De van egy kedvenc kifejezésem, gyakran használom (titkon azt hiszem én találtam ki, bár gondolom sok sok évtizede leírták tudós elmék ezt a dolgot):
társadalmi hasznosság
A nemzeti jövedelem (ami ugye az egész nemzeté, benne melós és tőketulajdonos, de szimpla polgár is, aki lehet nem túl hasznos, de az ősei építették fel az országot, így van köze a vagyonához), szóval a nemzeti jövedelem elosztásának valamilyen módon igazságosnak kellene lennie és az egyik legfontosabb mérőszámnak az elosztásban a "társadalmi hasznosság"-nak kellene lennie. Minden más járadékvadász mód, ami nem viszi előre a társadalmat és a világot.
És a feszültség megértéséhez: bizonyos hogy a társadalmilag leghasznosabbaknál van a legnagyobb vagyon? És igazságos ez így? És ha nem igazságos, akkor jogos hogy frusztrációt okoz?
És egy társadalomban mikor lehet erősen társadalmi hasznosság alapú elosztás?
Hát egy ideális kapitalizmusban vagy ideális szocializmusban. Akármelyikben :)
Ki mondta hogy a szocializmus csak olyan lehet, mint az ismert létező szocializmus volt.
Ha csak azokat a kapitalizmusokat néznénk és csak azokat, amelyek a demokrácia, jogállam, és piaci verseny szempontjából "magas kihívásokkal küzdöttek", akkor a kapitalizmusra is mondhatnánk, hogy alkalmatlan társadalom szervezési mód.
És mennyi évtized, évszázad kellett a kapitalizmusnak ahhoz, hogy kinőjön (sajnos csak néhány!) igazán élhető kapitalista ország?
A szocializmusnak meg nem adnánk meg a lehetőséget a fejlődésre?
