban sem minden közvetlenül a Tervhivatal vagy Minisztérium alatt kell hogy legyen.
Miért kellene?
Ott is lehetnek nyugdíjalapok, befektetési alapok, önkormányzatok, bankok, biztosítók, akármik, akik részvényesek lehetnek. Csak a végén minden jelentősebb tőketulajdon az államhoz vezet vissza.
Ettől ezek a cégek még versenyeznek és növekedni akarnak, mert a benne dolgozók, a vezetők jövedelme nagyban függ a sikerességüktől.
