Ott nyugatabbra csak kiutalnak minden polgárnak 300 vagy 500 eurót havonta, költse benzinre vagy áramra vagy gázra, esetleg tüzifára.

Mert valahogy mindenkit érint a rezsiáremelkedés. Innen egyetlen apró lépés kellene.

Elnevezni ezt az utalást Csökkentett és Kísérleti Feltétel Nélküli Alapjövedelemre.

Később is meghagyható.
Ha nem csökkentjük az inflációval megugrott forgalmi adót, akkor annak többlet bevételéből fizetjük ezt a cskFNA-t... és máris véglegesen egy alacsony, de létező FNA-vá válik.
Megoldunk egy problémát.

És igazságos is, a nagyon sokat fogyasztóknak nem fedezi az FNA a többletköltségét.
Az átlagos nagyjából egálba kerül. A szegény meg kapott támogatást-

Nem kell jelzőket kitalálni, az mindent elmond (a Föld legnagyobb aljasságától az emberi butaság legmélyéig), hogy valaki  "fideszes".

Pl. ideje lenne bevezetni az okos fogyasztásmérő órákat, amelyek percre pontosan rögzítik mikor mennyi volt a fogyasztás és a nap folyamán folyamatosan változó tarifák szerint számláznak majd.
Persze ezzel együtt az áramszolgáltatótól webapi-n nagyon pontosan lehet kapni infókat a pillanatnyi áramárról és hogy mi az előrejelzés percekre, negyed meg félórákra előre.
Mert mennyire süt a Nap (nem csak itt, de mindenhol) mennyiért lehet importálni, fúj-e a szél és van-e ebből áram, éppen milyen erőműből jön az áram (olcsó atom, szén vagy gáz, stb)

Ekkor okos eszközök eldönthetik mikor töltsék az e-autót, kapcsolják ki-be a klímát vagy fűtést, töltsenek-e rá a hybrid napelemes rendszer aksijára, indítsák a mosást vagy mosogatást, stb. stb.

Szóval intelligens rendszereket intelligens államoktól... és itt problémákba ütközünk...

 

Egyrészt a több pénzhez több fogyasztási jog jár.
Persze örülnék nagyon, ha a több pénz "nagyobb társadalmi hasznossággal" járna, mert jelenleg nem látom ezt egyértelműnek, a haszontalan hátrahúzók tömege is hatalmas jövedelmeket kaphat... na ez lenne az első fék.

De a fogyasztásnak (a létfenntartási fogyasztáson túl) fedeznie kell teljes mértékben a fogyasztás okozta kár semlegesítését, korrigálását stb és ha ezt nem lehet tökéletesen megoldani, akkor kompenzálni azokat, akiket emiatt ér hátrány.
De ez már egy igazságos társadalom képe... a miénk meg csak alulról kapirgálja a kérdést.

A többlet és extra fogyasztást meg keményen meg kell terhelni adókkal: pl. ha balatonparti telket szeretsz, azzal elveszel életteret más emberektől, ezért nagyon sokat kell fizetned, hogy másban kompenzálhasd őket.

 

 

Csak kapásból: a szabálysértések pénzbüntetése a világ legnagyobb szégyene. A gazdagabbnak többet szabad? Ez jogegyenlőség?
A szabálysértéseket idővel kell büntetni, valamilyen közösségi érdek céljára kell valamennyi munkaidőt adnia a szabálysértőnek.

Nekem az a bajom a világgal, hogy sok (tipikusan magát "jobboldali" meg "konzervatív" cimkével ellátó társunk) már felháborodik, ha egy vezető politikus EMBERI.

Pedig nálam ez elvárás.
Pl. egy képviselőtől elvárnám, hogy közel azonos életet éljen mint én.
Mert csak ekkor képes képviselni engem, ekkor ismeri az életem problémáit, örömeit, célját.

Ez az elefántcsont toronyban a fellegekben bájolgó fő-fő-főember mitosz nekem nagyon taszító.

És ennek része, hogy a minielnök is menjen el bulizni. Fogyasszon alkoholt (mértékletesen, ahogy én is szoktam) és táncoljon akár, ha kedve van.

A statisztikai adatok javításához (pl GDP) vezessük be a nemzethy métert!

Így egy szempillantás alatt nagyban javíthatók a régi és új méter átváltással az adatok.

Miért is legyen ez pl. egy 0.85-ös decimálisan értelmezhető méret?

Régi szép tradíció szerint a nemzethy méter az legyen a legfőbb vezér láb, könyök vagy ujj méretéhez kötve.

Sőtt! A nemzethy méternek irracionális számnak kell lennie!

Hiszen a többi nemzethy "intézmény" is teljesen irracionális!

Az adózásnak egyik pontja az adóalap a másik az adómérték.

Ha az adóalap magas de a mérték alacsony az ugyanazt eredményezi, mintha az adóalapot elcsaljuk alacsonyra de ezt kompenzálandó a hatalom megemeli az adókulcsot.

Vagyis bármilyen adóztatási kérdés értelmetlen a teljes kontextrus nélkül.

Egy igazságos társadalomban az állam/közigazgatás csak arra költi az adópénzeket amire szükséges (és a közmegegyezés, un. demokrácia) ezt megerősíti. Ehhez a költséghez mindenképpen be kell szednie az adókat. Nem többet. Annyit, ami kell.

És ezt mindenképpen bevasalják a polgárokon, akárhogy is trükközünk. Legfeljebb az a kérdés, hogy mi az igazságosabb teherelosztás és mi nem az.

Ahogy megfogalmazni szoktam, engem nem érdekel hogy szocializmus vagy kapitalizmus, hanem hogy a jövedelmek elosztása a "társadalmi hasznosság" alapján történjen. Ez egy nehezen megfogalmazható fogalom és a legnagyobb baj, hogy még a megfogalmazására sem törekszik senki (se kormánypárt, se ellenzék, se kelet se nyugat) nemhogy az érvényesítésére.

Persze a társadalmi hasznosság az első lépés és utána még szociális újraelosztás is kell, europában senki nem halhat éhen, fagyhat meg, lehet hajléktalan és kezeletlen beteg. Ennek alapszintű kielégítése itt nem gond, ez nem feketeafrika. Megoldható lenne egy alacsony és minimális igényszinten, mondjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelemmel. Afelett meg a társadalmi hasznosság a többletjövedelmek elosztása.

Innen persze egy lépés, hogy az örökölt tőkejövedelmeket tiltani kellene, kezdetnek mondjuk 50% örökösödési adóval terhelni. A saját erőből elért tőkejövedelem (ha a kormányzat elvégzi a gazdaság szabályozó és ellenőrző feladatát) nem probléma, az megfelel a társadalmi hasznosság elvének.

Én eljutottam oda, hogy már az EU is rossz utakon jár.
A mi kormányunkról nem is beszélve.

Minden támogatás, minden pályázat piactorzító. Aki nem kap, annak versenyhátrány!
Elfogadom, hogy ha már a GDP fele átfolyik a költségvetésen, akkor az állam adóztatás és támogatás formájában tud hatni a piacra, irányítani, ösztönözni. Nem csak tud, de kell is neki, mint nagy piaci szereplőnek és szabályozó szervnek (és jobb ha nem a tiltás, hanem az ösztönzés útján orientál).

Vagyis én csak a normatív támogatást tudom elfogadni. Aki valamely társadalmi célnak megfelelően cselekszik, és teljesít nyilvános és egységes feltételeket, az megkapja a támogatást.

Pl. nem pályázunk hőszigetelésre, hanem aki hőszigetelő munkálatokat végez az gyűjtse be a hőszigetelő anyagok számláit és a helyszín+tulajdonos megjelölésével kérje vissza pl. az ÁFA összegét (vagy akár többet is, ha támogatni akarunk). Persze arra is lehet eljárásrend, hogy milyen helyszín és egy-egy tulajdonos mennyi támogatást vehet igénybe. De ez is normatívan, előre kihirdetve.

Sőt, ha ez a társadalmi cél, akkor ezt nem csak magánszemélyek de cégek is megtehetik a telephelyeikkel, így támogatja versenyképességüket az állam.

Talán nem kellett volna a választási hajrában hanyagolni azt a gondolatot, hogy:

 

"A rendkívül magas áremeléseknek és az alacsony béreknek, az életszinvonal esésnek nem a háború vagy a koronavírus az igazi hajtóereje, hanem a sok lopás. Ami hiányzik a 'zembereknél' azt 0rbán és haverjai zsebében kell keresni. 12 év folyamatos herdálást és zabrálást nem bír semmilyen gazdaság"

A focival kapcsolatban fogalmaztam meg eredetileg, de az egyházra is igaz, meg mindenre amibe túl sok pénzt pumpálnak.

Ha túl sok a pénz, akkor odaáramlik minden kalandor, korrupt és pénzsóvár.

Ezek gátlástalanságával meg nem képesek versengeni a komoly szakemberek.

A szakemberek hozzáértők, így kapnak máshol munkát. Marad a selejt és tönkreteszi a túlfinanszírozott ágazatot.

Ő lépett be (tolta be magát!!!)... de nem csapattag akart lenni, hanem vezér.

Ebbe bukott bele. A többiek nem fogadták el vezérnek, nem álltak a háta mögé.
De miért is tették volna, ha azt látják ez az ő hátukon, az ő erőforrásaikkal akar vezérkedni?

Bonyolult ez, és nem csak szép pillanatai vannak MZP-nek sem.

Nagy volt rá ez a kabát!
Ide egy államférfi kellett volna, nem politikus(ok).

Államférfi meg nem volt a láthatáron.

Diktátorokat nem éljenzünk... mármint kultúrnépeknél.

El kell fogadni a szavazás eredményét. Demokraták elfogadják a népakaratot (a kétharmad akkor is választási csalás és választási törvény manipuláció, de a fideszes parlamenti többség egyértelmű).
A szavazás eredményét elfogadom, de azt, hogy a köztörvényes bűnöző partelitet és kormányt nem csukják le, azt nem.

Részemről ettől függetlenül leírtam az országot.
Nem akar ez a nép demokráciát, akkor én miért idegeskedjem érte?

Megpróbálom visszafogni magam és nem foglalkozni többet a politikával. Amíg értelme nem lesz. Mert minek!
A kormány egy maffia, a "nép, az istenadta nép" meg birka jobbágy, urat akar magának.

Remélem sikerül visszafogni magam és sokáig nem hallotok tőlem publikációt.
Már annyit sem ér az ország, hogy erre pazaroljam az időm.

 

Nem is értem az ellenzék még miért nem plakátolja ki:

 

Április 4-e legyen az új felszabadulás ünnepe!

 

Ezt már nem sokáig bírja a magyar gazdaság. Az értéket nem termelők viszik el a jövedelmek nagyját.

Ezért kell a tolvajokat azonnal bebörtönözni és elvenni a vagyonát... azoknak meg akik nem jogtalanul (vagy csak nem bizonyíthatóan jogtalanul), csak érdemtelenül szerezték a vagyonukat ideje lenne végre bevezetni a vagyonadót.

Az én koncepciómban legyen valami magas vagyonadó (a vagyonérték legalább 2-3%-a) amiből legyenek kedvezmények.
A mindenkori átlagvagyon (kb egy családiház értéke lehet?) még adómentes, afölött kell az adót fizetni.
De még ebből is lehessen jóváírni a személyi jövedelem után fizetett adók (családi adóösszesen) összegét.
Vagy akár még ezen túl is állampolgári jogon mondjuk egy átlagjövedelem X százalékát, mint adójóváírást.
Ja és persze akár egy 50%-os örökösödési adó, amiból megintcsak adómentes az átlagvagyonnyi sáv, stb. kedvezmények.

Ezzel igen kifinomult rendszert lehetne alkotni (igen bonyolult adminisztráció nélkül), ami sokkal igazságosabbá tudná tenni a rendszert és lehetőséget biztosítana a jövedelmeket terhelő adók és járulékok csökkentésére, mert én azokat tartom a legnagyobb gondnak.

Az államnak adóztatási eszközökkel kellene megkülönböztetnie a tulajdonosok körét, a közvetlen tulajdonlást előnyben részesítve, ahol többlet haszonként jól beazonosíthatók a valós tulajdonosok.

Különösen az a részvényesi forma zavaró és jobban adóztatandó, amikor a részvény tulajdonosa egy kockázati alap, ami bankok és biztosítók tulajdonai, akiket nyugdíjalapok és befektetési alapok birtokolnak, akiknek a tulajdonosai befektetési bankok és nagyvállalatok, akik tőzsdén és befektetési alapok által birtokolta, akik.... stb, stb.

Ha egy részvény mögött nincs könnyen, egy-két- (max 3 ?) lépésben megadható valós személy akkor a részvényes személyes döntése semmilyen módon nem jut el a cég vezetéséig, onnan a semmiben lóg a cég, nincs is valós kontrol a cégvezetés felett.

Mert egy közvetlen részvénytársaság esetén a részvényeseknek lehet konkrét célfüggvénye: pl. egy nyugdíjalapot kevésbé érdekli az azonnali pénzügyi haszon és fontosabb neki a hosszútávú cégérték.

 

Ezen túl a cégek hosszú távú érdekeinek előnybe hozása is fontos lenne. Ezért (a cégvezetés kontrolja) volt az a javaslatom, hogy legyen olyan szabály, hogy a cégvezetés mondjuk a cég átlag fizetéseinek 10-szeresét keresheti maximum kifizetett kp-ban. (ebből azért meg lehet élni remélem:) ) Ha ennél többet akarnak nekik fizetni az csak részvénypakettben lehet, amit letétbe kell tenni és csak a cégtől távozás után kaphat meg, azt is úgy hogy 10-20 egyenlő részletben évente (az összeg nagyságától függően).
Vagyis a cégvezetés alapvető érdeke lenne a cég értékének, jövőállóságának megőrzése,

Csak a politikusok el vannak foglalva mással (pl. hatalmi játszmák és korrupció), így pl erre nem jut idejük...

A politika (törvényhozás) sokat tehet a reálgazdaságért.

Pl. a rövidtávú gazdasági döntések ellen (valutaspekuláció például) egy Tobin adó, ami a pénzforgalmat fékezi. De én egy magasabb Tobin-jellegű péntforgalmi adót is el tudok képzelni, ahol nem csak fizetési kötelezettség keletkezik, de jóváírási jog is.
Pl. ha egy alap befektet valamibe akkor egy Tobin adóval (mondjuk 2%-al) terhelt a készpénz forgalma és ha ezt egy adott időn belül visszamozgatja (csiki-csuki, gyors tőkeáthelyezések), akkor nem kapja vissza, de ha legalábbe egy évig (egy hónapig, egy hétig, a területtől függ) megtartja, akkor visszajár.

Én értem hogy a bankok megtakarítás gyüjtése és cégeknek kihelyezése és a részvénypiac a gazdaság optimális tőkeellátásához kell, de részesítsük már előnyben azokat a befektetéseket adóügyileg (a pénzügyi manipulációkkal szemben) amelyek valós termelési kapacitásokat hoznak létre, valós terméket készítenek, amelyek munkahelyeket teremtenek.

Pl. a határidős valuta ügylet. Mi is volt a cél? Hogy a gyártás megrendeléskor ki lehessen védeni a valuta árfolyam mozgást mert a szállítás csak napok-hetek-hónapok múlva esedékes. Na talán ezt a célt megőrizve kellene valami Tobin adóval megdrágítani hogy két másodpercen belül hatszor váltson valutát oda-vissza. Mert az nem reálgazdasági valutamozgás, hanem tisztán spekulánsi. És nem a spekuláns szóval van a gondom, az egész részvénypiac spekuláció, hanem a nem valós gazdasági eseményeken alapuló spekulációval.

SZUN-CE
A háború művészete:

 

„Ha körbefogsz egy sereget, hagyj utat a menekülőknek.
Ne várd meg, hogy a kétségbeesés új erőt adjon az
ellenségednek.”

 

Szóval nagyon remélem az USA nem azt hiszi, hogy most teheti taccsra, taposhatja el a nagy ellenséget.
Mert az EU-nak nem egy káoszos szegényház kell a szomszédba, az nem a mi érdekünk.
Azon csak az USA nyerne! (Az EU versenytárs gyengítésével)

Szóval nagyon kell menekülőutat adni, egyértelműsíteni, hogy ha putyin bukik, normalizálódik a helyzet, visszavonulnak az oroszok és kárpótlást fizetnek az ukránoknak, akkor mikor milyen ütemezésben és hogy oldják fel a korlátozásokat.

Talán nem a gázra kellene tenni rezsicsökkentést, hanem az éjszakai áramra és növelni az áramtermelést.
Az áramtermelés lényegesen jobban diverzifikálható, mint a gázfűtés (ami nagyon fix).
Ha csak annyit ér el, hogy éjszakára érdemesebb fűtőpanellel fűteni és csak nappal gázzal, már az is előrelépés.

Példám szerint, mint az analfabéta csaló.

Buta tök, de tehetséges abban, hogy át tudja verni az embereket, el tudja hitetni, hogy doktorúr.
És persze mindezt azért, hogy kirabolja őket.

Azért az atomtöltetek kilövése nem egy automatizált rendszer.

Az elnök csak parancsokat tud adni, onnan a tábornokok is csak célpontokat jelölnek ki és tovább adnak parancsokat, onnan valakik további parancsokat adnak azoknak, ahol a fegyverek vannak és az ottani parancsnokok is csak parancsokat adnak a kezelőknek.

Kíváncsi vagyok ebben a parancsláncban hányan vannak, akik értik, hogyha végrehajtják a parancsot akkor az öngyilkosság és a saját családjuk legyilkolása is.

 

Csak az atomrakéták elhárítására szolgáló rakétákat pl. a balti államokba, amik az atompatthelyzet feloldása miatt érdekesek és lényegesek.
És ha ukrajna NATO taggá válik, akkor oda is lehet ilyet telepíteni.

Persze az amcsik az első csapás megelőzésére hivatkoznak, az oroszok meg a válaszcsapás megakadályozására, de ez akkor is az erőegyensúly felszámolása.
Annak az erőegyensúlynak, ami az atomfegyverek felhasználásának a legerősebb korlátja.

 

El kellene fogadni (ha tényleg pártatlanok vagyunk) hogy az oroszok célja az amcsi fegyverek távoltartására legitim, de a módszerei azok megengedhetetlenek és egyáltalán nem segítik elő a legitim céljai elérését!

Ezt hívják pártatlan megközelítésnek... szerintem :)



Ui:

megengedhetetlen szinonímája itt az elfogadhatatlan

Ugyan lenne egy lepusztult társadalmuk és egy lepusztult országuk, végtelen erőforrásokkal, mások által elképzelhetetlen lehetőségekkel, amit felépíthetnének.
Ez adna bőven elfoglaltságot.

De nem ezt választották.

gen, sok a beszűkült, de attól hogy valaki beszűkült, még lehet dühös és érdekelheti a világ.

Még a cucilizmusban is, a kocsmákban sok-sok hír terjedt. Nem csak a TV-ben hallott sikerpropaganda terjedt (bár megjegyzem a 70-es évek végétől a centire kimért társadalomkritika és a bujtatott politikai kritika és cseles/kétértelmű [pl. vörösfarok] kritika azért terjedt... jobban mint most a köztévében. Mondom jobban vagyis szabadabban lehet beszélni. Abban a diktatúrában!)

Most nem a beszűkültséggel van a baj, mármint a beszűkült információforrásokkal, hanem a beszűkült tudattal.

Passzív, érdektelen lett a társadalom, és azok, akik legalul vannak (anyagi, információhoz jutási, mozgástér, megélhetés szinten), azok már nem is keresik az útjukat. A nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek, talán kétezerig azzal telt, hogy (az általam ismert társadalomszeletben) másod és harmadállásokat kerestek az emberek, kisvállalkozásokat indítottak. Bíztak abban, hogy munkával, vállalkozással, szerencsével, de tisztességesen lehet előbbre jutni. Tippemre ez omlott össze a kétezres évekre. Beletörődtek sokan, hogy kész, le vannak osztva a lapok. Akik büntetlenül lophatnak, azok elragadták a hatalmat, akik kimaradtak, azoknak vége, nincs út felfelé, csak a mának élés marad, jövő nem is létezik. Persze a régi középosztály megmaradt maradéka keresi a kitörési utat. Nyugatra menekül, ha tud és/vagy van bátorsága és ebben látja a kiutat. Vagy betagozódik az "új rendszerbe", annak minden mocskával, nehézségével és megalkuvásával együtt. Vagy beáll szolgának.

Azért a haditudományok ennél kissé összetettebb dolog.
Az is egy "szakma" :)

A ballisztikus rakéták és más nagy hatótávolságú rakéták az atomegyensúly része.
Ez az atomtöltettel-megsemmisítési potenciál patthelyzete meg valahol annak a garanciája, hogy nem vetik be ezeket.
Az oroszok az USA űrvédelmi (csillagháborús tervezet, Ronald Reagan) rendszerét is azért tartották veszélyesnek és provokációnak mert ezzel az egyensúlyt, vagyis egymás revolverezését és a patthelyzetet, törték meg az amcsik.
Joggal félhettek (joggal? bár ki tudja sok a hülye, pl. jött egy trumpli is) hogy az usa úgy tud rájuk atomtölteteket lőni, hogy az ő válaszcsapásuk sikertelen, megsemmisítik a rakétákat útközben.

Ennek egy változata az oroszokhoz közel telepített védelmi rakéta rendszer. Amivel az oroszok kilőtt rakétáit is sokkal nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni a kilövéshez közeli rendszerrel, mint a célhoz közelebbi védelmi rendszerekkel. Persze az amcsik az első csapásra hivatkoznak, annak kivédéséről beszélnek, az oroszok meg a válaszcsapás esélyéről, mert ugye nekik az amcsik azok a gonoszok, amik az amcsiknak az oroszok. :)

Vagyis ezekkel a határközeli rendszerekkel mi valójában az amcsikat védjük és az egyensúly felborítása miatt joggal panaszkodhatnak az oroszok.

Az nem kérdés, hogy messze túlfuttatta Putyin ezt és nem lehet indoka más ország megtámadásának, [a valóságban a belpolitikai haszonszerzés a legfőbb cél] de azt ha az oroszok valós és racionális érveit lesöpörjük az asztalról, az sem segít a problémák megoldására.

Mondjuk nagyon fontos lenne valóban egy hiteles EU (vagyis tagállamok) által üzemeltetett identitás azonosító rendszer, mert ugye a valóságban csak az államok tudják garantálni egy cég vagy személy identitását. Minden más pótcselekvés és tipikusan minden módszer (igazolványról fotó, bankkártya ellenőrzés) visszavezethető az állami identitás nyilvántartásra.

 Vagyis igen, ez egy szükséges és fontos lépés lenne, teljesen függetlenül a FB lététől, csak azért, mert ez a dolga egy államnak-államközösségnek.

 Mondjuk én három szintet látnák szívesen.

- email címmel azonosítást, ami ugye a gyakorlatban anonimitást jelenthet.

- nickname-val azonosítást, ami mögött titkosítva ott van a valós személyiség, amit az állam ismer és adott esetben (pl. nyomozás, bírósági megkeresés) kiad, de természetesen csak törvényes keretek között

- valós személy azonosítás, ahol a személy fontosabb adatait megtudhatja a szolgáltató (pl. egy bank) és tudja, hogy hitelesek is az adatok.

Na ilyesmi nem tudom napirenden van-e az EU-ban, de nagyon kéne.

Ahogy alanyi jogon és ingyenesen digitális aláírás is minden EU-s cégnek és állampolgárnak.

Mert ilyesmikkel lehetne végre az internet korában kilépni a káoszból és előnyünkre fordítani a lehetőséget.
Végre megint tényezővé válnia europának az internet világban.

 Még egy elképzelés (bár ezt részben lefedi a digitális aláírás) az állami internetes közjegyző funkció. Tipikusan elhelyezhető nála a végakarat szövege vagy egy adásvételi szerződés, ami ettől nagyon erősen garantált a törvény által. Az állam tanusítja és hajtja-hajtatja végre.

Én ebbe a körbe sorolnám a cégek közötti számlákat. Nem csak arra kell a net, hogy az adóhivatal adatokat halmozzon magának, segíthetné az egész piacgazdaságot egy olyan jogelv, hogy pl. az a számla létező és valós, ami fel van töltve az állami közjegyző funkciójú tárhelyre. (innen kapják meg az adatokat a vevők, az adóhivatal, ha érintett pl. a földhivatal, stb) Gyakorlatilag a számlakiküldés elmarad, feltölteni az EU felhős közjegyzőbe, és csak azért egy telefon vagy email a partnernek, hogy tudassuk, hogy a számla vagy szerződés vagy csak egy aláírás, egy dokumentum stb. elkészült.

Sőt ez sem kell, ha a nagy közös EU-s mobilos push rendszer értesíti az érinetteket.

És persze az állam örökre megörzi, archivája, garantálja, így a magánszemélyek, cégen hatalma serőforrásokat szabadíthatnának fel.
Már magánszemély esetén is, aki képes visszakeresni egy évekkel ezelőtti TV vásárlást a számlák között, ha nem kérte a számlára a vevő anonomizálást.

 

Pedig az EU-nak szépen kis lépésekben és határozottan szigorítani kellene, feszíteni a húrt.
Akár alkalmazkodnak a nagy amcsi IT-k akár elhagyják Europát, mi csak jól járhatunk vele. Hosszútávon.

A FB-ot még egy területen támadnám az EU helyében, szabályokkal.
Csak a messengert használom nagynéha, de lehetetlen elkerülni a FB-ot is, mert van hogy ott kapok valamit.

Amit megfigyeltem, hogy minden erővel akadályozza hogy a saját univerzumán kívülre juttasson valaki valamit, amit kapott.
Pedig a tartalom, ami ott megjelenik az nem a FB-é, hanem azé aki küldi és kapja.
A FB csak egy fórum, postás, plakáthely.
Ezt helyre kell tenni, semmilyen módon nem akadályozhatja egyetlen (nem csak) eszköz sem a versenytársait, hogy pl. oda továbbküldjünk valamit.
Nálam ez egyértelműen a kvázimonopolium (monopol helyzetbe került, mert éppen nála van az ügyfél, az adat) szóval ez nem piaci helyzet, vagyis az államoknak hivatalból kell támadniuk.

Szerintem sok embernél rosszul gondolják a rasszizmust, ez a PC túltolása.

Persze csak a saját magam megfigyelései alapján vonok le következtetést :)

Én színvak vagyok. Valahogy soha nem veszem észre a bőrszínt, nem izgat mülönösebben.

Tucatnyi más tulajdonság, jellemvonás vagy elképzelés a személyről tolakodik a bőrszín elé.
Ugye a bőrszin is egy tulajdonság, a sok között.

Persze ha sok a pozitív tulajdonság, akkor a bőrszín gyakorlatilag elvész. Figyelmen kívül marad.

Ha azonban sok a negatív jellemző, akkor -neveltetésem folytán- ezeket nem akarom kihangsúlyozni, igyekszem kerülni a témát (meg az embert) vagyis hamar észrevehető jellemzővé válik a rassz.

Hát ez van.

Lehetnének magyar cégek, de az állam adófarkaséhsége és bürokratasemmirekellői megfojtják, besegítve a mára támogatás/pályázat/különeljárás szentháromságra épülő tolvaj politikusok cégei, amik teljesen szétzillálják a piaci versenyt, a jók mennek tönkre a haszontalanok meg virágoznak.

Az EU-nak (mert mi magyarok az EU is vagyunk) egy nagy kooperatív, demokratikus és prosperáló Oroszország az érdeke, amelyik az EU értékeivel erősíti az USA és Kína melletti-elleni (alternatív) erőközpontot.

Logikailag az oroszok érdeke lenne becsatlakozni az EU-ba. Először partnerséggel, aztán ha eljön az ideje tagsággal.

Az orosz nép sokat nyerne, az EU gazdaság meg rengeteg erőforrást és ráadásul újra nagyhatalmi státuszt, mindketten.

Mert mi vár az oroszokra, ha nem közelítenek az EU-hoz?

Önállóan (nagyon úgy fest) csak egyre jobban visszacsúsznak.

A kínaiak jó barátai, szövetségesek, partnerek lesznek, vagy inkább csak kirabolni akarják?

Az USA nem legyőzni, hanem felemelni akarja?

Marad az egyetlen reális és jó esélyük az EU partnersége... már csak meg kell érnie az ottani népnek is a demokráciára, de mint itthon látjuk ez nagyon problémás téma.

----

Nem kell azonnal és hatalmas lépés.
Csak határozottan el kell indulni egy orosz gázfüggőség megszakításától.
Vissza kell kapcsolni azokat az atomerőműveket és építeni újakat (ha eljön az ideje fúziósat) használni a megújulókat és kitalálni a tárolást, és önellátónak lenni energiából.
Ami kis olaj meg gáz még kell majd (pl. vegyipar, maradék benzines autó), azt meg majd rimánkodnak hogy tőlük vegyük.
Más tárgyalási pozíció, erős EU hadsereg és ők akarnak majd lenni a legjobb barátaink.

Van egy story-m... szokás szerint a szidott cucilizmusról. :)

Paks I építésekor felelősségteljes mérnökök rendeltek nyugatról hegesztési varrat ellenőrző röntgen gépet.
Azzal nézték át a beépítendő, oroszok által hozott hatalmas részegységeket.
Az orosz elvtársak nagyon tiltakoztak, egészen fel... oda nagyon fel... jutott a az ügy, de a párt KB (kábé a legfelső fórum) megvédte a mérnököket és a selejtnek titulált egységeket ki kellett cserélniük az oroszoknak.

Na most képzeld el ezt ma!

Mert ugye most nincs diktatúra!!

Soha nem értettem miért nem mutatnak be egy törvénytervezetet az ellenzékben, ami szerint "ha valamely egyház a költségvetést megelőző két naptári év valamelyikén politikai tevékenységet folytatott, akkor az éves költségvetésből a támogatását törölni kell".

Ezt előre elkészíteni és megküldeni minden egyháznak azzal, hogy az ellenzék meg fogja szavazni.

Ez ellen pedig nem tiltakozni kellene, hanem büszkén viselni az "ügynök" cimkét.
Ezt tanácsoltam itthon is, amikor az alapítványoknak kellett a finanszírozást feltüntetni.
Csináljanak egy honlapot, ahol elmagyarázzák, miért dicsőség ez a kitűző. Tervezzenek egy látványos badgetet és tegyék ki büszkén a linkkel, ami a magyarázat lapra utal.

A magyarázó honlapon lehet listát adni a hasonló cimkézett lapokról és megjelenésekről valamint a világ celebjeit, jelentős politikusait felkérni, hogy írjanak pár méltató szót erről.

A bürokrácia a legigazságosabb államigazgatási forma :)
Ilyenek írásáért kapnak közgáz nobel-díjat :)
És igazuk van!
Ugyanis a bürokrácia ellentéte az anarchikus, diktatorikus, jogállamiságot nélkülöző, szubjektív döntések.

Minden relatív! Az értéket meg a társadalomnak (mint nagy egésznek) kell mértékké változtatnia. "A legfőbb értékmérő a pénz"... ezen vitatkozni sem lehet, bár nem tökéletes. Mindenesetre a társadalomnak kell definiálnia, tartalommal megtöltenie az érték fogalmát, és ez alapján elosztani a pénzt is.
Na és itt hatalmas problémák halmozódtak fel.

A piaci rendről van jogszabály. Attól hogy "elsikkadt" egy ügy, még létezik.

Ha törvénybe ütköző egy állapot (akár régóta fennáll, akár ezután alakul ki) azt a jog kezeli.
Helyre kell állítani a törvényes állapotot!
Ugyanis csak akkor jogállam a jogállam, ha minden polgár és cég a jog által leírt állapotnak felel meg. (vagy büntetik a jogellenes állapotért) Nem mellesleg az sem ördögtől való, hogy a jogszabályok szigorúbb vagy enyhébb követelményeket írnak elő. Lásd pl. a vasárnapi nyitvatartás engedélyezését vagy tiltását.

A "társadalmi érdek" magasabb a cég vagy egyén érdekénél. Indokolatlan mértékben persze nem sújthat senkit (pontosabban akkor kártérítést kérhet, pl. kisajátítás), de megtehetik az államok.
De ugye a társadalmi érdek sem egy szűk maffia érdeke, azt nagy népakaratnak vagy nemzeti érdeknek kell alátámasztania.

És még az sem lenne jogállammal ellentétes, ha a piaci szabályok miatt pl. olyan törvény születik, hogy mondjuk a média egyes ágaiban a piac 10%-ánál többet egyetlen cég, cégcsoport vagy érdekcsoport sem birtokolhat.
Ezzel sem veszti el a vagyonához fűződő jogait, csak kénytelen értékesíteni a piacon a többletet.
Ez pl. kimondottan piacpárti, versenypárti intézkedés lenne, ami a teljes társadalom (nép, lakosság, nemzet) érdeke. És ugye a jog elsődleges feladata az állam (demokráciában a társadalommal azonos) érdekeinek védelme.

Az hogy ha a nagy koncentráció törvénytelen úton jött létre, vagy törvénytelen pénzből, az egy másik ügy, arra is van büntetőtörvénykönyvi szabály.

A világ adathörcsög üzemmódban van.

"Mindent megszerezni, mindent eltárolni, majd jó lesz valamire."

És soha nem lehet tudni melyik 16 éves kis hülyegyerek lesz 20 év múlva a karrierpolitikus, aki minielnök szeretne lenni.
De minden megvan, az összes levele, böngészési előzménye, blogkommentje.
És hátha zsarolható :) Mekkora lehetőség manipulálni a demokráciát! :) :)

Egy festményvásárlás a sikkasztás és pénzmosás legjobb módja.
Felértékeltetem a festményem 300 millióra, igaz a piacon 20-at sem adnának érte, de hát erkölcsi érték meg művészeti-kulturális kincs... meg ilyen maszlagok olcsón vehetők "szakértőktől". Aztán az MNB megveszi, mert neki az a dolga. Nyilván. Valahol-valakiknek meg 280 milliót el lehet osztani.

De amíg egy hosszabb nyomozás ezt nem bizonyítja, addig is azonnal előzetesbe vághatók az ebben részvevők a hűtlen kezelés vádjával.

itt (meg a világon) olyan kapitalizmust akarnak építeni, ami nem kapitalizmus.

Ugye az "eredeti ötlet" úgy szólt, hogy versenyben, tisztes megmérettetésben a jók gazdagodnak, az ügyetlenek, téves döntést hozók meg elvesztik a befektetett tőkét is.

Hát kérem ez a "too big to fail" meg törvényhozás tőke által zsebretétele valahogy se nem demokratikus (ugye demokráciában a választók teljességének érdekének felel meg a törvényhozás) se nem piacgazdasági vagy liberális kapitalista...

 

... vagyis lehetne sikeres ez az ország is, csak vissza kéne térni a valódi verseny alapú, megmérettetés alapú gazdasághoz. És a legfontosabb, hogy úgy kell modernizálni a kapitalizmus alapvető Smith-i eszméjét, hogy be kell vezetni a "társadalmi hasznosság" fogalmat, hogy a jövedelemszerzéshez ne csak az egyéni hasznosság célfüggvénye legyen, hanem ennél több.

Mivel a mai világban az állami irányítás és szabályozás már nagyon jelentős, ezt a helyzetet a teljes társadalom érdekében hasznossá kellene tenni. Igaz ehhez valódi és teljes demokrácia kell, nem megengedhető, hogy a törvényhozásokat lenyúlja a privát profit szerzők egy kis csoportja.

Biztos nem vették be úttörő vasutasnak és a falusi focipályán is azt mondta neki az edző, hogy ennél komolyabb pályája soha nem lesz.

Értem én ezt a frusztráltságot... csak a legtöbben kinőjük.

Nem hiszek az emberek végletes önzőségében, ami lehetetlenné teszi a szocializmust, mivel tapasztalatok szerint az ember az egyik legjobban alkalmazkodni képes lény (Csányi Vilmos szerint a többi állatfaj ilyen csoportkorlátban, élettérben már széttépte volna egymást)

A szocializmust meg nem kellene keverni a kommunizmus egyenlítő elveivel (megjegyzem ott az alap egy minden szükségletet kielégíteni képes nagyon fejlett technologiájú gazdag társadalom).

A szocializmus csak a termelő eszközök birtoklásáról szól. Egyéb "egyenlítő" szabály nincs.
Vagyis a tőkejövedelmek kivonása a képletből.
Ettől valakik működtetik a tőkét, vezetnek, kreatív és nélkülözhetetlen szereplők, stb, ezek meg a piacon mérettetnek meg, a munkaerő piacon. A jövedelem is ettől függ.
A szocializmus nem ellentétes a piaccal. A szocialista vállalatok nem szükségszerűen tervgazdasági szereplők. Olvassanak Liska Tibort példának. ( http://epa.oszk.hu/00000/00017/00042/pdf/fliskatibor.pdf )

A cégvezetés meg a kapitalizmusban is tipikusan igazgatótanácsok kezében van (most a nehezebben átlátható, nagyobb cégekről beszélünk nem kisvállalatokról) . A cégvezetést meg a tulajdonosok jelölik ki: itt a társadalom a tulajdonos, vagyis demokratikusan választottak ezek a szereplők. Ha valódi a demokrácia, akkor a társadalom a saját érdekeinek megfelelően választ.
És ugye a szocializmusban sem minden közvetlenül a Tervhivatal vagy Minisztérium alatt kell hogy legyen.
Miért kellene?
Ott is lehetnek nyugdíjalapok, befektetési alapok, önkormányzatok, bankok, biztosítók, akármik, akik részvényesek lehetnek. Csak a végén minden jelentősebb tőketulajdon az államhoz vezet vissza.
Ettől ezek a cégek még versenyeznek és növekedni akarnak, mert a benne dolgozók, a vezetők jövedelme nagyban függ a sikerességüktől.

A helyi pártok ne küldhessenek képviselőt az EU parlamentbe.
(Arra ott a miniszterek tanácsa vagy mi, ami a mindenkori kormányok, vagyis helyi parlamenti pártok képviselete).

Alakuljanak igazi egész EU-ra kiterjedő pártok, és csak azokra, azok jelöltjeire lehessen szavazni.
Az EU parlament ne a nemzeti bírkózás kivetítése legyen, hanem a nagy volumenű döntések alapja.
Ne a pártok levedlett maradékának elfekvője legyen, hanem kreatív européerek gyülekezője.

 

A hatalom pénzzé, a pénz hatalommá konvertálható... és bár bunkó kontraszelektált ez a társaság, ezt a fidesz azért megtanulta

Az Alkotmány alap volt. Mégha az Alkotmánybíróság nem is meszelte el az alkotmánymódosítást illetve utána számos fideszes jogszabályt, attól ezek érvénytelenek, mert nem felelnek meg alkotmányos és akkor is érvényes jogi elvárásoknak. Mulasztásos törvénysértés, de ettől megvan az érvénytelenség. Csak ki kell mondani.
Az hogy ki mondja ki, mondhatja ki az már csak jogászkodás. Nem érdekel, hogy adminisztratíve min veszekednek. A lényeg, hogy ki kellene mondaniuk, akik meg nem teszik, azok jogásznak lehet jogászok, de nem demokraták. Nem értik a jogállamot, ahol nem a leírt mondat a fontosabb, hanem a "törvényhozó szándéka"... egy példának lássuk az angol "alkotmányt" :)

Más a jogi megközelítés. A "jogászok" (bürokraták) a jogi szövegből közelítik a társadalmat, míg az én jogérzékemben (és ugye népuralom lenne, ha már demokrácia) a társadalom érdekeinek és etikai elvárásainak kell megfelelnie a jogszabályoknak, azt tükrözik vissza.

Az előbbi erősen konzervatív álláspont, az enyém talán liberálisabb és demokratikusabb.

Kádár alatt volt a mondás: Az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus... a másik járhatatlan.

0rbán bővített rajta: ki is lehet vándorolni!

 

 

 

Bocs, természetesen csak tisztességes emberek előtt állnak meg a lehetőségek, gazamberekből még lehet fideszes káder is.

Az első szabad választásokon még meg tudták csinálni az árnyék szavazat összeadást.
A szavazó körökben a számláló biztosok SMS-ben beküldték a pártközpontba az eredméynt.
Ott egy egyszerű excel táblába bevitték.
Ezt minden párt megcsinálta. És az eredmény gyakorlatilag mindenkinek azonos volt, és a központi számlálásnak is.
Nem mellesleg a pártok hamarabb végeztek, igaz nekik nem volt annyi adminisztrációs kötöttségük a szavazat összesítésben.

Minden választó körzetbe legalább kettő ellenzéki kell, de nem árt minden párttól egy-egy képviselő sem!

 

 

Tény, nagyon hiányzik az indulatoktól és politikai motivációktól mentes, valódi tudományos elemzés arról, hogy a szocializmusnak mik voltak az előnyei.

A hátrányait már unalomig mantrázták, kösz azt hallottuk.

De voltak előnyei, amiket meg kellene fontolni és belátni, hogy annak megismerése, másolása ill. mintának vétele igencsak hasznos lenne egy élhető ország létrehozásában.

Egyre csak megjelennek fideszes celebek, akik bedobják ötleteiket, milyen "Nemzeti" vállalkozások legyenek még.

 

Ugye van Nemzeti Dohánybolt

De ötletelnek Nemzeti Mozihálózatról, Nemzeti Könyvesbolt hálózatról... meg mindenféle Nemzeti gazdasági szervezetről. Most például Nemzeti Benzinkúthálózat is.

 

Vagyis a Fidesz vágya: legyen Nemzeti Szocializmus!

 

Nem lenne butaság még a választások előtt egyberakni az új Alkotmány szöveget.

És amilyennek egy alkotmánynak lennie kell.

Egyszerű, rövid, célratörő, csak alapelveket rögzítő.

 

Innen (ezt jogászoknak kellene megvitatni), és ha ez nyilvános és az ellenzékiek közös akarata, akkor a választásokkal gyakorlatilag megszavazta a nép az új alkotmányt.

Ilyen ötletet még nem hallottam, de meg kellene gondolni, megvitatni.

Én szeretem kifigurázni, kifordítani a dolgokat.

A nő nem veszít, amikor a meztelen testét mutatja. Kihasználja a férfiak ösztönös (vigyázz, ösztön, vele született, tehát PC alapon tabu, semmiképp nem támadható tulajdonságát) és a végzett munka mennyiségét, idejét tekintve indokolatlan összeget keres, vagy egyéb előnyhöz juthat.

Prostituáltak esetén egyenesen az van, hogy adott esetben a hölgy egyetlen óráért annyit kér, amennyit a férfi kuncsaftja egy egész napi (néha tényleg megalázó) munkával keresett meg. Innen nagyon nehéz nem úgy látni, hogy nem a férfi genetikailag kódolt ösztönein élősködve kér túlárazott összeget. Vagyis a férfi az aki a valóságban a kiszolgáltatott.

 

:)

 

 

Hiányzik a magyar virtus a kiszolgáltatottakból, a megzsaroltakból.

Hogy a szavazófülkében dafke is ellene szavazok: vagyis ezek nem is igazi magyarok, mi mentalitásunkban azért szeretünk ellenkezni :)

Javaslatom a szavazólapról fotót bemutatni kényteleneknek valaki készítsen egy mobil alkalmazást.
Lefotózhatja az üres szavazólapját és a sw tesz rá neki fiktív x-et, így már bemutathatja a "tartótisztjénk" :)

A fidesz mindig megbukik, ha ilyen simlis dolgokat csinál. 100.000 embert nem lehet csendben és titokban elvinni fake-szavazni. Ahhoz túl buták a választói és kontraszelektált a szervezőgárdája.

Szerintem az első forduló azon szavazói, akik azt mondták ez az előválasztás tétnélküli, úgyis koalíciós kényszer a minielnök meg csak egy arc, különösebb hatalom nélkül azok MZP agresszív, kiélező politikája miatt mindkét oldalon megmozdultak.

Valamint lehet hogy a (kormány)média által elhallgatott előválasztás első fordulója után annyira felforrósodott a hangulat, hogy eljutott a hír sok olyan apolitikus emberhez, aki csak most döbbent rá van értelme és lehetőség 0rbán ellen bármit is lépni.

Az én definícióm szerint az iparági-versenypiaci, adott területen szokásos mértéket jelentősen meghaladó profit az extraprofit.
Ez származhat természetes, versenypiacilag indokolt módon (innováció, sikeres piaci munka, egyéb) de sajnos a legtöbb esetben (különösen ha hosszan tartó, vagy nagyon nagy a cég) inkább valami piaci anomália következménye. (korrupció, monopol helyzet, piaci erőfölénnyel visszaélés, stb)

Az én elképzelésem az egykulcsos adó. Jó az.
Egyszerű.

Mellé lehet tenni egy alapelvet.

A létminimum alatti jövedelmet adóztatni akkora erkölcstelenség, hogy nem is tudok mint mondani.
Vagyis ha annyit keresel hogy döntened kell hogy melegben alszol vagy jóllaksz, akkor valakik szerint van erkölcsi alap ebből a pénzből még elvonni valami adó címen?
Ha csak annyit lépünk, hogy a létminimum összegénél (bár inkább valami társadalmi minimum összegénél) húzzuk meg a nullás adó határt, az már nagy lépés.
(persze ekkor az SZJA százalék is emelkedhet egy kicsit, mondjuk 20%-ig).

Ezzel már kétkulcsos az adó. 

Továbbra is egykulcsosként levonásra kerül az adóelőleg, de akár havonta visszatérítik (visszautalják) a nullás részt. [*]

A "harmadik kulcs" meg legyen a vagyonadó! Az én elképzelésemben a vagyonadó összegéből levonható a befizetett SZJA összege, így az átlagvagyonú, átlagjövedelmű családok adóterhe nem változik, míg a valóban nagy vagyonok fizetnek egy további adóterhet.

És akkor a Feltétel Nélküli Alapjövedelem-ről nem beszéltünk, pedig az lenne a következő lépés.

[*]: mondjuk ha bármi más köztartozása, közműtartozása, stb van, azt lehetne közvetlenül ebből kiegyenlíteni. Ez tisztább lenne így.

 

Most nézem a Drakulics Elvtárs c. filmet.

Van benne egy régi Kádáros/szocializmusos vicc... na itt az ideje modernizálni!

Az erdőben rettegve bujkál és szipog a nyuszika.
Kérdezi a róka:
- Mitől félsz ennyire nyuszika?
- Jönnek a vadászok, medvére vadásznak az erdőben. - válaszol a nyuszika
- És jön a Semjén meg az 0rbán elvtárs is a vadászatra. - folytatja a nyuszika.
- No de akkor miért félsz ennyire nyuszi?... hiszen medvére vadásznak. - Kérdezi a róka
- Tévedtek ezek már nagyobbat is! - nyöszörgi a nyuszi.

 

Csodás fodbalstadionok lehetnek a mederben.

Ha kell, lesz rá pénz... a stadionra.

 

Vannak emberek, akiknek a szájából semmi nem hangzik őszintének.

Persze lehet hogy egyáltalán nem értette a filmet, ahol a Profi a szabad emberi akarat és az államhatalom kósza szövevényes és embertelen gépezete között örlődik.

 

 

Egy példa. A szocializmusban született jogi elképzelés. Nem volt gond, mert a cég is az államé volt, vagyis mindegy melyik zsebéből fizet.
De állítólag volt rendszerváltás és állítólag kapitalizmus és magántulajdon is van.

Ha egy kismama elmegy szülni és 3 évig odalesz a gyerekkel, akkor amikor visszajön dolgozni a MUNKAADÓJA ki kell fizesse vagy ki kell adja a három évi SZABADSÁG-át.

- A szabadság nem a munkavégzés okán járó szabadidő?
- A vállalkozásnak szülte a gyereket? A cég érdekében töltötte el azt az időt?

A modern világban (a jogszabályok a szocializmusban születtek... tudod amikor még a cég is az állam) egy cég jó ha fél-egy évre lát előre.
Ezzel szemben a jelenlegi GES-GYED rendszer több éves (akár 3-6-9 év) bizonytalanságot hoz a rend a cégnek.

Felvegyen valakit a szülő nő helyére? De akkor rúghatja ki ha mégis visszajön.
Ne vegye fel, hátha visszajön, de akkor ki dolgozik?
Szalagmunkánál ez nem nagy probléma, de mérnöki-fejlesztő-speciális tudást igénylő munkakörökben nem lehet csak úgy leakasztani embereket (mára szakmunkásokat sem), és tény, hogy egy komoly területen akár egy év is mire betanul az új ember, addig nem termelt bevételt, csak költség a valóságban. Az élettel, a valósággal nem egyezik ez a megközelítés. Az meg nem jó ómen, érthető oka és érdeke van a cégnek, hogy ügyeskedjen.

Olyan jogszabályokat kell hozni, amik ellen nem küzdenek a cégek, amik arra ösztönzik a cégeket (mert érdekük), hogy vegyenek fel kismamákat, anyukákat.

De az "elmúlt tizenkét év" nem volt elég, hogy családbarát törvényi változások szülessenek, a szabályok kövessék a rendszerváltás óta létező társadalmi-gazdasági változásokat.
Maradtak a szocializmusban alkotott jogszabályok, szinte szószerint változatlanul.

 

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem lényege egy hatékony és jól működő rendszer.

Pont felejtsünk el minden, azaz minden bürokráciát ezzel kapcsolatban!

Mennyi emberi (felesleges munkát) lehetne kiváltva vele. :)

 A FNA kiutalása logikailag egy számítógépes program. A népességnyilvántartás alapján bankszámlákra utal. Ennyi. Egy tucat ember üzemben tudja tartani. (Ha már a népességnyilvántartás úgyis létezik, de az egy állam működésének az alapfeltétele.)

 Az én elképzelésemben a FNA bevezetésekor csak a megélhetési létminimum összege lenne.
Ez most mennyi? Talán 50.000-70.000 Ft? Természetesen ha a társadalom igényli, a társadalmi folyamatoknak megfelel (pl. munkaerőpiac) és a gazdaság lehetővé teszi, akkor emelhető. Innen szociálpolitika.

De a megélhetési minimum az Europában a minimum. Senki nem fagyhat meg az utcán vagy éhezhet. Mármint olyanok szemében, akikben a legkisebb humanizmus is megtalálható.

 Ez nagyon kevés pénz. De nem a belvárosokban, és nem önálló lakásra, nem változatos és különleges étkekre, hanem az éhezés elkerülésére talán elegendő. És ennyit még a magyar gazdaság is képes kitermelni.

 Az alapja is megvan. Csak akarni kellene.
Először is a támogatási rendszer teljes átszabása.

 Jelenleg is számtalan segély, támogatás, kiutalás van, összevissza egy követhetetlen káosz, amiben az ügyetlenebbek (pl. hátrányosabb helyzetűen) elvesznek és kevesebbet tudnak megszerezni belőle, az ügyesebbek meg átfedésekkel sokat, többet kaphatnak, néha teljesen indokolatlanul, mert jövedelemtől független ingyenes étkezés a gyerekeknek vagy jövedelemigazolással támogatások, de a jövedelemigazolások (főként a valós vagyoni helyzet) valóságtartalma igen kétséges. 

Ez a segélyezési, támogatási rendszer egyszerűsödne és hatékonyabb lenne. A költsége még alacsonyabb is lenne, különösen ha a hatalmas bürokratikus intézményrendszer megszüntetését is beleszámítjuk. 

A segélyek nagyrésze egyszerűen kiváltható az FNA-val.

Minimálnyugdíj, munkanélküli segély, rokkantnyugdíj, családi pótlék, beteg gyermek gondozási díj, stb.
Ekkortól csak sokkal kisebb intézményrendszer szükséges, csak speciálisabb (vagyis kevesebb számú) ügy intézésére. Mert az FNA után még maradhatnak speciális segélyek, de azok már lényegesen specifikusabbak, vagyis jobban kézbentarthatóak és ezért igazságosabbak lehetnek. A jelenleg ilyen célra költött összegek szerintem hasonló mértékűek az FNA alapján kifizetettekkel.

 Vagyis a segélyezettek és a kiskorúak ellátása fedezve.
A kiskorúak esetében annyi változtatást érzek fontosnak, hogy csak részben kapják bankszámlára utalással a pénzt, mivel akkor nem garantált mindenben az érdekeiknek megfelelő felhasználás. A kiskorúak az FNA egy részét természetben kaphatják, pl. ingyenek tömegközlekedés (hogy eljussanak az iskolákba), ingyenes oktatás, beleértve az összes tanszert, tankönyvet és kirándulást, ingyenes óvodai, iskolai étkezést, stb. 

 A nyugdíjasoknál még egyszerűbb. Az FNA az a minimálnyugdíj összege is. Akiknek nincs jogviszonya, azok is ennyit kapnak. Mert emberiesség alapon ennyit kapniuk is kell. Az ennél magasabb munkaviszonnyal szerzett nyugdíj az FNA-val csökken és az ezt meghaladó összeg kerül kiutalásra szerzett nyugdíj címen. Vagyis a nyugdíjasok esetében is fedezve van a FNA alapja. 

Persze a nyugdíjrendszer nem árt ha egyrészt igazságos és másrészt több pilléres. Az FNA mint alap, a szerzett jogviszony alapú (természetesen egyéni nyugdíjszámlák mellett) a dereka és az egyéni megtakarítások rendszere kiegészítésként. De ez egy önálló téma.

Az aktív korúak két csoport. A munkaviszonyban állók és akik nem. Akik nem dolgoznak azok vagy nem tudnak vagy nem akarnak. Akik nem akarnak, azoknak is érdemes egy nagyon alap jövedelmet (ez ugye az FNA) biztosítani, mert egyrészt -mint írtam- nem szép a hajléktalanság és éhezés látványa egészséges lelkű embereknek, másrészt etikai alapon innen a bűnözés elvi alapjait is megállítjuk, miszerint ("éheztem, kenyérre kellett").

 Akik nem tudnak dolgozni, azokat meg társadalmi szolidalitás alapon nem hagyhatjuk magukra és ugye eddig is kaptak segélyezést. Ha káoszos és igazságtalan rendszerben is, de ezt már írtam.

 A dolgozók meg szja-t fizetnek és egyéb számtalan elvonás van a nyakukban. Ezeknek az  FNA-t adóvisszatérítésként lehet értelmezni. Gyakorlatilag adócsökkentés. Ki az aki az adócsökkentést kritizálja? Én nem értem meg! Akár egy egykulcsos (ezért egyszerű, általam támogatott) rendszerbe is behozzuk ezzel az alacsonyabb jövedelműek adókedvezményét, vagyis többkulcsossá vált az alapvetően hatékony és egyszerű adórendszer. Nekem szimpatikus módszer :)

 Persze van kiesett adóbevétel és talán kell az FNA növeléséhez is többlet adó.
Erre meg ott a vagyonadó illetve az ingatlanadó.
Egykulcsos jövedelemadó mellé teljesen etikus, de az én értékítéletem szerint minden társadalom igazságosságának az alapja kell hogy legyen a vagyonadó.

 Az ebből befolyó összegek bőségesen fedezik az állami bevételi igényeket.

 Ráadásul egy átlagvagyonnal rendelkező ember is tekintheti az FNA-t adómentességnek.
Többlet adót kapott, de "ingyenpénzt" is. Muszáj mindent egyenlegben vizsgálni, a teljes adóterhelést és az összes támogatást egységben kezelni.

 De a vagyonadó is egy külön, és hosszú, nem könnyű téma. Majd máskor.

Okos országokban nem pár eszetlen politikus hergeli a népet, hogy mi legyen a közhangulat távoli, ismeretlen dolgokkal kapcsolatban (itt akár afganisztán, akár a nemváltó műtét is szerepelhet), hanem szakemberek jól kivesézik, ezek anyagát újságírók, véleményformáló értelmiségiek megismerik, szintetizálják és továbbadják a tömegeknek. Úgy mindjárt más, ha egyszerű modellt alkotunk az ismeretlenről, igazabb lehet.

A menekült nem bevándorlő, de lehessen az.
A menekülteket félig nyitott táborban kell elhelyezni.
Vagyis zárt a tábor,kötelező a lakhely, elhagyni csak engedéllyel és indokkal lehet.
Ez lehet egyszerű indok a munkahelykereséstől a munkavégzésen át a bevásárlásig. De legyen pénze vásárolni vagy valóban munkahelyet keressen.

Aki megszegi a befogadó ország szabályait (pl. lakhelyelhagyás), az menjen ahová akar, nem érdemli meg a gondoskodást, védelmet. Mehet vissza.

A bevándorlás az más.
Angolszász mintára pontozásos rendszer kell.
Azt fogadjuk már be, aki többletet teremt, nem pedig aki csak élsősködik!
Aki hasznos az maradjon, a káros nem kell.

Érthető elvárás? Szerintem igen, akinek nem, az menjen máshová.

Persze egy menekültnek sok éve lehet (amíg nem rendeződnek otthon a körülményeik és nem kell visszamenniük) hogy bevándorlást kérjenek.
Ezalatt az idő alatt munkareferenciákat szerezhetnek, tanulhatnak szakmát, nyelvet.
Szóval nyerhetnek pontokat a bevándorlási korlát átugrásához, ha akarnak.

Amíg a globalizmus nem tette lehetővé a tőke szökését, addig a skandináv államokban mutattak rá példát.
Ha a magas adók maradnak, akkor a tendencia egyértelműen látszott: egyre több a köztulajdon.
Kevesebb magánszemély a tulajdonosa a cégeknek (különösen a nagy cégeknek), a részvényesek állam, önkormányzat, befektetési alapok, nyugdíjalapok, és sok-sok-rengeteg kisrészvényes, a polgárok.

Ez is egy út a szocializmus felé.

De a modernizálás, robotizálás, automatizmus is vihet két irányba. Az egyik, hogy a gazdagok gazdagabbak lesznek és egy szűk réteg szakemberen, munkáson kívül a szegények még szegényebbek lesznek. De lehet másik irány is, egyre magasabb feltétel nélküli jövedelem és egyre több közösségi tulajdon (részesedés) a nagy robotizált üzemekben.

És az első út, a gazdagok gazdagodása mindenképpen a demokrácia anomáliája, álságos felszíni demokráciát mutat.
Mert egy olyan demokráciában ahol a törvényhozás valóban a széles polgári rétegeket képviseli, ott a második út felé lépünk.

Vagyis a demokrácia "tökéletessége" szocialisztikusabb társadalomhoz vezet, míg a kvázidemokráciák (amik most vannak leginkább a magukat demokráciáknak nevezett országokban is) egy új feudalisztikus kapitalizmusba vezet.

A nő dönt az abortuszról.

A férfi sem megakadályozni, sem kikényszeríteni nem tudja.

Ez eddig rendben is lenne, de még a svédeknél is megbukott az a nagyon logikus elvárás, hogyha a férfi szerint nem várt a gyerek és abortuszt szeretne, akkor ha a nő mégis megtartja, akkor nem vethető ki gyerektartás, mert a gyerek teljes egészében a nő döntése.

A megélhetési létminimum megalkotása fontos lenne. És ez alatt senki semmilyen indokkal nem vonhat le pénzt a személytől, sem adó, sem gyerektartás, sem más okból.

Persze ebben az esetben a jóléti rendszernek kellene pótolnia... az meg az államkasszát rövidíti.... akkor meg kevesebb marad, amit a politikusaink el tudnak herdálni, el tudnak lopni.

Hát ez is egy politikai minimum kellene legyen: a demokratáknak mellé kellene állni, a maradék fasiszta és fideszes csőcselék.

Már egy milliárd ellopása is emberélet!

Nem tudom hány élet/milliárd, de több is belefér.

Egészségügy, munkavédelem, közlekedésbiztonság, stb, stb.
Mindenütt lenne még helye pénznek.
És a pénzzel emberélet lenne megmenthető.

Akkor hányezerszeres tömeggyilkos is az 0rbán maffia?

A demokrácia minimális igénye, hogy a szavazó tudja mire szavaz és a saját érdekeinek (rövid , közép de akár egészen hosszútávú is lehet) szavaz.

Persze megint kiderül, ahol nincs sajtószabadság, ott a szavazó sem tudja miről szavaz, vagyis fals a választás eredménye és ez az egész cirkusz (patyomkin építmény) nem demokrácia.

Megjegyzem az én demokrácia felfogásomban egy Feltétel Nélküli Jövedelem jár mindenkinek, és ennek egyetlen követelménye van, szavazzon.
A szavazáshoz azaz döntéshez megkap minden információt.
A szavazata leadása után még egy pár százas, előre ismertetett, a témával kapcsolatos triviális kérdéseket tertalmazó listából (amit átlagemberek bármilyen készülés nélkül helyesen megválaszolnak, és a szavazás témájához kapcsolódó minimális tudászszintet ellenörzik) feltesznek neki mondjuk ötöt. Itt választhat 4-5 válasz lehetőség közül.
Ha a válaszai helyessége mondjuk 66%-ot elér, akkor a szavazata érvényes, ha nem éri el akkor eldobásra kerül, de ezt ő nem tudhatja, nem közlik vele az eredményt,

A politika valójában --a tömegek félreértelmezését ismerve is-- nem a "politikus" cimkéjű egyedek személyes hatalmi harca, annak megynilatkozásai, hanem a köz ügyeinek intézése.

A köz ügyeié, amiben nem valamilyen komoly szakmai képességek vagy vezetői erény (vagy erénytelen brutalitás) a fontos, hanem az, hogy döntéseket kell hozni, Jó döntéseket.

Márpedig a döntések a világ összetettsége és egymást ellensúlyozó ellentétel hatásai miatt a kompromisszum, az optimális állapot megtalálásának művászete.

Vannak szakemberek, akik jól elő tudják készíteni a döntéseket információkkal, tanulmányokkal. 

És kellenek a politikusok, akik a szakmai és politikai vitát képesek feldolgozni, képesek belevinni olyan szubjektív értékeket is, amikkel a szakemberek kevésbé foglalkoznak (a társadalom érdeke, a közjó, a választók akarata).

Vagyis számtalap paraméter és néha informális és szubjektív vélemények mentén egy optimális dontést kell hozni.
Olyat, ami akkor lehet optimális, ha a politikus saját érdekei nem csorbítják a döntéshozó képességeit.

Vagyis politika az, amit érdek nélkül teszed.

Ha belép bármilyen érdek, onnan nem optimális a döntés, valamilyen megalkuvás. 

Ezek alapján csak anyagilag és erkölcsileg kikezdhetetlen, biztos alapokon álló embereket szaba a politikai porondra engedni.

"Hol láttál te olyat?"

(Régi vicc, keress rá ha nem ismered, további kulcsszavak: kisbéka, gólya) 

Nem a kis cégekkel van a baj, ebben az országban, hanem a túlbonyolított számlázással, különös tekintettel a mostani NAV feladásra.

A modernizálásra van egy ötletem (ami nem lesz megvalósítva, mert ez az ország nem akar fejlődni, ellenérdekeltek találhatók mindenfelé).

A mostani NAV feladást radikálisan leegyszerüsítettem volna és opcionális a részletes, tételsoros feladás, leginkább csak ha a vevő igényli, a NAV ellenőrzéshez meg nem szükséges, a tételeknél nagyobb nagyságrendben sem képesek korrekten ellenőrizni. (hivatkozás lánc meg nem is létezik, csak stornózott/módosított számlaszámot adunk meg, ha van; a tartalom ellenőrzés meg keményen offline, mindent befogad a NAV, hiszen a valóság hogy van ilyen számla, ha neki nem tetszik, akkor is... legfeljebb majd stornózzák)
Egy egyszerü XML csak az eladó és vevő adatait tartalmazza (legegyszerűbb esetben a két adószámot) meg a számla fejléc adatokat (számlaszám, dátumok, nettó és bruttó összeg)
Ezzel szemben a számlakép PDF-ébe csatoltam volna feladáshoz (vagy persze lehet jpg vagy pdf és külön XML is a feladásban)
A kibocsátó minden számláját feladja, vagyis a NAV tárol minden számlát, mert ez az állam feladata (szerintem), hogy ne csak furkósbotot rázzon, hanem támogasson is.

Innen sem a kibocsátó, sem a befogadó nem tárol, nyomtat, fűz le számlapéldányokat!!!

A könyvelési rendszerben annyi a hivatkozás, hogy kibocsátó adószáma, kibocsátott számla száma (ami innen uniq id) és a NAV ha ellenőrizni kíván, talán nézze meg a saját rendszerében :)
A vevő kap üzenetet, ha számlája érkezett és az illetékesek le is tölthetik. A kibocsátó bármikor megnézheti az általa kibocsátott számlákat. Mennyire egyszerű az élet?
Semmilyen papírfecni nem ér semmit, csak az a számla, ami a NAV rendszerében megtalálható! Sőt nem is kér ilyet, mert a számlája megjelenik a mobilján, mire a pénztárhoz ér és tudja a NAV-nál már fennvan.

Milyen pofonegyszerű, még akár a világ élvonalába is kerülhetnénk vele... de nem fogunk :(

Az egész feladás mizéria (értsd "küld be azonnal!!!") fel van oldva. Az a számla, ami feltöltésre került. Ha a vevőnek van egy papírfecnije és később (adott ideig) nem került be az a számla a NAV-hoz, onnan az eladó csalást követett el. Az angolszászok papírfecniken (csekk) milliárdokat képesek fizetni... mert akarják és megvalósították... és aki csal, azt bezárják.... már évszázadok óta.
Persze a feladás megtörténhet akár úgy is, hogy a kézi számlát beszkenneli, az XML-t szövegszerkesztővel összedobja vagy a NAV oldalán beírja a minimális (<10?) adatot és feltölti a képet.  Vagy beküldheti a Cégkapun, vagy beviheti USB-n ha minden kötél szakad, sőt, némi tisztes munkadíjért elküldheti leírva és nyomtatott képen és a NAV berögzíti neki.
Mer' a zállam segíteni akar, a megoldásban érdekelt... vagy sem.

Innen akármelyik kis cég számlázója megmaradhat, sőt ha a NAV kiadna referencia (opensource) implementációt az adatbeküldésre, ami parancssoros utility input filekkel (pl. PDF és XML), és egy-két nagy cég megcsinálná ezt fizető alkalmazásban is hogy libraryként csatolható legyen a programokhoz, onnan nem a fejlesztők ezrei küzdenének a feladással, hanem a rég feltalált "komponensekből épülő" kódolás mehetne és a szürkeállomány kitalálhatna valamit, ami eladható a világpiacon is, nem csak a mi kis mocsarunkban.

Tudom utópia... hol a pia?

Ez egy rendszeresen visszatérő kérdés. Végülis a reáltudományok művelői a termelők, azok hoznak létre közvetlenül megfogható értékeket, ezek a humánizék meg csak bölcselkednek.

Régi szép idea.

De lássuk, én hogy látom.

Először is mára termelni mindenki tud. Okos és képzett reálosok olyannyira felépítették a technikát, hogy mára elektronikus kütyük nem csak nagy amcsi tiszta és rendezett, futószalaggal ellátott, sok szintű vezetőséggel irányított gyárakból jöhetnek, hanem dzsunkagyárakból is. Ahogy azt látjuk. 

És mára nem az a nagy szám, ha valaki kihoz egy új telefont. Azt el is kell adni!!

És innen belépnek a humánosok, a marketinggel és reklámmal, stb. Vagyis mégiscsak szükség lenne rájuk.

Egy másik szemszögből, ami általánosabb.

A társadalom egy hatalmas finom óraszerkezetté vált mára. Kifinomult, precíz kapcsolatok rendszre, ha élhető és fejlődőképes akar maradni. (Persze a "karbantartók" és "órásmesterek" [azaz a politika szereplói] szaralakok, így rozsdál, rohad és csak csikorogva halad az egész, ez egy más kérdés.)

Ennek a nagy építménynek, a társadalomnak a habarcsa, az összefogó ereje a humántudományok.
A reáltudományok a téglák, a kövek, amik tartják.
És ugyan lehet habarcs nélkül is nagy, monumentális épületeket alkotni, lásd a piramisokat vagy a Stonehenge-t, de ezek csak elnagyolt, primitív épületek lehetnek, nem képesek kifinomult, aprólékos formákat felvenni, különleges építészeti igényeknek megfelelni,

Társadalmi példával: egy feudális államrendet még lehet ezen "habarcs" nélkül összeállítani, de már egy jól működő, az állam szabályozását is élvező kapitalista rendszerre enélkül nem sok esélyünk lehet.

A valódi élhető, az emberiséget felvirágoztató (ami anyagi-szellemi-lelki gazdagságot és biztonságot is jelent, ezt biztosítja is minden élő polgárnak), ahhoz kellenének a bölcsészek. És az egyre bölcsebb bölcsészek.
Csak sajnos ott is irány meg aránytévesztések vannak, 
Sok a buta és felesleges, használhatatlan a kihozatalban.
No de ez is csak a mi felelősségünk, választóké, hiszen olyan politikusokat emelünk ki, akik annyira buták, sőt bunkók, hogy nem látják a különbséget az érték és a szemét vagy pótcselekvés kultura között.

Értem én az emberek rajongását a kapitalzmus iránt.
Én is szeretem... de mértékkel.
Van pár dolog, amit alapvetésként kell tekintei és onnan nincs baj a kapitalizmussal.
De ha ezek az alapvetések nem jönnek be a képbe, akkor semmivel nem haladja meg a "proletár" szemszögéből a feudalizmust.
Ilyenek pl.:
- A kapitalizmus lényege a verseny. Az alapelv az azonos vevőért küzdő vállalkozások tucatjait, százait, ezreit tételezi fel. Vagyis amint túl nagyra nőnek gazdasági szereplők, amint kartelezni vagy monolopolizálni tudnak, ha képesek a törvényhozókat a maguk érdekeik mellé állítani, onnan egy borzalommá képes válni.
- A kapitalizmusban a javak eloszlása érdem szerinti. Vagyis a vevő mint demokratikus szereplő dönt arról, hogy kit jutalmaz. A "jók" egyben gazdagok is. A "rosszak" meg sikertelenek.
- Az állam szabályozza a piacot, a kilengéseket (pl. végletes esetben a monopoliumokat) akadályozzák, az egységes és igazságos piaci versenyt kontrollálják. Ennek összefüggésében a gyengéket és szegényeket is életben tartják (nem jutalmazzák, de megmaradnak piaci szereplőként, hiszen kell a vevő is és a mennyiség is piaci versenyt generál míg ha ellehetetlenítik őket olyan nagy társadalmi feszültséget, költséget generál, amit a sikereseknek kell elviselnie mindenképpen)

 

Az amerikaiak fele elhiszi az összeesküvés-elméleteket

 

http://index.hu/tudomany/2016/10/14/az_amerikaiak_fele_elhiszi_az_osszeeskuves-elmeleteket/

 

Ilyeneket írnak a cikkben:

 

"az amerikaiak többsége hisz benne, hogy a kormány eltitkolt bizonyos információkat a szeptember 11-i merényletről"

"sokan vélik úgy, hogy valami bűzlik a Kennedy-gyilkosság... körüli magyarázatokkal is."

 

Hát speciel aki nem hiszi, hogy ezek körül nincs minden tisztázva, nincs minden információ nyilvánosságra hozva, na azzal lehet a gond. 

A kormányok, hatalmak információ közlésében mindig (értsd mindig) kételkedni kell, mert érdekek is vannak, az érdekeik pedig azok, hogy manipuláljanak minket polgárokat.

 

Az egészséges kétely hasznos...

Mivel a freeblog.hu megszünt nagyon régen és az ott tárolt tartalmak is elvesztek, most ide teszek egy bejegyzést, hogy ennek archive tartalma elérhető legyen a web csodáinak egyikének segítségével.

 

https://web.archive.org/web/20130510101804/http://emel.freeblog.hu/

Volt egy régi blogom, de sajnos megszüntették.

Az eredeti tartalmat most ide másolom.

A szerzői jog szükségességéről és a világméretű visszaélésről a szerzői jog nevében.

Kezdjük az alapoknál.

A szerzői jog bevezetése szükségszerű és célszerű eszköz volt arra, hogy bátorítsuk a szerzőket művek létrehozására azzal, hogy megbecsüli és anyagilag honorálja a szerzőket, ugyanakkor az egész emberiség közös értékévé teszi a kreatív alkotásokat. A szerzői jogból fakadó alkotói jövedelem lehetőséget teremtett, és teremt a mai napig, mind több és mind értékesebb alkotás létrehozására.
Ugyanakkor ezen alapelv szerint a szerző honorálása után –a védelmi idő lejártát követően- a művek közvagyonná válnak és a továbbiakban az emberiség egészének érdekét szolgálják, mivel szabadon felhasználhatóak, átdolgozhatóak.

Ez eddig nagyszerű. Az alkotókat életük végéig, sőt még az utódaikat is jövedelemhez juttatja az alkotásuk.
Helyes… volt egy évszázada is még!
A mai világ azonban felpörgött és megváltozott.
Megváltoztak a körülmények, az alapelvek és a jogszabályok pedig nem változtak.
Illetve megváltoztak, mivel nagy cégek és multik kezdtek pénzt szagolni a szerzői jog üzletben, különösen amióta a szoftverek is szerzői jogi védelemben részesülnek. Ez a változás azonban nem a célszerű, az igazságos és a társadalmilag hasznos irányba mutat, mivel a nagy cégek és multik tőkeereje nem kívánt hatással van a jogalkotók ítélő képességére.

A szerzői jogdíjak védelmi ideje megemelkedett, ma már egészen a szerző halálát követő 70 évre. Ez nonszensz, hiszen ebben a felgyorsult, technikailag lényegesen több lehetőséget és felhasználási formát kínáló, globalizálódott világban a szerző jövedelme az alkotása hasznosításából sokszorosa (több ezerszerese vagy akár több millió szorosa is lehet) a száz évvel ezelőttinek.
A szerző halála utáni védelem (ami a leszármazottak jövedelemhez juttatásáról szól) pedig megkérdőjeleződik, mivel ma már komolyabb megtakarítási, befektetési lehetőségek állnak a szerzők rendelkezésére, amelyek örökül hagyásával gondoskodhatnak leszármazottaikról; másrészt a felgyorsult világunkban ritkábbak a több emberöltőn keresztül is „eladható” szellemi termékek.
Ez a megnövekedett bevétel és a művek „élettartamának” átlagos lerövidülése azt tenné indokolttá, hogy csökkenjen a védelmi idő és hamarabb köztulajdonná váljon a szellemi termék.

A szoftverekre az egyéb szellemi termékekkel nagyrészt azonos szabályok vonatkoznak, miközben lényegi eltérések mutatkoznak. Míg egy jól sikerült regény, zenemű vagy dráma esetében egyáltalán van lehetőség a potenciális 70 vagy több év védelmi idő értelmes használatára, addig a szoftvereknél már 10 év eltelte is kérdésessé teszi a piacon való megmaradást. A művek 70 vagy több éves védelme azonban a gyakorlatban inkább azt eredményezi, hogy a társadalom elveszíti a szabad felhasználás lehetőségét, hiszen a mű „érvényét veszti” mire lejár a védelmi idő. Mivel gyakran a művek kereslete alacsony, a publikálást követő már viszonylag rövid idő eltelte után is, így üzleti hasznot már nem hoznak, ezért nem jelennek meg a nyilvánosság számára. Ilyen esetekben a mű már nem elérhető üzleti alapon, a szabad felhasználása pedig nem lehetséges, vagyis elveszett a társadalom számára. Ez olyan veszteség, amivel a jogalkotóknak tisztában kell(ene) lenniük.

A másik szempont, hogy ma már sok szellemi termék (pl. a szoftverek nagy része) nem is közvetlenül a szerzők számára hozza a szerzői joggal védett jövedelmét, hanem egy a művet hasznosító gazdasági társaság számára. Ez az eset különösen felveti, hogy egy üzleti vállalkozásnak mennyi időre adjunk kizárólagos jogokat a mű hasznosítására, mennyi időt biztosítsunk a befektetése megtérülésére.

Mindezen gondolatok alapján át kellene gondolni a szerzői jogi törvény számos paragrafusát és gondolatát.

2007. november 26.

http://emel.freeblog.hu/archives/2007/11/26/A_szerzoi_jog_szuksegessegerol_es_a_vilagmeretu_visszaelesrol_a_szerzoi_jog_neveben/

*****************************************************************************************************************

Csak az örök kérdés: az össztársadalmi érdek vs. magánérdek.

Bármelyik kap prioritást a "társadalom" veszít.
Meg kell találni a helyes egyensúlyt.

A műveket (miután jövedelmet biztosítottak az alkotónak, hogy a ráfordított munkaidejét kifizessék és lehetővé tették újabb művek alkotását, megelőlegezve a munkaidő bérét) közkincsé kell tenni.
[A remekművek vagyont hozhatnak, a középszerű művek meg középszerű jövedelmet - ez is társadalmi érdek]

Ez nálam axióma.
Lehet vitatkozni hogy mennyi az annyi (mennyi időt, mennyi jövedelmet stb) kell *védetten* biztosítani a hasznosítás monopolizálásával, de hogy ez egyszer le kell hogy járjon, az nekem nem kérdés.

Pl. a 70 év irreálisnak tűnik, amikor egy kiadott sikerkönyv sem igen éri meg az 5-10 évet, a klasszikussá válásra így semmi esélye sincs!

Példáddal élve: ha az életében halmozott fel a szerző és az unokáira hagyta, az szokásos és védendő, de hogy az unoka abból éljen (nem tett le semmit az asztalra, nem adott semmit a társadalomnak), hogy a nagyapja annó írt egy könyvet?
Nekem nonszensz.

Ennyi erővel a királyok és grófok is ragaszkodhatnának az 'isteni' jogon kapott előjogaikhoz és vagyonukhoz.

Vagy ugyanilyen alapon a paraszt aki fát ültetett ragaszkodhatna, hogy az unokája dönthessen arról ki ehet róla és ki pihenhet az árnyékában vagy az útépítő unokája, hogy ki mehet az úton és mennyiért.

Ha valaki valamit tesz(!) a közért akkor azt meg kell fizetni. Az olyan nehezen mérhető értékeket, mint művészet meg felhasználási monopóliummal jutalmazzuk, de mivel minden monopólium káros a közre, így azt időben (vagy akár más, még ki nem talált módon, valamilyen limitekkel) korlátozni kell.

"Hétfő hajnalban felrobbantottak egy bankfiókot a XIII. kerületben. Szemtanúk előtte egy motorost láttak elhajtani, aki egyes értesülések szerint egy csomagot is elhelyezett az épületnél. A rendőrség egy tarka enduro motort keres. A Terrorelhárítási Központ szóvivője a hvg.hu-val azt közölte, a szervezet nem vesz részt a nyomozásban."

link

Hát érdekes.

Mintha a nevéből adódóan az ilyen (terrorcselekményre hajazó) ügyek kezeléses lenne a dolga?

Vagy mégsem?

http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/349433_a_tet

Feladja a kérdést... nemlehet nem elgondolkozni az igazságán és a jövőnkön.

 

Karikatúra ötlet:

"metamorfózis"

2005.03.17: Kis svindler keleteurópai politikus társaságban
"Ne mi kapjuk a legtöbbet."

2010: 'vezényló tábornok' a csapatai előtt
"Nekünk kell kapnunk a többet!"

2013: Darth Vader a bolygót nézve
"Mindent nekünk kell megkapnunk!"

Mivel hogy rajzolni sem tudok, örömmel veszem, ha bárki megvalósítja. ;)

Friderikusz az ATV-n feltett egy kérdést, egy vitaalap kérdést, hogy válaszolja meg a társadalom.

Legalábbis vitassuk meg mi polgárok. [igazi állampolgár, nem fideszpolgár ;) ]

 

Hogy mi az ország legnagyobb problémája?

Rövid távon a Fidesz. Az hogy egy politikai maffia (gazdasági oligarchákkal összefogva, megkockáztatom némi köztörvényes bűnözöi körökkel fűszerezve) rabul ejtette az országot.
Politikai patthelyzetbe kerültünk, ők meg a hatalomba.

Középtávon, hogy a politikai 'elit' életképtelen, és főként csak élősködő.
Elvek, elkötelezett emberek nagyon hiányoznak.
Pl. a Fidesz leváltására törekvő MSZP "lerugdalta" a játéktérről a többi pártot, váltópártként, nagy néppártként pozicionálja magát. 
A demokratikus elveket sutba dobja, akár a Fidesz hatalomban maradását is kockáztatja a saját egyéni érdekében. Vagyis érdemtelen... látszik is a tömegtámogatottságon.

Ahogy mondani szoktam itthon egy néppárt semmit és senkit nem képvisel, csak saját magát.

Hosszútávon: Munkahely hiány, ez a tőkehiány, ez pedig a jogi és gazdasági környezet hibáinak következménye.
Ez utóbbi meg leginkább a "politikai elit" hibája.
Az EU adja a kereteket, piacot, tőkét, jogi és gazdasági hátteret, csak ki kellene használni.

Még hosszabb távon a társadalmi igazságtalanság.
Nem szocialisztikus igazságokra gondolok, kőkeményen (valódi!) kapitalista igazságokra.
Az "érdem", a teljesítmény legyen a sikeresség alapja. Ugyanis a piaci verseny hiánya, a kapcsolati alapú, kliens szervezésű gazdaság képtelen felvenni a globalizmusban megnyilt verseny tempóját, de még az EU-n belül is versenyképtelen lesz.

Még egy mondat, ami fontos: ez itt az "értelmiség árulása".

Ebben fog elveszni az ország.

 

- Miért nem teljes a 2/3-d?
- Mert akkor már III/3 lenne!

 

A mentésben az egyedek, egyének annyit tettek, amennyit jellemük, erejük és lehetőségük megengedett.
Itt nem az egyes emberekről van szó, hanem a rendszer működőképességéről.

Egy működő katasztrófa elhárítás igénybe veszi a civil szféra erőforrásait, de nem kuncsorog érte.
Törvényeket hoz, nyilvántartást vezet, értesít-utasít és bőségesen kifizeti a költségeket és a munkabért.

Itt természetesen nem a traktortulajdonosok, tolólapos munkagépek tulajdonosai a kérdésesek (ők csak emberileg, egyedileg érdekesek, mindenki számoljon el magával).

Itt az a kérdés miért is fizetünk hatalmas összegeket az államnak, miért hagyjuk hogy az állam nevében sokan tejben-vajban fürdőzzenek, miközben amit "alkotnak" az egy trágyadomb és egy kártyavár.

Elsőként a címről. Nem, nem elütés a XI. századra utalás. Jó parafrázisnak ígérkezik a XXI. századra. Persze írhattam volna Római Birodalmat vagy Fáraók korát is, a lényegen nem változtatna.

Nem a bürokrácia ellen szólok. A bürokrácia valójában hasznos és célszerű eszköz a jogállamiság betartásához és a demokrácia szolgálatában. Csak hát a szép eszmék és dolgok a gyakorlat posványában szoktak elcsúnyulni.

A bürokrácia alapvetően az egyenlő elbírálás, egyforma eljárások, szabványosított ügyintézés formája. Ahol a hivatalnokoknak kicsi az egyéni elbíráláshoz a joguk és alapvetően az egységes joganyagra támaszkodva hoznak egyértelmű, kiszámítható döntéseket.

Vagyis egy jól szervezett, hatékony, rugalmas és jól működő bürokrácia segíti az életünket. És pont itt a probléma. Szerintem a bürokrácia megrekedt a múltban. Valamikor az írás kezdetének korszakában. Persze amellett, hogy a mai napig megőrizték a „kőkorszaki” módszereket, fejlődtek is. Minden hivatal tele van számítógépekkel. De ezt leginkább csak az adatok tárolására, visszakeresésére és intelligens írógépként használják. A bürokráciában a kommunikáció legfőbb formája ma is a kinyomtatott és aláírt papíros. Ahogy ezt ezer éve is tettük.

Csak hát a premisszák alapvetően megváltoztak. Ezer éve kevesen tudtak írni, leginkább csak a hivatalnoki réteg, és az írásbeliség technikai feltételei (papír, íróeszköz, pecsét, pecsétviasz) is csak az uralkodó osztály szűk körének állt rendelkezésére.

Így a dokumentumok száma is igencsak kicsi volt, a hamisításuk pedig igen nehéz.

 

A régmúlt időkben a dokumentumok (oklevelek, passzusok, kiváltság levelek stb.) használata nélkülözhetetlen volt, hiszen az ország másik végében szolgáló hivatalnok csak a dokumentum tartalma alapján tudhatta meg a hatalom más ágának, pl. királyának óhaját, döntését. Nem voltak hatékony kommunikációs csatornák, így maradt a (nehezen hamisítható) papír, rajta aláírás, mint hitelesítő eszköz.

 

Csak hát a technika fejlődése a kommunikáció terén is nagy változásokat hozott. Meg persze mellette az adatok tárolásának, hitelesítésének módja is robbanásszerűen megváltozott. A számítástechnika alapjaiban változtatta meg a világot. Ez persze a hivatalokban is tükröződik, de csak kis lépéseket, hatékonyság javító intézkedésekre futotta. Alapvetően paradigma váltáson kellene átesnie a bürokrácia egészének. Ez persze természetes módon a jogi keretek teljes átdolgozását jelentené. Ennek felismerése és megvalósítása meg már a politikai réteg tevőleges feladata lenne.

 

A technikai fejlődés lehetővé tenné, hogy egyszerű példát hozzak, egy oklevél hitelességét, ne a különleges papír, az aláírás és mindenféle drágán létrehozható hitelesítő elemek garantálják, hanem csak a tartalma. Ma már nem nagyon lehet létrehozni olyan iratot (beleértve értékpapír és pénz), amely hamisítása ne lenne megvalósítható.

Amíg a ’tipikus’ államigazgatási ügyintézés úgy zajlik, hogy az ügyfél elmegy az egyik irodába, ahol kikér egy papírt, amit átvisz egy másik hivatalba, és ott feldolgozzák, addig ez nem csak hogy kevéssé hatékony, de igencsak hamisítható, hiteltelen eljárási rend is.

Példa kedvéért egy oklevél (pl. iskolai végzettséget igazoló irat) esetében bőven elegendő lenne egy szabadon másolható papírlap, a fontosabb adatokról: ki, mikor, milyen vizsgát tett és az ennek az eseménynek adott azonosító szám. Ezt követően nem a bizonyítvány felmutatása a hitelesség bizonyítéka (hiszen könnyen hamisítható), hanem egy közhiteles nyilvántartás felhívása, ahol nyugtázzák, hogy ez a bizonyítvány szám (ehhez a névhez, időponthoz és vizsgához) érvényes. Ez már a telefon vagy a fax korában is tökéletesen végrehajtható lett volna, de ma a titkosított, hitelesített számítógépes kommunikáció korában már luxus nem használni. Ugyan nagy átállást jelent, de ennek hardver igénye már jórészt kiépített. A legfontosabb feladat a politikusok és hivatalnokok gondolkodás módjának átállítása lenne.

Csak az a hiteles, amit közhiteles adatbázisban tárolnak. A hitelesség ellenőrzése meg csak úgy lehet, ha személyesen valaki meggyőződik az adatbázisban tárolt és az általa ellenőrizni kívánt adatok egyezéséről. Mint mondtam, ez ma a számítógépes hitelesítés korában nem lehetne akadály. Persze egyszeri nagyobb költséget jelent, de aztán folyamatosan olcsóbban üzemeltethető a rendszer. Valamint, ami még fontosabb is lehet, egy hatékonyabb és rugalmasabb bürokratikus rendszer bevezetése hallatlan versenyelőnyt jelenthet. Ez pedig nem csak a kezdeti beruházás megtérülését befolyásolja, de nélkülözhetetlen lépés a továbbélés, a versenyben maradás mellett.

 

Természetesen az állam feladata lenne a közhiteles nyilvántartások vezetése és sajnos (nekünk polgároknak) még a mai napig figyelni kell, mert az állam nem is igazán érti, hogy egy nyilvántartás (adatbázis) csak akkor lehet hiteles és elfogadott, ha minden módosítása naplózott (ki, mikor, mi okból, mit, mire, milyen dokumentum vagy tény alapján, kinek az engedélyével) módosított és az érintettek folyamatosan ellenőrizhetik és kikényszeríthetik a hibás adatok korrigálását.

Ahhoz hogy hatékonyan működjön az államszervezet, minden hivatalnak, hivatalnoknak, de minden cégnek, szervezetnek, sőt állampolgárnak rendelkeznie kell elektronikus azonosítási eszközökkel és hitelesítéssel. Ezt is az államnak kell biztosítania a polgárai, vállalkozásai számára (ingyen) hiszen a jogképesség alapja lenne.

 

Ha pedig minden szereplő hitelesítheti magát elektronikus formában, akkor minden adattár, dokumentum, bejelentés és ügyintézés végezhető számítógéppel, helyszín függetlenül, kényelmesen és olcsón.

 

Mindez kis lépés lenne egy-egy politikusnak vagy hivatalnoknak, de nagy lépés a hazánk egészének.

Egyet értek abban, hogy nagy kár volt szétbarmolni a rendszert és hogy számszakilag nincs rendben a nyugdíjak finanszírozása, sőt még a manyup állami kezelés alá helyezésével sőt a nyugdíjadóval is. Szóval első ránézésre a fidesz mintha jó irányba haladna. CSAK egy dolog hiányzik a "rendszerből". A közmegegyezés.

Az egész kiróvó alapu nyugdíjrendszernek van egy alapja: a közmegegyezés. Ha az emberek nem hisznek benne, hogy azért fizetnek be, mert kapnak valamit vissza, akkor bukta az egész.
A fidesznek pedig (szokás szerint) csak az egész ÉRTELMÉT sikerült tacsra tenni, miközben néhány apró elem jó helyre került. Bravó! Micsoda szakértelem!

Az valójában nagyon mindegy, hogy az egyébként sem cimkézetten beszedett adóbevételekből milyen jogcímen hová költenek.
Nem istentől való az áfából nyugdíjat fizetni. Hiszen a benzin adójából sem csak utak épülnek.

A manyupot bevonni nem gáz, csak elsőként FILLÉRRE be kellett volna vonni a forint állampapírok likvidálásába. Hja, a tisztesség.
Másodsorban valódi, névreszóló "nyugdíjszámlát" kialakítani azonnal, ahová rávezetésre került volna a bevont összeg, nevesítve.
Aztán erre a névreszóló számlára vezetni az eddigi manyupos részt is. Vagyis a manyup szellemi alapja változatlan maradhat, de olcsóbban és a költségvetésbe bevonva működne tovább.

A névreszóló számla ugyan továbbra is tőkeeszköz nélküli állami számla (csak egy szám egy komputerben), de ugyanolyan igérvénnyel és jogosítványokkal, mint minden más ÁLLAMPAPÍR.
Sőt minden évben vagy az infláció szerint vagy az éves átlagos állampapítr hozam szerint (vagy ezek keverékeként) fel kell szorozni, hogy értékörző és valós (az emberek által maguknak érezhető) befektetés legyen.
Azt érezzék az emberek, van értelme befizetni a nyugdíjalapot, hiszen továbbra is van várható (hihető) kifizetés mögötte.

Emellett persze a további nyugdíj alapú elvonást is nevesítve ketté kell osztani. [Nem kell átnevezni adóvá, elég nevesíteni és megmondani milyen célű a befizetés.]
A közösségi nyugdíjjárulék egyik fele állami alapnyugdíjra jogosít, a másik fele szolidáris nyugdíj alap.
Az alapnyugdíj mindenkinek jár, egy minimálnyugdíj (ami éhenhalni sok, megélni kevés), aki befizette egy adott ideig a nyugdíjjárulékot. Ugyanúgy mint eddig. Az elv nem változik. Munkára ösztönöz a tény, hogy melózni kell az alapnyugdíj jogosultságáért.
A szolidáris nyugdíjrész azoknak ad biztonságot, akik belekezdtek a nyugdíjalap fizetésébe, de valami oknál fogva nem sikerült megszerezni az alapnyugdíj jogosultságot. Legegyszerűbb esetén pl. rokkantság esetén, de ide vehető az elismert munkanélküliség is.
A társadalom többi tagja, akik nem jogosultak még a szolidáris nyugdíjra sem, persze valamilyen segélyezési rendszerbe kerülhetnek, de az már egy másik alrendszer és egy másik téma.

Persze a befolyt pénzt a valóságban mind egy szálig a jelen nyugdíjasaira osztják szét, de könyveléstechnikailag a pénzt a saját nyugdíjára fizeti mindenki és az állam SZAVATOL. Sőt előre megadja a játékszabályokat, mint bármilyen BEFEKTETÉS esetén.

Mindehez a múltat is rendbe kellene rakni. Már húsz éve kellett volna! A korábbi befizetéseket valamilyen kalkulációval szolgálati évekre és névreszóló összegeket tartalmazó gyüjtőszámlára kell konvertálni.
Nem könnyű feladat. De hát valahogy most is "forintosítják" az emberek életen át befizetését nyugdíj összegre. Csak hát minél korábban, minél közelebb tesszük ezt a befizetés időpontjához, annál közelebb áll a kalkulált összeg a valósághoz és az igazsághoz. Ami a politikusok vélekedésével ellentétben kulcsfontosságú egy társadalom működtetésében.


Persze a nagy gond, hogy mindez már késő. A fidesz legnagyobb gondjával szembesülünk: először gondolkozni, tárgyalni, tervezni kell, és csak aztán "intézkedni"!

A miniszterelnök beszédet tart:
- Jövőre jobban fogunk élni, mint most!
Egy hang a hallgatóság soraiból:
- Magukért nem is aggódnánk, de mi lesz velünk?

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/08/jovo_ido_i._ndash_a_tornado_sziveben/

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/17/jovo_ido_ii._ndash_a_dinoszauruszok_ismet_kihalnak/

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/05/06/jovo_ido_iii._ndash_a_vilag_ujrafelosztasa/

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/06/18/jovo_ido_4._a_parazita_demokraciak_vegnapjai/

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/07/08/jovo_ido_v._seholsincs_orszag/

Ha ezeket elolvasod megérted miért!

Az alábbi --igen csak okos dolgokat tartalmazó-- írás alapján a Fideszes vezetéssel igencsak nagy bakot lőttünk.
Korábban én is többször hangoztattam egy kis szeletét az alábbi igazságoknak.
A Fidesz mindent megtesz hogy a szelepeket, a társadalom feszültségeinek levezetőit eldugítsa, tönkretegye.
Na ez könnyen robbanáshoz vezethet, de ezt egy Orbán kategóriájú emberke képtelen átlátni. Rövidebb távra tervező és szűklátókörűbb ő ennél ;(


"A belső stabilitás ezek után az alábbi három tényező érvényesülésén múlik.

Stabilabb a rendszer, több a támogatója, ha egy kevésbé vonzó helyzetben levő egyén bízhat benne, hogy amennyiben a játékszabályokat elfogadva társadalmilag hasznos tevékenységet végez, akkor ő vagy gyermeke jobb helyzetbe kerül majd.

2. A tehetségnek, szorgalomnak, igyekezetnek van-e jutalma?
Ki boldogul jobban az életben: aki társadalmilag hasznos tevékenységet végez, vagy az, aki vét a közösség szabályai, értékrendje ellen? A szabályok áthágása persze mindig könnyebb boldogulást ígér, de mi történik azokkal, akikről kiderül, hogy vétettek a közös normák ellen: megússzák vagy példamutató büntetést kapnak?

3. Tisztelhető-e a kialakult rendszer, vannak-e morális értékei?
Tudnak-e a közösség tagjai azonosulni a rendszer fennmaradását biztosító eljárásokkal, módszerekkel?
>>

A birodalmak fennmaradásának fenti alapelveit Konfuciusz foglalta össze Krisztus előtt ötszáz évvel. A mai napig bármely társadalmi berendezkedés belső stabilitása, várható jövője meghatározható azzal, hogy megvizsgáljuk ezeknek az alapelveknek az érvényesülését."

http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/06/18/jovo_ido_4._a_parazita_demokraciak_vegnapjai/

A finesznél is vannak jó ötletek, de a kivitelezés mindig rettentő és elfogadhatatlan.
[Ez már csak "genetikailag kódolt" a fijjugnál - nagyképű, arrogáns, öntelt és rettentő beképzelt mindenki aki porondon van náluk, a teljesítmény meg gyatra.]

Pl. az egész napos iskola nem egy ördögtől való dolog.
Mert hát mi is van ma?
Vagy egyik különóráról a másikra hurcolássza a szülő a gyereket, mert nem akarja a délutáni iskolai gyermekmegőrzőben tartani, feleslegesen pocsékolva a gyerek idejét, mert “céljai” vannak a gyerekkel, vagy a napköziben hagyja pangani, vagy egész délután teng-leng a kölyök.

A gyerekhurcolászás hatékony, de idő kell rá és sokba kerül.
Én csak tudom… csinálom.
Az ideális iskolai rendszer az lenne, ha délelőtt csak az elméleti tárgyak mennének, házi feladat nincs is, mert az órán tanítson az a tanár. Délután meg a készség, művészeti és sport foglalkozások mennének!
A lemaradók felzárkóztatására is csak délután jutna idő, de szakképzett pedagógusokkal, iskolaidőben!
A gyerekek meg a suliban lennének (védett környezetben), és a szülőknek csak a munkaidejük végeztével kellene felszedni a kölyköket, de akkor már nem kell otthon is rátanulni.

A délutáni foglalkozásokba szinte minden csoda beleférhet. A “tornaóra” helyett többféle sportból lehet válogatni, szakedzővel megtámogatva.
A zene nem csak valamiféle “énekóra”, a művészet nem “rajzóra”, de hangszeres vagy kórus, szinjátszás vagy bármi más művészet egészen a graffitiig. A lényeg hogy megfogja a gyereket! Na ilyesmi ma nincs ;(
Mindegy az csak élvezze a gyerek: csillagászattól, programozásig vagy balettig nincs korlát, a határ a csillagos ég.

Persze a következő kérdés: miből finanszírozzuk?
Hát a sportiskolák jelenleg “profiképzők”. Valójában annak meg rosszak, de legalább jó sokba kerülnek. Na az infrastrukturájukat, pénzüket, edzőiket ki kell rakni az iskolákba. Persze fociedzőnek minden napra jut munka egy iskolában, de egy asztalitenisz vagy hosszútávfutó edzőre csak kevesebb gyerek jutna, így egy egy edző több iskolát is elláthatna más-más napokon.
Ugyanígy a zeneiskolákkal. Ott sem általános zenei kultúrát akarnak adni, hanem csak olyanokat várnak, akik a zenei pályára akarnak lépni. Ahhoz meg túl drágák!
Ezeket is felrobbantani és máris jutna az iskolákba zenei képzés.

Kapcsolódik ide pl. a korengedményes nyugdíj. A balettáncosok és tubaművészek korengedményes nyugdíj helyett kijárhatnak az iskolákba. Mindjárt két probléma oldódik meg. A korengedmény helyett elvégezhető munka, az iskolákba meg nagyon komoly művészeti szakemberek.
Na ezen az úton továbblépve a korengedményes rendőröktől a tűzoltókig sokmindenkinek lehetne iskolai elfoglaltságot adni, a gyerekek meg “hús vér” emberekkel is találkozhatnának, nem csak pedagógusokkal (ennek langymeleg szubkultúrájával).

Persze ennek az ideának a kialakítása több évtizedes meló. De semmiként nem megy a fideszes stílussal. Igaz a 2/3 meg jól jött volna hozzá.

Egy idézet a http://mandiner.blog.hu/2011/10/20/kedves_dorottya?fullcommentlist=1#comments lapról.

"Nem tetszett a rendszer ’89 előtt, mert
- alternatíva nélkül egy párt privilégiuma volt az ország irányítása. A párt tévedhetetlensége alap tézise volt a rendszernek.
- a párthűség és megfelelni akarás felülírt minden tudást, szakmaiságot. Ez kontraszelektált, tehetetlen elitet eredményezett.
- nem tűrte, üldözte, stigmatizálta az ellenvéleményt.
- kötelező ideológiát erőltetett, amivel az iskolákban mételyezte a gyerekeket. Ezért otthon (akinek volt rá lehetősége) párhuzamosan kellett tanulni, egy másik valóságot.
- a javak és szolgáltatások elosztásánál az urambátyám, a csókos, párttárs, rokon rendszer működött.
- irányított pártsajtó hazudott minden percben a pofánkba, hülyének nézve minket.
- loptak.

Nem tetszik a rendszer 2010 óta, mert
- alternatíva nélkül egy párt privilégiumának hirdeti az ország irányítását. A párt tévedhetetlensége alap tézise a rendszernek.
- a párthűség és megfelelni akarás felülír minden tudást, szakmaiságot. Ez kontraszelektált, tehetetlen elitet eredményez.
- nem tűri, üldözi, stigmatizálja az ellenvéleményt.
- kötelező ideológiát erőltet, amivel az iskolákban mételyezi a gyerekeket. Ezért otthon (akinek volt rá lehetősége) párhuzamosan kell a gyermekének tanítani, egy másik valóságot.
- a javak és szolgáltatások elosztásánál az urambátyám, a csókos, párttárs, rokon rendszer működik.
- irányított pártsajtó hazudik minden percben a pofánkba, hülyének nézve minket.
- lopnak.

Szépen, tisztán beszélek. Nem vagyok modoros. Heteroszexuális vagyok, boldog házasságban élek, gyermekem van. Mióta tanulmányaimat befejeztem, szorgosan dolgozok. Rendesen adózok. Származásomra nézvést német (kódolom nektek: árja) eredetű. Az államszocializmussal családom kimondottan hűvös, ellenséges viszonyt tud csak felmutatni.
Mindezekkel együtt hányok attól, hogy egy kis középszerű, műveletlen vidéki párttitkárcsemete vissza akarja hozni azokat az életembe, amiktől már húszon pár éve is forgott a gyomrom."

Ki is fizesse a frankhitel cehet? Az állam mondjon le adókról? Hiszen akkor más adófizetőket terhel.

A gond ott van, hogy egy összegányolt szemétdombban akarunk igazságosdit játszani.
Először teremtsünk rendet, aztán jöhet a patikamérleg.

Miért van a bankadó? Mert a bankok tisztességtelen hasznot szednek a hitelesektők.
Mire megy el a bankadó? Egyszerűen elb*sszák a fineszesek.
Jogos lenne, hogy ha tisztességtelen módon gyűjtötték az extraprofitot, akkor az azokhoz kerüljön vissza, akiktől elvették? Persze.

Na de akkor egyszerűsítsünk a képleten!

A bankokat kemény (de jogállami! és piackonform!) jogi környezetbe kell helyezni. Ne húzzanak le többet a hitelesről, mint ami elfogadható! Legyen kockázatközösség a bank és a hitelfelvevők között! (Mondjuk minimum fifty-fifty, de miáltal a zállam is sáros a helyzet kialakulásában, legyen az szépen 3*1/3). Vagyis a "megmentő csomag" költségét korrekten szét kell teríteni!

A megmentés meg nem szólhat semmi olyanról, hogy az állam "egyes" hitelfelvevőknek ad valamit! Elsőként olcsóbb bankolást teremt (itt is pár ezer forintocska ketyeg a bankoknak havonta extrán - hitelfelvevőnként!), másodsorban ami a bank sara, azt ráterheli pl. a jelzálog teljes összegén túl nem létezik tartozás. A bank maga határozta meg hogy pl. 150% értékig kér jelzálog jogot. Vagyis efölött vállaljon má' felelősséget, ne csak a pógárt' b*szogassa a felelősséggel.
Aztán akár jogi kényszerrel is (ami egyébként a bankok célja is, hiszen ők kezdeményezték az ilyen megoldásokat) átütemezésekkel, befagyasztásokkal konszolidálni kell a helyzetet, mert a beszakadt hitelpiac (és lakáspiac) az egész országot maga alá temeti. Igen téged is!
Ha néhány évig kordában tartható a probléma, még van esély a kinövésére (magasabb bérek, nagyobb foglalkoztatottság, emelkedő ingatlanárak stb.)

A hitelt a felvevőjének kell megfizetnie. Ez nem kérdés. Az hogy valamennyi hitel bebukik és a banknak vesztesége támad, azt le kell nyelnie az sem kérdés. [Erre képzett hasznot és tartalékot a hitelfelvevőktől kapott pénzből sok-sok éven át!]
Amíg ez egy világszerte elfogadott 1-2%, az a bank nyelje le! Ez a piackonform! játékszabály.

Ha ezen túllépünk, akkor kockázat közösség azok között, akik egyaránt előre nem látott piaci helyzetbe kerültek és mindannyian megsínylik, ha a közösság (bank-hitelfelvevők-állam) bármelyike is tönkremegy. A mai társadalomban már nincs olyan, hogy az egyik láb lesántul, a többivel meg életképes marad. Együtt fáj az higgyétek el. De főként, ha csak egy-két lába fáj a társadalom lovunknak, akkor már nem képes versenyezni a globális pályán és jól éhendöglik az egész.


De a végkövetkeztetés: a bankadót betenni a költségvetésbe, az tipikusan a koldusok kirablóival risztolás kategória. Megjegyzem elhiszem, hogy nem feltünő a nyugdíjtolvalyláshoz, korrupcióelősegítéssajáthaszonérdekében (demokrácia rombolás, etc csak úgy mellékesen) képest.

Kedves fideszfanok!

Kérnék egy nyilatkozatot (névszerinti szavazással), hogy ha --tippem szerint két év múlva-- visszaeső(!) bűnösként az IMF/EU mentőcsomagjáért fogunk könyörögni, akkor kimondjátok-e, hogy "Orbán hazudott", de legalábbis azt, hogy "Orbán alkalmatlan, mennie kell"?

Mert hogy a gyurcsányi Magyarország, Görögország és Írország "szégyenpadra" került, az egy dolog. De úgy tűnik, akkora "böszmeséget" csak orbán képes elkövetni, hogy Magyarország visszaeső legyen és ismételten segélyért kelljen kalapoznia.

"Elvégre milyen állam az, amelynek nincs önálló pénzügypolitikája?"

Olyan amelyik nem engedheti meg magának ;)

Azért ez igen gyakran előfordul.
Pl. az USA tagállamai vagy az Eurót használó országok is lemondanak az önállóság egy részéről valamiféle más haszon érdekében. Vannak országok, amelyek a dollárhoz vagy az euróhoz kötik az árfolyamukat, mert valamit valamiért alapon lemondanak az önállóságuk ezen részéről.
Sok országban akár az alkotmányba is beleírják a maximális hiány limitét. Önmagukat korlátozzák, célszerűségi okokból.
Ez a mozgásszabadság korlát most sem valamilyen istentől elrugaszkodott dolog. A piacok kikényszerítik hogy mi betartsuk a létező, logikus és szükségszerű szabályokat.

Előfordul ilyen az életben sokszor, kényszerpályák sorozata az egész.
Ha hülye vagy és elcseszed a dolgokat, akkor a környezet kényszerpályára visz. Persze ha a kényszerpályán szépen rovod a köröket, a 'nagy igazság' szabályai szerint, akkor minden körrel több és több lehetőséget nyersz ismét.
Ahogy valami komoly filozófus mondotta volt. A szabadság a szükségszerűségek felismerése. Ha érted és látod a korlátokat (és az okait is persze!), akkor előnyödre tudod fordítani a helyzetet.
Nekünk speciel úgy kellett ez a kényszerpálya, mint egy falat kenyér. Sajnos a magyar nép (és főként a politikai elit) nem ért csak a kényszerekből. Most a kényszer irányít és jobb pályára állítja az országot, mint korábban a szabadsága.
Ennyi.

Megjegyzem ugyanez a gond a globalizmus értékelésével. Vannak jó és rossz következményei, de nem elkerülhető. Nálunk erősebb erők irányítanak. Kihasználni kellene nem szidni a nagy láthatatlan erőt.
Az sem véletlen, hogy ez a játék a távolkeletieknek jobban megy.
Náluk nagyra értékelik a harcművészeteket és annak egyik ága például kimondottan arra épül, hogy használjuk ki az ellenfél támadó energiáját, lendületét és fordítsuk ellene. Kifinomultabb gondolkodás. Ismerd meg a lehetőségeid és használd ki jobban, mint a többiek.

Olvastam ezt:
"ugyanazt a betegséget hasonlóan kell kezelni mind a gazdag, mind a szegény esetében"

És íme a reakcióm:
Látod ez egy nagyon elterjedt tévhit.
Egy betegségre általában tucatnyi eltérő módszer van a gyógyításra. Már csak a gyógyszerek is nagy választékot adnak, de pl. műtét esetén is féltucat módszer lehet kezdve pl. nyilt vagy katéteres műtét.
Mindíg mindenből *lehetetlen* a legdrágább/legjobbat alkalmazni. Ezt egyszerűen nem bírja el a TB költségvetés. Optimális kompromisszumok sora az élet. Ez a terület is.
Az azonban nagy kérdés, hogy ha létezik egy drágább, de jobb eljárás, amit nem bír általánossá tenni a biztosítás, azt megkaphatja e aki többet fizet. A komeinista egyenlősdivel ez nem egyeztethető, de ha onnan nézed, hogy ez az ember egyedül termeli meg másik száz ember egészségügyi ellátását (annyit fizet, míg mások esetleg semmit), akkor mi is a társadalom érdeke? Kerüljön vissza minél hamarabb a munkába? Vagy dögöljön meg a szokásos protokolnak megfelelően mondjuk 15% eséllyel (egy drágább eljárás 5%-ával szemben) és ne legyen ezután tb bevétel amitől persze idővel a másik 100 is megdöglik ellátás hiányában).
Arról nem is beszélve, hogy a globális világban ez is egy piac lassan. Miért is maradjon itthon (és fizesse mások egészségügyi ellátását), ha ennek a levonásnak e feléből dupla mértékű ellátási szinvonalat kaphat kicsit "arréb". Ezentúl 'hazaszeretetből' köteles mindenki sok pénzt adni az államnak és koldusként élni? Ez is egyfajta kommunizmus; csak tudnám mitől lázonganak ellene sokan... most is az van.

A legfontosabb lenne a biztosítási viszony szabályozása. Mert most annyi a szabály, hogy fizess amit adóként elvonnak és kapsz érte valamit, ami jut. Ez nem biztosítás, ez valamiféle diktátum.
Elsőként talán a kétszintű biztosítás kötelező (alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás). Az alapbiztosításhoz *határozza meg* az állam az alapszolgáltatásokat. És ez valóban minden polgárnak járjon, mert ennyi az ami jogosan elvárható egy európai országban. A kiegészítő biztosításra több és jobb ellátás jár. Mert megdolgozott érte és kifizette azt a beteg. Ez meg így igazságos. A korházakban meg lehessen extrákat fizetni. Ha egy 100e Ft-os eljárás helyett a 200e Ft-osat választom (az orvosom javaslatára is persze), akkor a *különbözetet* kifizetve megkaphassam.
Vagy ha egyágyas korházi szobát kérek vendégággyal, akkor azt egy árjegyzék szerint üzleti alapon vehessem igénybe a többlet befizetéséért.
LOgikus? Igen. Akkor miért is nem így van? Mert sokak elmebeteg mániája ma is az egyenlőség és az ingyenesség.

Mellesleg az extra szolgáltatások nyeresége biztosíthat lehetőséget arra, hogy olyan ellátás (pl. egy drága diagnosztikai gép) álljon rendelkezésre az alapellátásban is (ha ott nagyon indokolt), ami egyébként nem állna rendelkezésre.

1./ Nem a bankok nyereségéből szereznék pénzt, mert az kontraproduktív. Nem segít a kilábalásban, sőt még jobban visszafogja a növekedést. A bankokat versenyre és hatékonyságra kell kényszeríteni, akkor a nyereséget megérdemlik.
2./ Azzal kezdeném, hogy bajnai nagyon tisztesen ellátta a dolgát, maradunk azon az úton. Egyrészt évközben nem illik adórendszert változtatni, másrészt a kényszerpálya miatt nem is lehet.
3./ Némi további megtakarítás kell még az ezévi büdzsébe, ehhez keresek megtakarítható pénzeket az állam által felügyelt területeken. Mivel valóban volt/van korrupció és pazarlás ez *valóban* csak akarat kérdése.
4./ Bajnai főként egyensúlyi pályát épített, ideje növekedést is generálni, hogy kinőhető legyen a hiány, ne kelljen további megszorításokat csinálni. Erre ez az év kell felkészülésre. Addig türelmet kérnék és ötleteket (hagy legyen boldog a nép, még a zellenzék is).
5./ Jövőre egy valóban alapoktól áttervezett költségvetést csinálnák, mert ez a korábbi költségvetések összegéből nyesünk vagy fel indexeljük nem vezet sehová. Ehhez persze leltárba kell venni a jelenlegi állami feladatokat és sűrű fésűvel átfésülni. Ami marad, az állami feladat marad és valóban(!) finanszírozni kell (valós költségeket fedező összeggel).
6./ Ami kieseik azt piaci alapokon kell megoldani. [Ez is egyfajta elvonás a lakosságtól természetesen, de az igénybevevő fizeti, nem iktatjuk bele az államot]
7./ A nagy állami cégeket (MÁV, BKV stb) tőzsdei Rt-vé kell alakítani és tőzsdén kiárusítani. A részvénytulajdonosok (köztük az állam és önkormányzatok is, meg persze szakmai és pénzügyi befektetők) jelöli ki az igazgató tanácsot és a felügyelő bizottságot. Az állam feladata csupán a céljainak megfelelő normatív támogatás meghatározása előre 10 évre, hogy legyenek befektetők is. A támogatást előre tisztázott célokra, körre adja az állam, az összege meg valós gazdasági számítások alapján kalkulált és nyereséget is tartalmaz. Persze szektorsemleges, vagyis nem csak a jelenlegi nagy cégek utódjai végezhetik a tevékenységet, ők csak helyzeti előnyben vannak.
8./ Közbeszerzés, állami beruházások hatékonyabbra átszervezése (korrupció kiiktatása, teljes nyilvánosság, állammal csak nyilvános szerződés köthető, minden állami pénzmozgás és szerződés, teljesítés igazolás nyilvános, neten publikált, stb).
9./ Az így nyert többletpénzből konvergencia program betartása és az adórendszer átalakítása (kb. két-három év múlva esedékes).
10./ Adórendszerben egykulcsos=lineáris személyi jövedelem adó, szja teljes megszüntetése [http://emel.blog.hu/2010/06/09/orban_jo_rossz_pontjai --> még nyilvántartania sem kell az adóhivatalnak]. Minden állampolgárt megillető természetbeni juttatások (pl. hivatalokban, intézményekben) leginkább megérthető példa a gyerekeknek járó alanyi jogú étkezés, közlekedés lakóhely-iskola között, tankönyv és minden. Mindenkinek, hiszen a szegénynek jár, a gazdag pedig adójával kifizette.
11./ Magas fogyasztási adók (EU max. engedélyezett 25% megtartása, sőt minden termékre kivetve egyetlen adókulcs az egyszerűbb áfa elszámoláshoz). A támogatandó területeknél az összegyüjtött számlák ÁFA tartalmát lehet visszaigényelni, ennyi a támogatás pl. fűtéskorszerűsítésnél, de ez automatikus(!) ugyanakkor ellenőrizhető)
12./ A jövedéki adókat a lehető legmagasabb szinten tartani, amit a szomszédos országok adószintje korlátoz (pl. neten rendelhető termék esetén pl. az egész EU vagy vámokat beszámítva az egész globális világ "szomszéd").
13./ A természeti erőforrások igénybevevőit megadóztatni. Ez egyben környezetvédelem is. Mivel a természeti erőforrások végesek, ennek igénybevételét az állam annak "árazásával" korlátátozza, szabályozza. Pl. termőföld, erdő, lakóingatlan telek, ertézi víz kiemelése, víz vagy tiszta levegő "koszosítása" stb.
14./ Vagyondó. A legtisztességesebb adónem. Aki feléli jövedelmét az áfát, jövedéki adót fizet, aki vagyont szerez az vagyonadót, aki meg befekteti, eljótékonykodja stb. az semmit. A vagyonadónak nem szabad túl magasnak lennie (több gond legyen a kikerülésével, mint a befizetés terhe), de egységes, kivételmentes és biztos bevétel. Az alacsony és lineáris szja mellett még támadhatatlan is.
15./ Az élőmunkára rakódó terhek (szja, tb és nyugdíj) csökkentése a versenyképesség növelésére.
16./ A nyugdíj és egészségbiztosítás valódi biztosítás alapúvá tétele. Tiszta, egyéni számlás nyilvántartás létrehozása. A szociálpolitikától mentes rendszer kialakítása, vagyis nem adó jellegű és kiemelni belőle, hogy egy jó részét más emberek ellátására fordítják. A nem biztosított emberek után az állam (vagy megfelelő alapok) vállalják át és fizetik be a díjakat. Pl. gyerekek után is befolyik az előírt tb járulék más adónemekből finanszírozva, ugyanúgy nevesítve mint a saját jogú befizetések.
17. Szociális juttatások elsősorban természetbeli vagy nem közvetlen pénzbeli juttatások (pl. lakbér százalékának átvállalása, közműszámla összegéhez hozzájárulás stb). A nem pénzbeli vagy pénzbeli juttatásokat (forrásoktól függetlenül) egyaránt személyre szóló nyilvántartásba venni (mint jelenleg szja). A jogszabályok erre is adhatnak limitet.
18./ Minden szociális támogatáshoz vagyonnyilatkozat beadása. Egy adott (jogszabályban előírt) vagyon fölött nem vehetőek igénybe támogatások. A hamis vagyonnyilatkozat egyszerűen csalás és a btkban meghatározott módon letöltendő szabadságvesztéssel honorálható.
19./ A gyermekek is természetbeli és lineáris támogatásban részesülnek. Nincs adójóváírás vagy családi pótlék, ezzel szemben minden gyermeknek joga van (saját jogán, nem szülőhöz kötötten) az oktatáshoz, annak minden költségét az állam bviseli (tankönyv, írószer, tanulmányi kirándulás, stb) a fejkvóta normatívan az iskolához kerül. A gyerekek "normális élethez" való joga is államilag támogatott, tehát igény esetén egész napos vagy bentlakásos oktatást vehet igénybe, díjmentesen [ha a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai indokolják, akkor díjmentes, erről elegendő nyilatkozni, de kötelező a nyilatkozatot ellenőrizni].
20./ Természetesen az egészségügyi ellátás vagy bármi egyéb (akár börtönök üzemeltetése) sem lehet állami monopolium, az állam elsődleges feladata a körültekintő és célravezető szabályzás és az ellenőrzés. Alapból (ha nincs más) megvalósítja a szolgáltatást is, de nem ragaszkodik hozzá (nem ez az elsődleges célja).
+1./ stb. stb. most nem jut több eszembe több, de ez szerintem így is egy viszonylag koherens rendszer.

Az hogy megszorítás orbán huszonix pontja, az nem kérdés, de nem is lényeges. Ez szükséges lépés.

A probléma nem itt van.
Ha ennyire egyszerű lenne a világ, hogy felírok egy papírra két pontot és készen is vagyok, akkor már megcsinálta volna ezt más is, korábban.

A közszféra feladatait (törvények százait!) kellene _először_ átfésülni, korrigálni, egyszerűsíteni. Kezdve azzal, hogy katalógusba szedi valaki, mi egyáltalán az állami feladat (vagyis mire kell egyáltalán ilyen irányú törvény, személyzet, hivatal, hatóság, ügyintéző stb.). Aztán megléphető a létszámcsökkentés, mert a csökkentett létszám képes jobban ellátni a feladatokat mint eddig. De ez a fűnyírósdi is csak káoszhoz fog vezetni, mint az eddigiek (gyurcsányosodik ovi is rendesen).

A minimálbér megadóztatása is nagyon tiszteletreméltó, csak az a gond, hogy valójában a gazdaságnak 'csupán' a felét bolygatja meg, teszi átláthatatlanná a viszonyokat és igényli az átszervezést, költségátkalkulálást. Szóval egy 'kicsit' átgondoltabban, sok más szempont újraszabályozásával _együtt_ szabad meglépni.

A lineáris jövedelemadónak is csak akkor van értelme, ha egütt jár az egész adórendszer átdolgozásával. Az sem egy napi munka.
Minden (értsd minden!) adókedvezmény törlése, vagyis az szja bevallás/nyilvántartás is értelmét veszti. (a bérkifizető levonja az adott százalékot és átutalja az államnak, és ezzel vége is a procedurának!). Én támogatom, mert az egyszerűsítés lassan létkérdés. De akkor olyan ember tegye, aki akarja és tudja, ez a kókler tempó nekem eddig nem meggyőző.

Ahogy én látom: vannak ötleteik 'osztán majcsak kialakul'. Ennyi a tudomány.
Ez egy felívelő gazdasági szakaszban még el is megy, de válságban életveszélyes. Ez az egész a valóságban nagyon cinikus, igenis az!

"A banki hitelszerződésekben pl. nincs limitálva sem a kamatláb, sem a kezelési költség."

Ez az amit nem a sokszázezer szerződés módosításával kell megtenni. Egyrészt ha lenne erre egy törvény, akkor az azzal ellentétes szerződési pontok automatikusan érvénytelenné válnak, másrészt lehetne olyan adótörvényt alkotni, amiben rendelkeznek ilyesmiről.

pl. az én elképzelésem: A banknak alapesetben a kamatból kell megélnie (fedeznie a költségeit és képezni a hasznát). A kamatszintet a kockázati kamatfelárral lehet növelni vagy csak néhány különleges, egy törvénymellékletben taxatívan felsorolt extra költséggel (pl. közjegyzői díj maximalizált összeggel). A kereskedelmi banki alapkamatot valamilyen mutatatóhoz lehet kötni, pl. a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont. Az ezt meghaladó kamatból bejövő bevétel 80%-a adóban befizetendő.
A kockázati kamatfelár meg arra szolgál, ami a neve. Vagyis nem képezhető belőle haszon csak hitelezési veszteség finanszírozására használható. Időszakosan ki kell mutatni a bevétel és veszteség különbségét és ha többlet van, azt elhelyezni jegybanki alapban, későbbi veszteség finanszírozására.
Ennyi. A bankok megfékezve, valódi versenyre kényszerítve, mégis nyereségesen és takarékosan üzemeltethetőek. Egy egyszerű példával élve. Olyan ez, mint amikor a taxi díjszabást maximalizálják. Attól még megmarad a verseny, akinek ennyiért nem éri meg, az ne csinálja. Ha jó a tarifa, akkor van bőven jelentkező és a hatékonyabbak nagyobb hasznot képezhetnek.

Orbán tévedésben van, az emberek valójában nem rendszerváltást kívánnak.
Leginkább rendszert kívánnak.

Egy élhető, működő és eltartható rendszert, mert a jelenlegi bizonytalan, élhetetlen és csak kínnal kitermelhető rendszert már nagyon unják.

Meglátjuk sikerül-e neki.

Csak nehogy a Zorbán a Görögön hörögjön a fél világ ;)

Vagyis 'csak nehogy ugyanez a dal legyeeeen...'

Ez a bejegyzés igen hektikus lesz ;) Az a célom, hogy összegyüjtsek néhány hivatkozást, mivel megszólalásaim java TWA blogján történt. A könnyebb utalásokhoz, a véleményem megértéséhez csupán kövesd a linkeket.

• Dolgozz helota (gyereknek ajándék)
• --> válasz
• Öszödről
• Cenzus
• Fehérkocka
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......
• .......