MO 2.0 Vélemények, javaslatok. Remény?!

Ki is fizesse a frankhitel cehet? Az állam mondjon le adókról? Hiszen akkor más adófizetőket terhel.

A gond ott van, hogy egy összegányolt szemétdombban akarunk igazságosdit játszani.
Először teremtsünk rendet, aztán jöhet a patikamérleg.

Miért van a bankadó? Mert a bankok tisztességtelen hasznot szednek a hitelesektők.
Mire megy el a bankadó? Egyszerűen elb*sszák a fineszesek.
Jogos lenne, hogy ha tisztességtelen módon gyűjtötték az extraprofitot, akkor az azokhoz kerüljön vissza, akiktől elvették? Persze.

Na de akkor egyszerűsítsünk a képleten!

A bankokat kemény (de jogállami! és piackonform!) jogi környezetbe kell helyezni. Ne húzzanak le többet a hitelesről, mint ami elfogadható! Legyen kockázatközösség a bank és a hitelfelvevők között! (Mondjuk minimum fifty-fifty, de miáltal a zállam is sáros a helyzet kialakulásában, legyen az szépen 3*1/3). Vagyis a "megmentő csomag" költségét korrekten szét kell teríteni!

A megmentés meg nem szólhat semmi olyanról, hogy az állam "egyes" hitelfelvevőknek ad valamit! Elsőként olcsóbb bankolást teremt (itt is pár ezer forintocska ketyeg a bankoknak havonta extrán - hitelfelvevőnként!), másodsorban ami a bank sara, azt ráterheli pl. a jelzálog teljes összegén túl nem létezik tartozás. A bank maga határozta meg hogy pl. 150% értékig kér jelzálog jogot. Vagyis efölött vállaljon má' felelősséget, ne csak a pógárt' b*szogassa a felelősséggel.
Aztán akár jogi kényszerrel is (ami egyébként a bankok célja is, hiszen ők kezdeményezték az ilyen megoldásokat) átütemezésekkel, befagyasztásokkal konszolidálni kell a helyzetet, mert a beszakadt hitelpiac (és lakáspiac) az egész országot maga alá temeti. Igen téged is!
Ha néhány évig kordában tartható a probléma, még van esély a kinövésére (magasabb bérek, nagyobb foglalkoztatottság, emelkedő ingatlanárak stb.)

A hitelt a felvevőjének kell megfizetnie. Ez nem kérdés. Az hogy valamennyi hitel bebukik és a banknak vesztesége támad, azt le kell nyelnie az sem kérdés. [Erre képzett hasznot és tartalékot a hitelfelvevőktől kapott pénzből sok-sok éven át!]
Amíg ez egy világszerte elfogadott 1-2%, az a bank nyelje le! Ez a piackonform! játékszabály.

Ha ezen túllépünk, akkor kockázat közösség azok között, akik egyaránt előre nem látott piaci helyzetbe kerültek és mindannyian megsínylik, ha a közösság (bank-hitelfelvevők-állam) bármelyike is tönkremegy. A mai társadalomban már nincs olyan, hogy az egyik láb lesántul, a többivel meg életképes marad. Együtt fáj az higgyétek el. De főként, ha csak egy-két lába fáj a társadalom lovunknak, akkor már nem képes versenyezni a globális pályán és jól éhendöglik az egész.


De a végkövetkeztetés: a bankadót betenni a költségvetésbe, az tipikusan a koldusok kirablóival risztolás kategória. Megjegyzem elhiszem, hogy nem feltünő a nyugdíjtolvalyláshoz, korrupcióelősegítéssajáthaszonérdekében (demokrácia rombolás, etc csak úgy mellékesen) képest.

Kedves fideszfanok!

Kérnék egy nyilatkozatot (névszerinti szavazással), hogy ha --tippem szerint két év múlva-- visszaeső(!) bűnösként az IMF/EU mentőcsomagjáért fogunk könyörögni, akkor kimondjátok-e, hogy "Orbán hazudott", de legalábbis azt, hogy "Orbán alkalmatlan, mennie kell"?

Mert hogy a gyurcsányi Magyarország, Görögország és Írország "szégyenpadra" került, az egy dolog. De úgy tűnik, akkora "böszmeséget" csak orbán képes elkövetni, hogy Magyarország visszaeső legyen és ismételten segélyért kelljen kalapoznia.

"Elvégre milyen állam az, amelynek nincs önálló pénzügypolitikája?"

Olyan amelyik nem engedheti meg magának ;)

Azért ez igen gyakran előfordul.
Pl. az USA tagállamai vagy az Eurót használó országok is lemondanak az önállóság egy részéről valamiféle más haszon érdekében. Vannak országok, amelyek a dollárhoz vagy az euróhoz kötik az árfolyamukat, mert valamit valamiért alapon lemondanak az önállóságuk ezen részéről.
Sok országban akár az alkotmányba is beleírják a maximális hiány limitét. Önmagukat korlátozzák, célszerűségi okokból.
Ez a mozgásszabadság korlát most sem valamilyen istentől elrugaszkodott dolog. A piacok kikényszerítik hogy mi betartsuk a létező, logikus és szükségszerű szabályokat.

Előfordul ilyen az életben sokszor, kényszerpályák sorozata az egész.
Ha hülye vagy és elcseszed a dolgokat, akkor a környezet kényszerpályára visz. Persze ha a kényszerpályán szépen rovod a köröket, a 'nagy igazság' szabályai szerint, akkor minden körrel több és több lehetőséget nyersz ismét.
Ahogy valami komoly filozófus mondotta volt. A szabadság a szükségszerűségek felismerése. Ha érted és látod a korlátokat (és az okait is persze!), akkor előnyödre tudod fordítani a helyzetet.
Nekünk speciel úgy kellett ez a kényszerpálya, mint egy falat kenyér. Sajnos a magyar nép (és főként a politikai elit) nem ért csak a kényszerekből. Most a kényszer irányít és jobb pályára állítja az országot, mint korábban a szabadsága.
Ennyi.

Megjegyzem ugyanez a gond a globalizmus értékelésével. Vannak jó és rossz következményei, de nem elkerülhető. Nálunk erősebb erők irányítanak. Kihasználni kellene nem szidni a nagy láthatatlan erőt.
Az sem véletlen, hogy ez a játék a távolkeletieknek jobban megy.
Náluk nagyra értékelik a harcművészeteket és annak egyik ága például kimondottan arra épül, hogy használjuk ki az ellenfél támadó energiáját, lendületét és fordítsuk ellene. Kifinomultabb gondolkodás. Ismerd meg a lehetőségeid és használd ki jobban, mint a többiek.

Olvastam ezt:
"ugyanazt a betegséget hasonlóan kell kezelni mind a gazdag, mind a szegény esetében"

És íme a reakcióm:
Látod ez egy nagyon elterjedt tévhit.
Egy betegségre általában tucatnyi eltérő módszer van a gyógyításra. Már csak a gyógyszerek is nagy választékot adnak, de pl. műtét esetén is féltucat módszer lehet kezdve pl. nyilt vagy katéteres műtét.
Mindíg mindenből *lehetetlen* a legdrágább/legjobbat alkalmazni. Ezt egyszerűen nem bírja el a TB költségvetés. Optimális kompromisszumok sora az élet. Ez a terület is.
Az azonban nagy kérdés, hogy ha létezik egy drágább, de jobb eljárás, amit nem bír általánossá tenni a biztosítás, azt megkaphatja e aki többet fizet. A komeinista egyenlősdivel ez nem egyeztethető, de ha onnan nézed, hogy ez az ember egyedül termeli meg másik száz ember egészségügyi ellátását (annyit fizet, míg mások esetleg semmit), akkor mi is a társadalom érdeke? Kerüljön vissza minél hamarabb a munkába? Vagy dögöljön meg a szokásos protokolnak megfelelően mondjuk 15% eséllyel (egy drágább eljárás 5%-ával szemben) és ne legyen ezután tb bevétel amitől persze idővel a másik 100 is megdöglik ellátás hiányában).
Arról nem is beszélve, hogy a globális világban ez is egy piac lassan. Miért is maradjon itthon (és fizesse mások egészségügyi ellátását), ha ennek a levonásnak e feléből dupla mértékű ellátási szinvonalat kaphat kicsit "arréb". Ezentúl 'hazaszeretetből' köteles mindenki sok pénzt adni az államnak és koldusként élni? Ez is egyfajta kommunizmus; csak tudnám mitől lázonganak ellene sokan... most is az van.

A legfontosabb lenne a biztosítási viszony szabályozása. Mert most annyi a szabály, hogy fizess amit adóként elvonnak és kapsz érte valamit, ami jut. Ez nem biztosítás, ez valamiféle diktátum.
Elsőként talán a kétszintű biztosítás kötelező (alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás). Az alapbiztosításhoz *határozza meg* az állam az alapszolgáltatásokat. És ez valóban minden polgárnak járjon, mert ennyi az ami jogosan elvárható egy európai országban. A kiegészítő biztosításra több és jobb ellátás jár. Mert megdolgozott érte és kifizette azt a beteg. Ez meg így igazságos. A korházakban meg lehessen extrákat fizetni. Ha egy 100e Ft-os eljárás helyett a 200e Ft-osat választom (az orvosom javaslatára is persze), akkor a *különbözetet* kifizetve megkaphassam.
Vagy ha egyágyas korházi szobát kérek vendégággyal, akkor azt egy árjegyzék szerint üzleti alapon vehessem igénybe a többlet befizetéséért.
LOgikus? Igen. Akkor miért is nem így van? Mert sokak elmebeteg mániája ma is az egyenlőség és az ingyenesség.

Mellesleg az extra szolgáltatások nyeresége biztosíthat lehetőséget arra, hogy olyan ellátás (pl. egy drága diagnosztikai gép) álljon rendelkezésre az alapellátásban is (ha ott nagyon indokolt), ami egyébként nem állna rendelkezésre.

1./ Nem a bankok nyereségéből szereznék pénzt, mert az kontraproduktív. Nem segít a kilábalásban, sőt még jobban visszafogja a növekedést. A bankokat versenyre és hatékonyságra kell kényszeríteni, akkor a nyereséget megérdemlik.
2./ Azzal kezdeném, hogy bajnai nagyon tisztesen ellátta a dolgát, maradunk azon az úton. Egyrészt évközben nem illik adórendszert változtatni, másrészt a kényszerpálya miatt nem is lehet.
3./ Némi további megtakarítás kell még az ezévi büdzsébe, ehhez keresek megtakarítható pénzeket az állam által felügyelt területeken. Mivel valóban volt/van korrupció és pazarlás ez *valóban* csak akarat kérdése.
4./ Bajnai főként egyensúlyi pályát épített, ideje növekedést is generálni, hogy kinőhető legyen a hiány, ne kelljen további megszorításokat csinálni. Erre ez az év kell felkészülésre. Addig türelmet kérnék és ötleteket (hagy legyen boldog a nép, még a zellenzék is).
5./ Jövőre egy valóban alapoktól áttervezett költségvetést csinálnák, mert ez a korábbi költségvetések összegéből nyesünk vagy fel indexeljük nem vezet sehová. Ehhez persze leltárba kell venni a jelenlegi állami feladatokat és sűrű fésűvel átfésülni. Ami marad, az állami feladat marad és valóban(!) finanszírozni kell (valós költségeket fedező összeggel).
6./ Ami kieseik azt piaci alapokon kell megoldani. [Ez is egyfajta elvonás a lakosságtól természetesen, de az igénybevevő fizeti, nem iktatjuk bele az államot]
7./ A nagy állami cégeket (MÁV, BKV stb) tőzsdei Rt-vé kell alakítani és tőzsdén kiárusítani. A részvénytulajdonosok (köztük az állam és önkormányzatok is, meg persze szakmai és pénzügyi befektetők) jelöli ki az igazgató tanácsot és a felügyelő bizottságot. Az állam feladata csupán a céljainak megfelelő normatív támogatás meghatározása előre 10 évre, hogy legyenek befektetők is. A támogatást előre tisztázott célokra, körre adja az állam, az összege meg valós gazdasági számítások alapján kalkulált és nyereséget is tartalmaz. Persze szektorsemleges, vagyis nem csak a jelenlegi nagy cégek utódjai végezhetik a tevékenységet, ők csak helyzeti előnyben vannak.
8./ Közbeszerzés, állami beruházások hatékonyabbra átszervezése (korrupció kiiktatása, teljes nyilvánosság, állammal csak nyilvános szerződés köthető, minden állami pénzmozgás és szerződés, teljesítés igazolás nyilvános, neten publikált, stb).
9./ Az így nyert többletpénzből konvergencia program betartása és az adórendszer átalakítása (kb. két-három év múlva esedékes).
10./ Adórendszerben egykulcsos=lineáris személyi jövedelem adó, szja teljes megszüntetése [http://emel.blog.hu/2010/06/09/orban_jo_rossz_pontjai --> még nyilvántartania sem kell az adóhivatalnak]. Minden állampolgárt megillető természetbeni juttatások (pl. hivatalokban, intézményekben) leginkább megérthető példa a gyerekeknek járó alanyi jogú étkezés, közlekedés lakóhely-iskola között, tankönyv és minden. Mindenkinek, hiszen a szegénynek jár, a gazdag pedig adójával kifizette.
11./ Magas fogyasztási adók (EU max. engedélyezett 25% megtartása, sőt minden termékre kivetve egyetlen adókulcs az egyszerűbb áfa elszámoláshoz). A támogatandó területeknél az összegyüjtött számlák ÁFA tartalmát lehet visszaigényelni, ennyi a támogatás pl. fűtéskorszerűsítésnél, de ez automatikus(!) ugyanakkor ellenőrizhető)
12./ A jövedéki adókat a lehető legmagasabb szinten tartani, amit a szomszédos országok adószintje korlátoz (pl. neten rendelhető termék esetén pl. az egész EU vagy vámokat beszámítva az egész globális világ "szomszéd").
13./ A természeti erőforrások igénybevevőit megadóztatni. Ez egyben környezetvédelem is. Mivel a természeti erőforrások végesek, ennek igénybevételét az állam annak "árazásával" korlátátozza, szabályozza. Pl. termőföld, erdő, lakóingatlan telek, ertézi víz kiemelése, víz vagy tiszta levegő "koszosítása" stb.
14./ Vagyondó. A legtisztességesebb adónem. Aki feléli jövedelmét az áfát, jövedéki adót fizet, aki vagyont szerez az vagyonadót, aki meg befekteti, eljótékonykodja stb. az semmit. A vagyonadónak nem szabad túl magasnak lennie (több gond legyen a kikerülésével, mint a befizetés terhe), de egységes, kivételmentes és biztos bevétel. Az alacsony és lineáris szja mellett még támadhatatlan is.
15./ Az élőmunkára rakódó terhek (szja, tb és nyugdíj) csökkentése a versenyképesség növelésére.
16./ A nyugdíj és egészségbiztosítás valódi biztosítás alapúvá tétele. Tiszta, egyéni számlás nyilvántartás létrehozása. A szociálpolitikától mentes rendszer kialakítása, vagyis nem adó jellegű és kiemelni belőle, hogy egy jó részét más emberek ellátására fordítják. A nem biztosított emberek után az állam (vagy megfelelő alapok) vállalják át és fizetik be a díjakat. Pl. gyerekek után is befolyik az előírt tb járulék más adónemekből finanszírozva, ugyanúgy nevesítve mint a saját jogú befizetések.
17. Szociális juttatások elsősorban természetbeli vagy nem közvetlen pénzbeli juttatások (pl. lakbér százalékának átvállalása, közműszámla összegéhez hozzájárulás stb). A nem pénzbeli vagy pénzbeli juttatásokat (forrásoktól függetlenül) egyaránt személyre szóló nyilvántartásba venni (mint jelenleg szja). A jogszabályok erre is adhatnak limitet.
18./ Minden szociális támogatáshoz vagyonnyilatkozat beadása. Egy adott (jogszabályban előírt) vagyon fölött nem vehetőek igénybe támogatások. A hamis vagyonnyilatkozat egyszerűen csalás és a btkban meghatározott módon letöltendő szabadságvesztéssel honorálható.
19./ A gyermekek is természetbeli és lineáris támogatásban részesülnek. Nincs adójóváírás vagy családi pótlék, ezzel szemben minden gyermeknek joga van (saját jogán, nem szülőhöz kötötten) az oktatáshoz, annak minden költségét az állam bviseli (tankönyv, írószer, tanulmányi kirándulás, stb) a fejkvóta normatívan az iskolához kerül. A gyerekek "normális élethez" való joga is államilag támogatott, tehát igény esetén egész napos vagy bentlakásos oktatást vehet igénybe, díjmentesen [ha a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai indokolják, akkor díjmentes, erről elegendő nyilatkozni, de kötelező a nyilatkozatot ellenőrizni].
20./ Természetesen az egészségügyi ellátás vagy bármi egyéb (akár börtönök üzemeltetése) sem lehet állami monopolium, az állam elsődleges feladata a körültekintő és célravezető szabályzás és az ellenőrzés. Alapból (ha nincs más) megvalósítja a szolgáltatást is, de nem ragaszkodik hozzá (nem ez az elsődleges célja).
+1./ stb. stb. most nem jut több eszembe több, de ez szerintem így is egy viszonylag koherens rendszer.

Az hogy megszorítás orbán huszonix pontja, az nem kérdés, de nem is lényeges. Ez szükséges lépés.

A probléma nem itt van.
Ha ennyire egyszerű lenne a világ, hogy felírok egy papírra két pontot és készen is vagyok, akkor már megcsinálta volna ezt más is, korábban.

A közszféra feladatait (törvények százait!) kellene _először_ átfésülni, korrigálni, egyszerűsíteni. Kezdve azzal, hogy katalógusba szedi valaki, mi egyáltalán az állami feladat (vagyis mire kell egyáltalán ilyen irányú törvény, személyzet, hivatal, hatóság, ügyintéző stb.). Aztán megléphető a létszámcsökkentés, mert a csökkentett létszám képes jobban ellátni a feladatokat mint eddig. De ez a fűnyírósdi is csak káoszhoz fog vezetni, mint az eddigiek (gyurcsányosodik ovi is rendesen).

A minimálbér megadóztatása is nagyon tiszteletreméltó, csak az a gond, hogy valójában a gazdaságnak 'csupán' a felét bolygatja meg, teszi átláthatatlanná a viszonyokat és igényli az átszervezést, költségátkalkulálást. Szóval egy 'kicsit' átgondoltabban, sok más szempont újraszabályozásával _együtt_ szabad meglépni.

A lineáris jövedelemadónak is csak akkor van értelme, ha egütt jár az egész adórendszer átdolgozásával. Az sem egy napi munka.
Minden (értsd minden!) adókedvezmény törlése, vagyis az szja bevallás/nyilvántartás is értelmét veszti. (a bérkifizető levonja az adott százalékot és átutalja az államnak, és ezzel vége is a procedurának!). Én támogatom, mert az egyszerűsítés lassan létkérdés. De akkor olyan ember tegye, aki akarja és tudja, ez a kókler tempó nekem eddig nem meggyőző.

Ahogy én látom: vannak ötleteik 'osztán majcsak kialakul'. Ennyi a tudomány.
Ez egy felívelő gazdasági szakaszban még el is megy, de válságban életveszélyes. Ez az egész a valóságban nagyon cinikus, igenis az!

"A banki hitelszerződésekben pl. nincs limitálva sem a kamatláb, sem a kezelési költség."

Ez az amit nem a sokszázezer szerződés módosításával kell megtenni. Egyrészt ha lenne erre egy törvény, akkor az azzal ellentétes szerződési pontok automatikusan érvénytelenné válnak, másrészt lehetne olyan adótörvényt alkotni, amiben rendelkeznek ilyesmiről.

pl. az én elképzelésem: A banknak alapesetben a kamatból kell megélnie (fedeznie a költségeit és képezni a hasznát). A kamatszintet a kockázati kamatfelárral lehet növelni vagy csak néhány különleges, egy törvénymellékletben taxatívan felsorolt extra költséggel (pl. közjegyzői díj maximalizált összeggel). A kereskedelmi banki alapkamatot valamilyen mutatatóhoz lehet kötni, pl. a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont. Az ezt meghaladó kamatból bejövő bevétel 80%-a adóban befizetendő.
A kockázati kamatfelár meg arra szolgál, ami a neve. Vagyis nem képezhető belőle haszon csak hitelezési veszteség finanszírozására használható. Időszakosan ki kell mutatni a bevétel és veszteség különbségét és ha többlet van, azt elhelyezni jegybanki alapban, későbbi veszteség finanszírozására.
Ennyi. A bankok megfékezve, valódi versenyre kényszerítve, mégis nyereségesen és takarékosan üzemeltethetőek. Egy egyszerű példával élve. Olyan ez, mint amikor a taxi díjszabást maximalizálják. Attól még megmarad a verseny, akinek ennyiért nem éri meg, az ne csinálja. Ha jó a tarifa, akkor van bőven jelentkező és a hatékonyabbak nagyobb hasznot képezhetnek.

Orbán tévedésben van, az emberek valójában nem rendszerváltást kívánnak.
Leginkább rendszert kívánnak.

Egy élhető, működő és eltartható rendszert, mert a jelenlegi bizonytalan, élhetetlen és csak kínnal kitermelhető rendszert már nagyon unják.

Meglátjuk sikerül-e neki.

Csak nehogy a Zorbán a Görögön hörögjön a fél világ ;)

Vagyis 'csak nehogy ugyanez a dal legyeeeen...'

Ez a bejegyzés igen hektikus lesz ;) Az a célom, hogy összegyüjtsek néhány hivatkozást, mivel megszólalásaim java TWA blogján történt. A könnyebb utalásokhoz, a véleményem megértéséhez csupán kövesd a linkeket.

• Dolgozz helota (gyereknek ajándék)
• --> válasz
• Öszödről
• Cenzus
• Fehérkocka
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......

’Fidesz elnöke egy nemzetközi sajtótájékoztatón úgy reagált a szavazások körüli botrányra, hogy az "a kormány tehetetlenségének a következménye"’

forrás

Így napok multán (ahogy megismerjük a morzsákat) természetesen kiderül mi is az igazság.

Ez a választási anomália (mert hát a demokrácia, --mint olyan-- szemszögéből nem igazán jelentős fennakadás volt ez), egy tipikus állatorvosi ló. Még Orbán ezen nyilatkozata is beleillik a tipikus állatorvosi ló képbe.

1./ A törvényelőkészítők (korrifeusok tán a jó név) nem készítettek elő. [hatástanulmány, működés modellezése, stb.]
2./ A törvényalkotók (szavazó képviselők) nem is tudják mire is szavaznak, csak nyomkodják a gombokat. 2a./ A kormánypártok nem gondolják át, örülnek hogy valami történik és egy újabb jogszabályt lehet kipipálni (jól mutat majd a statisztikában)
2b./ Az ellenzék nem a feladatát végzi, vagyis nem kontrolál(!) ahogy annak lennie kellene. Nem keresi a hibát a jogszabályban és nem hívja fel arra a figyelmet. Csak azért nem tiltakozik csípőből úgy általában mindegy mi ellen is, de a lényeg hogy ellene, mert kivételesen az ő általuk kívánt formába van öntve. Persze ez a kivétel „erősíti a szabályt”, mert úgysem érdemi kifogásokat szokik tenni, nem igazi kontrol.
3./ A törvény végrehajtók vagy nem is veszik észre a törvényben a hibát, vagy észreveszik (gyakrabban), de hiába jeleznek, mert a felfelé tartó kommunikációs vonalak hibásan működnek. A törvényalkotók pedig a parnasszusi magasságból úgyis hülyének nézik a hivatalnokocskát és el vannak foglalva a gondjaikkal, így nem igen foglalkoznak tovább a kérdéssel.
4./ A gond napvilágra kerülésekor a sajtó össze vissza beszél, egyetlen „oknyomozó” riportel sincs, aki utána menne a dolgoknak és kibogozná a szálakat. A politikusok nyilatkozataiból szemezgetve saját szájuk ízének megfelelő részigazságokat köpködnek a médiafogyasztók pofájába.
5./ A politikusok már a valós ok-okozati összefüggéseket is elfeledve egymást kezdik sz*rral kenegetni és a hibás törvény korrekciójára már nem marad erejük.
6./ Mi meg megpróbáljuk túlélni a teljesen inkompetens és működési zavarokkal küzdő politikai elit, államigazgatás és a sujtó (sajtó sicc) károkozásait.

Amatör közgazdászok (mint jómagam is) vitáiban a válság óta gyakorta hallok a pénz természetéről szóló értekezéseket.
Érthető, hiszen a mai computer agyakba felírt számok által reprezentált pénz nehezebben átlátható, megérthető, mint az aranytallérok korának vagy az aranyfedezettel garantált bankók korának pénze.

Hiszek abban, hogy a pénz mennyisége mögött van érték fedezet. A társadalomi vagyon. Ez persze felettébb képlékeny fogalom, nem csak a materiális javak (pl. áruk és ingatlanok), de pl. az emberi erőforrás potenciális értéke is benne van.
[Ezért nyomhat az usa sok-sok plusz bankót, mert a gazdaságában, az emberekben és cégekben potenciálisan benne van az értéke.]

Ha pedig több pénz van kint a piacon (készpénz, értékpapír, részvény, stb) mint aminek társadalmi fedezete van, akkor azt a piac elintézi. A "pénz" értéke csökken inflációval, vásárlói érték paritás csökkenésben, részvények ill. értékpapírok áresésében stb.
A piac az én modellemben itt is egyensúlyt tart, legfeljebb nem értjük az ok-okozat összefüggéseket.

Én a demokrácia mellett állok teljes mellszélességgel, de a demokrácia megsértésének tekintem, ha a szavazó nem kellően tájékozódott (tájékoztatott) vagy nem felkészült a döntésre. A félrevezetéséről már ne is beszéljünk ;(

Vagyis ha az érintettek (tipipusan pártok, kormány, érdekképviseletek és egyéb közösségi szervezetek és a véleményformáló elit [hivatalból hozzáértők] valamint médiák "nem terítik ki az igazság teljes szövetét", akkor csalnak.

Így hát az utóbbi években leginkább egy jó nagy választási csalás résztvevői vagyunk (illetve lesznek, akik elmennek).

Ennyit a demokratikus választásokról és döntésekről...

Másrészt az az 50%+1 sem úgy értendő mindíg... értsd a modern demokráciák nem fogadják el a többség diktatúrájának elvét sem.



Tudom ez nagyon idealista duma, de mi az ember, ha már ideái sincsenek?

Egy programozó (ma már a főállású szervezők elfogyásával mindenképpen) általános áttekintéssel kell hogy rendelkezzen arról, amit leprogramoz. Gyakran jobban átlátja az adott tevékenység alapjait/elveit, mint az ott dolgozók (a részleteket persze nem ismeri, nem is képes megismerni). [Pl. könyveléstől, könyvtárig vagy diagnosztikáig]

Mindenképpen "tesztelődik" azon a területen, amivel kapcsolatba kerül. Mégis szerencsés kivétel, ha találkozol egy könyvelővel vagy orvossal esetleg könyvtárossal, aki 'hajlandó' elemi szinten megérteni az adattárolás és visszanyerés alapjait, ha új rendszert akar (tervezni vagy bevezetni).

Másrészt általános műveltség terén is ha szóba elegyedsz egy 'átlagos' TTK-s fazonnal, és bölcsész téma kerül elő, nagy valséggel több figyelmet szentel neki, mint egy bölcsész a természettudományos kérdéseknek. [persze ez az én stereotipiám, nem kell elhinnie senkinek ;) ]

Hiányolom a közéletből a tudománytörténészi mentalitást (pl. jól emészthetően a tömegeknek James Burke) ahol is mindkét "világot" ismerni kell (adott mélységig csak persze, mert vertikálisan hatalmas az anyag). De ez más szemléletet ad a történelem (meg tarsadalomtudománytól költészetig minden) értelmezésének.

Egy jellemző és nagyszerű fotó.

Az ország háza ködben.
Ki tudja mi és miért folyik ott... oly távol van... ködbe burkolózik az egész.

Tóta blog


"Az előtörlesztés díja pedig az így elveszített kamatot/profitot szolgálja és váltja ki."

Csak szemléletbeni kérdéseim vannak.
A (remélt) profitot miért is kelljen kifizetni? A tőke megszerzésének (amit neked kölcsönadott) a díját --természetesen-- ki kell fizetni neki. A munkaerő (és cégfenntartási) költségeit is, amibe belekerül a szerződés bontása --természetesen-- ki kell neki fizetni.
De a profitot? Azt miért is? Röghözkötés van, mint a jobbágynál? De akkor ez pont a verseny ellen hat! Ha a konkurensek jobb ajánlatot tudnak adni, akkor az én hitelezőm is csökkentse számomra a terheket, mert ha nagyon elszakad a piactól, akkor lépek tőle. Tisztességes? Vagy korrektebb egy modern rabszolgaság bevezetése és "hűségidőt" köthessenek ki a bankok, addig meg minden más területen a jobbágya leszel: csak nála köthetsz bankszámlát, az ő hitelkártyáját vagy köteles használni és ha nem az ő általa preferált (méregdrága) biztosítást választod, akkor elárverezik a házad és téged az adósok börtönébe csukatnak.

Mert tetszik-nem tetszik (erős költői túlzással persze), de ez a jelenlegi banki politika! Kartelben, az összesnél!! A jogalkotókat meg jól megvették és azok beszarnak, ha bármi megszorítást kellene megszavazni a bankok ellen. Nem is igen teszik!

Csak egy primitív példa: miért erőltethetik rá a hitelfelvevőre a bankszámlájukat? Ez nem tipikus árúkapcsolás, ami ellen jogszabály és egy egész hatóság létezik?
Miért nem sikerül (a mobilszámok hordozhatóságához hasonlóan) a bankszámlák hordozhatóságát megteremteni? Technikai akadályai lennének? Egy túróst, szakmailag az könnyedén megléphető. Nem akarják meglépni!

Na erre valók a politikusok, hogy ezeket a törvényeket (a siránkozók érdekei ellenében is) meghozzák. Ha meg nem teszik, akkor nem látják el feladatukkat... vagyis az én szavazatomra ne számítsanak!

tóta link

"azt akarod mondani, hogy a szakszervezet léte nehezíti azt, hogy valaki munkába álljon?"

Tulajdonképpen sok akadályt teremt ;)

Jó féléve valami kutatóintézet összehasonlította az angol és a francia munkaerő piacot.
A franciáknál az erős szakszervezetek nagyon erős munkaügyi törvényeket alkottak, amik (szerintem) "túlvédik" a dolgozókat. A kutatók szerint is!
A váságban (de piaci szárnyalásban is, csak kevésbé) a francia munkaerő piac rugalmatlanabb, mert nagyon költséges és nagyon nehéz elbocsátani a dolgozókat. Így egy cég, ha valamilyen üzleti lehetősége nyílik, nem mer belevágni, mert a felvett dolgozók anyagilag és 'mozgástérileg' tönkre tehetik a céget, ha kicsit is változnak a piaci körülmények.
Ezzel szemben az angolszászoknál tradícionálisan kevesebb a munkavállalói jog, amitől az angoloknál könnyebben felveszik az embereket (igaz, könnyebben is elbocsátják, de legalább az elbocsátott könnyen talál új munkát).
A végeredmény jobb foglalkoztatási mutatók, termelékenyebb vállalatok, nagyobb növekedés, hatékonyabb állam, cégek, intézmények és állampolgárok.

Itt majd folytatom még.... sok-sok gondolat gyült ezzel kapcsolatban már össze, csak most kevés az időm...

Okos elitünk kitalálta, hogy az állóvízbe követ dob.
Valamiféle jogi megfontolásból kérdéses a csekkes befizetési határidő.
Rendben, de mi köze ehhez az egész országnak.
Miért kell egy nyugodt, bevált működést felbolygatni?
Milliókra vonatkozó újdonságokat bevezetni, hogy bizonytalanságban tartsák őket és többeltmunkára ösztönözzék őket.
Hát nem elég bonyolúlt, sőt túl bonyolult a világ?

Rendben legyen a jog koherens, a gazdasági szabályok legyenek egyértelműek. Ha úgy a helyes, akkor a Posta átfutási ideje ne számítson bele a teljesítés dátumába. Nem probléma, de ezzel miért kell terhelni a társadalmat?
Pár száz könyvviteli és ügyviteli szakembert érintő szabályként annyit elég lenne előírni, hogy a cégek a csekkekre eleve a feladási határidőt nyomtassák!

Hogy ez így túl egyszerű. Nem okoz felfordulást és bizonytalanságot. Valóban. Persze a jogalkotóknak ez nem is szempont, csak én meg még tízmillió másik magyar idegeskedik.

Nem az első eset, ahol teljesen inkompetens a törvényhozás.
Emlékeznek (emlékeztek) még az Rt helyett ZRt és NyRt használatra?
Miért is van erre szükség?
Engem, mint vevőt baromira nem izgat, hogy az a bolt, ahol vásárlok zárt vagy nyilt részvénytársaság.
De a gazdasági élet szereplői hónapokig számlákat stornóztak és helyesbítgettek, hogy a Rt helyett ZRt vagy NyRt legyen rajta. Mert ha nem az szerepel, akkor leszakad az ég és összeomlik a világ. Tisztára 2012 csak előrehozott határidővel.
De hát kiknek is fontos ez a zárt/nyilt különbségtétel? Néhány tucat befektetőnek. Na azok akár a cégnyilvántartást is megnézhetnék, ahol az erre vonatkozó egy szóhoz hozzájuthatnak, meg persze sok más további, hasznos információhoz, ami nékül én nem is mernék befektetni.
Az APEH féle egyértelmű azonosításhoz azonban nagyon nem fontos a nyilt és zárt megkülönböztetés, amihez a számlákon annyira ragaszkodnak.

Vagyis szokás szerint akkor is egy országot zavartak meg a békés termelő munkában, teljesen felesleges feladatokkal terhelve meg ami időt, pénzt vitt és idegeket rágott.
Öncélú játék, de még csak nem is oktalan. Egyszerűen ellenkező hatást keltett.
Addig is amíg a "hatalom" öncélú játékait játszák az emberek, addig sem a GDP előteremtésével töltik idejüket. Szóval nem egyszerűen idegesítenek a politikusaink minket, de direkt kárt is okoznak nekünk; ahogy oly sok, számolatlan más esetben is. Bravó! ... és ezek kérik a szavazatomat.

Hétfőn szavaz a parlament Tóbiás József és Puch László párt- és kampányfinanszírozási javaslatáról is, amely valamelyest átláthatóbbá tenné a pártok gazdálkodását, például kötelezné azokat, hogy minden más magyar gazdálkodó szervezethez hasonlóan tartsák be a számviteli törvény előírásait. ... Mivel a javaslat kétharmados, a Fidesznek pedig saját elképzelései vannak a párt- és kampányfinanszírozás kérdésében, szinte garantált a bukás. link


Már korábban is írtam arról fórumokon, hogy teljesen felesleges ilyen törvény csomagokat benyújtani. Hosszú a tapasztlati lista, hogy nem működhet, és ha megkérdezünk jobbos vagy balos emberkéket, akkor azok azonnal kijelentik, hogy a csomag egésze a másik fél számára kedvezőbb, így elutasítják azt.
Mint látjuk az ilyen nagyléptékű nekibuzdulások nemcsak halálra vannak ítélve, de alkalmasak arra is, hogy a zilletékeseknek ne kelljen színt vallani, elkerülhessék a komoly problémákra vonatkozó válaszokat. Még a végén kiderülne róluk, hogy a király meztelen.

A javaslatom. Ne erőltessük, amit nem lehet, de tegyünk meg mindent, amit meglehet.

Ne csomagokat terjesszünk be, hiszen azok összetettségüknél fogva végtelen hosszú vitára vannak ítéltetve.

Ha nekünk (nemzeti karakterünk miatt) nem sikerül átgondolt, átfogó és teljeskörű megoldásokat építeni, akkor legalább a részeredmények elérését tűzzük ki célul. Az sem rossz idea, ha jól csinálják! [Lásd a Katedrális és Bazár ideológia ütközését].

Vegyünk ki egy-egy fontos gondolatot ezekből a csomagokból és csak azt az egyet szavaztassuk meg.
Aztán a nyilvánosságnak magyarázza el a politikai "elit", hogy miért is nem fogad el olyan "apróságokat", hogy miközben egy önfoglalkoztató, a minimálbért alig túlhaladó bevételt elérni képes törpevállalkozónak a nagyvállalatokkal azonos könnyvviteli fegyelemmel kell eljárnia a pártoknak elegendő egy kockás füzetbe bevezetni a pénzügyeiket, úgy hogy mindenféle bizonylat nélkül csek beírják, hogy "költség".

Egy-egy kérdés, hogy minden egyes kérdésre egyértelmű igen/nem választ kell adni. Na az megmérettetés lenne.
Ideje lenne ilyen egyenkénti tételekből összeállítani egy néhány tucatnyi egymondatos kérdést. Aztán ezeket egy parlamenti délelőttön névszerinti szavazással megszavaztatni.

Személy szerint adddig nem akarok egyetlen politikust sem hallani, amíg ezt az ötletet --vagyis a legégetőbb erkölcsi, működési alapelvekben színvallást, valóban megvalósíthatóan-- nem terjesztik fel, mintegy megmérettetésként.

Mert hát valljuk be, a lényeg az ország szekerének előbre billentése lenne és ha ez nem megvalósítható katedrális építéssel, akkor egy-egy ilyen kérdéssel [vagyis apró lépésekkel] vihetjük előre a nagy magyar bazár fejlődését.

Van egy kedvenc filmem. Zeffirelli Napfívér, Holdnővére.
Bár tagadhatatlanul csöpögős és kicsit rózsaszín, de ide illik az egyik Donovan betétdal szövegének egy részlete: (nem szószerint, csak ahogy az "eszembe gyün")
Követ kőre nap mint nap, így épül a műved

"Én liberálisként megtettem amit kellett: az előző választáson elküldtem a francba a hazug szdsz-t, nincs is már. Te konziként elküldöd-e a francba azokat konzi képviselőket, akik kibulizzák maguknak a költségtérítést és közben a nyomorgó országért hullatnak krokodilkönnyeket? Nem."

Na igen, ezt a gondolatmenetet várom el.
Kicsit késve, de én is ugyanerre jutottam.
Köszi Foriel ;)

link

Piszkálja a csőrömet az újságírói igénytelenség (besz*riság?).

Emlékszem valami amcsi riporter azért kapta meg a purlitzer díjat, mert amikor a riportalanya nem válaszolt a kérdésre (megpróbálta elkenni, másról beszélni), akkor feltette újra meg újra. Ahogy hallottam tízszer is feltette ugyanazt a kérdést, ami miatt a riporter mennybe ment a riportalany meg égett mint a...

Egyáltalán, az az új szokás, hogy külön-külön hívják be a más-más pártok megszólalóit és a riporter próbálja közvetíteni a kérdéseket. Siralmas.

A média hatalom (lenne).
Ha valamelyik fél nem hajlandó párban megjelenni, akkor bemondják hogy nem vállalta és nem hívják. A megmérettetésnél csak egyvalamitől rettegnek jobban: ha elhallgatják őket.

Aki nincs a médiában, az nem létezik.
Ha valaki nem válaszol tisztességesen a kérdésekre, akkor a riporter közli: "ez az én műsorom, köszönöm öntől ennyi, lehet elmenni". Persze ehhez médiaszemélyiségek kellenének (tartással) [kipusztultak a bulvármédiából], igényes média vezetés kellene [kipusztultak a bulvármédiából], és persze politika független tulajdonosok.

Részemről a médiába beszivárgott politika a szólásszabadság korlátozásával egyenlő. A jobboldal meg még büszke is arra, hogy megszállt (alapított, tulajdonol stb) jópár médiumot.

"hanem néhány nagyon egyszerű, külföldiek által is átlátható (és különösebb Magyarország-ismeret nélkül is megérthető) összefüggésre akar rávilágítani." link

És szerinted az öszöd problematika megérthető 'külföldi' szemmel?
Amíg a riporter nem érti, hogy itt egy egész ország hazudott (hazudik!) ÖNMAGÁNAK és nem gyurcsány a legnagyobb hazudozó, addig nem is tud LÉNYEGI kérdéseket feltenni. Az interjúban pl. ugyanannyi értelemmel kérdezett (OK felmentve, távolról jött ember nem érti), szóval ugyanannyi értelemmel kérdezett, mint akik a beszédből kivették a "hazudtunk..." mondatot és ennyi, azt hiszik megértették.

Mégegyszer, talán utoljára, mert bőven elég már belőle.
Gyurcsány hazudott, de nem azt kell számonkérni. Itt a legnyagyobb tévedésed (tévedésetek).
A másfél éves "időkérés" lehet hogy nem szép, de elhitték az emberek, hogy valami nagyra, eddig nem látott változtatásra (reformokra) készül és azokra felkészül a másfél évben, újraszavazásuk után meg előveszi a fiókból és indul az újrastrukturált magyarország ver 2.0 project. Nemcsak elhitték, hanem szavazatukkal szentesítették (vagyis a másfél évet is elfogadták, mivel az orbáni retorikával ellentétben csak a csökkent képességűek nem tudták, hogy miről szól az a másfél év).
És itt van gyurcsány nagy hazugsága. Nem bírt az ellenzékével, a zemberekkel és a pártjával. Sőt még csak a nagy reformtervek sem voltak előkészítve!
Az volt a hazugság, hogy nem állt a pártja elé és nem adott ultimátumot, hogy vagy belevágunk vagy megyek... és valóban mennie kellett volna, mert a szocik nem tartották magukat ahhoz, amiért kapták a szavazatokat a választáson. Hogy gyurcsány megreformálhasson dolgokat.

Lehet hogy gyenge kezű volt, lehet hogy képtelen végrehajtani a megígérteket, de nem egy hazudós, alávaló alak, ahogy azt oviék el akarták hitetni. Talán csak azért, mert aki nagyobb pofával sározza a másikat reménykedik, hogy a saját sarát nem veszik észre. Az egyetlen amit hiányolok, az az önfejűség, a tartás és az önbecsülés, hogy nem lépett ki időben. Bár ennek is van egy másik olvasata, ha úgy vesszük, a saját életének egy darabkáját áldozta valami ügyért, amiben hisz és akkor is küzd érte ha már elveszett, ha soha nem is fogja tudni megvalósítani. Mint a világon mindennek ennek is több olvasata, rétege van és ezt is csak a 'primitív' gondolkodás nem képes átlátni.

TWA blogjából egy hozzászólásom, pontosabban egy válasz az alábbi beírásra:

"most tenni azért, hogy ez ne fordulhasson elő, konkrétan, a FiDeSz ne kerüljön kormányra 2010-ben"


A "tenni" az azt jelenti, hogy szavazni a "nemfidesz" pártra.
De melyikre?
Az rendjénvaló [jól látható], hogy a fideszre nemigen szabad bízni egy országot.
De akkor kire?
Bajnai nagyon szépen teszi a dolgát, az mszp+szdsz tisztesen kussol és hagyja dolgozni. Bajnaira még szavazni is lehetne, de csak addig tart mögötte a "parlamenti támogatás", amíg ebben a kutyaszorítóban van a 'pártja'. Ha a szocik győznének, abban a pillanatban vernék a mellüket és folytatnák a tétova semmittevést [a fidesz pedig terrorral támogatná a tutyimutyiságot, hogy véletlen se lépjenek]. Ez vagy rosszabb vagy jobb lenne a fidesz lerohanós tempójánál. Nehéz megállapítani mi a jobb: a posványban ücsörgés vagy kapni a pofánkba, aztán majd csak változik valami.

TWA link

"az Ab-t elárasztják a népszavazási ügyek, és megismételte az elnökké választása óta nyilvánossá vált álláspontját, miszerint "a magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontjának" tartja azt, amivé a népszavazás intézménye lett."
link

Számomra meg az az elkeserítő, amikor egy nagytudású, kiemelt pozícióban űlő ember nem képes ok-okozati összefüggéseket átlátni.
Ha a megfelelő időben, amikor egy bizonyos 300 ft-os ügyről kellett volna felelős döntést hozni, hogy mehet-e a nápszavazás, akkor kiemelt bíráink felelőtlenségről és meggondolatlanságról (nem beszélve a szakmai alkalmatlanságról) tettek bizonyságot.
Az emberek meg már csak ilynek. Mint a birkák. Ha a vezérkolomposok idióták, akkor a követőik is azok. És megfelelően reagálnak. Olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeknek a megválaszolására alkalmasnak tekintik a vezérürüket.
Persze az is nagyon elkeserítő, ha ilyen emberek nem értik a humort.
Mert a feltett "fura" kérdések gyakran célzások a korábbi döntés komolyságára és értelmi szintjére.

Lengyel László írta az alábbiakat.

"A szocialisták kutuzovi módon hátrálnak és hátrálnak. Orbán minél többet foglal, annál több elköteleződést vállal magára. Minden város és megye kérni és követelni fog. Valamennyi ágazat – legyen a gazdaságban vagy a társadalmi rendben – várja a megváltó aranyesőt."

Mit ne mondjak, mindig csodáltam, mennyire élesen lát. (Bár igaz, abban téved, hogy a kutuzovi szervezett, célzott tevékenység még nyomokban sem látható.)
...de (ha ez mind igaz, és tartok tőle hogy az), az új kormány rettentő nagy bajt fog zúdítani az országra.

Eddig is nagy gondok voltak. Gyurcsány alatt könnyű álomban sodródtunk a vízesés felé, bajnai alatt megnyugodva hátradőlhettünk, van kapitány, tudja a feladatát, rutinosan kormányoz a zúgón át és már csak látszik majd a nyugodt víz.
A hajó ugyanaz a viharvert bárka, a legénység ugyanaz a szedett-vedett népség, a fegyelem ugyanaz a semmi, de van esély, hogy ha a nyugodt vizekre hajózunk, akkor majd... majd egyszer... rendbe szedjük ezt a hajót és felvehetjük a versenyt a többiekkel, a nagyobb, szebb és gyorsabb hajókkal is.

De most persze látni kell, hogy a következő kapitány ugyan nagyszájú, de sokaknak elkötelezett, még ha akarja is (akarja-e?) sem képes majd igazi rendet tartani. Túl sok a csókos, az ígéret, azok akiknek elkötelezett. Túl nagyok az elvárások vele szemben és nem tűnik úgy, hogy meglenne az a rendkívüli képesség, hogy mindezen bajok özönében kézben tartsa, sőt rendbe szedje a hajót.

Érdekes:

我們在匈牙利購買
我们购买了匈牙利

Ez a google fordító szerint ugyanaz.
Persze lehet természetes bármely nyelven a többféle fordítás, de hogy a 'hungary' mitől nem azonos?

Fordítás

Íme megalkottam egy második blogot a régi emel.freeblog.hu mellett. Korábbi írásaimat ott találod meg. A jövőben a reakciókat, vitákat itt kezelem. A emel.freeblog.hu címre a hosszabb, átfogóbb írásokat szánom, míg ide a pörgősebb, aktuáisabb, csapongóbb és vitát kiváltó hírek, írások kerülnek.