Egy "falumegtartó" lehetőség lenne az idősgondozás.
Egy nagyvároshoz (jó egészségügyi infrastruktura léte) közeli településből "nyugdíjas falut" lehet építeni.
A tőke adott: a városi ingatlan eladásából lehet venni és felújítani vidéki ingatlanokat.
A maradék pénz meg jól jön az időskori (nyögdíjas) megélhetéshez.
Az állam feladata a helyi infrastruktura létrehozása. A nyugdíjasok elvárják az összkomfortot továbbra is. Meg a közeli nagyvárosba a jó közlekedést. És persze a helyi egészségügyet.
És egy ilyen nyugdíjas közösség munkalehetőséget, vállalkozási piacot is teremt. Vagyis ezzel a hagyományos falusi lakosságnak, az egész településnek megrendelőt, munkahelyet, megtartó erőt biztosít.
Hisz boltok, cukrászdák, kávézók kellenek nekik. Ápolószemélyzet, takarítók, áruszállító futárok, iparosemberek, karbantartók, stb. stb.
Ez nem elvont idea. Délkelet ázsiában sok japán nyugdíjas központ keletkezett, ahová a japán nyugdíjasok mennek az olcsóbb megélhetés és az olcsó ápoló személyzet miatt.
És az angol nyugdíjasok spanyol tengerparti lakóközösségei sem ismeretlenek.
