MO 2.0 Vélemények, javaslatok. Remény?!

Első lépés nem a nagyméretű energiatárolás kiépítése, hanem a nagymértékű energiafelhasználás termeléshez igazítása.

Persze elkerülhetetlen a tárolás, de talán jobb lenne az energiatároló és termelő infrastrukturát úgy méretezni, hogy előbb "takarékoskodunk".
És a takarékoskodás nem csak a "nem felhasználást" jelenti, hanem az optimális időpontban felhasználást.

Az iparban hatalmas léptékek vannak, de egyszerüség kedvéért háztartási léptékben.
Primitív példa a könnyen ki-be kapcsolható berendezéseknek a klíma és a fűtés. Ez nagyon tud alkalmazkodni az energia rendelkezésre állásához (pl. nap és szélenergia csúcsok és hiányok). És ha ez pl. EU léptékű, előre mérföldkövezett trend lenne, akkor megjelennének az automata mosógépek és mosogatógépek is, amik figyelembe veszik az ütemezési hatékonyságot is, pl. ha elmegy egy felhő a ház felett és a saját napelemeink (az egyszerüség kedvéért) épp visszaesnek a termelésben, akkor vár pár percet a víz felfűtésével, amíg újra nem süt a Nap, legfeljebb pár extra vízforgatást és permetezést iktat be X percenként, persze ha az előrejelzések nem adnak jó infót a közeljövőre (mert azt is be lehet integrálmi az IoT rendszerbe), akkor a drágább áron is befejezi. Optimalizálás: na ebben a kulcsszóban hatalmas potenciál rejlik még!

A felhasználás alkalmazkodhatna a villanyóra által adott (pl. 5 perces kvantálású) villamnosenergia árhoz. Amit aktuálisan és előre tervezetten lehet látni. A villanyóra mintegy webszerver a belső hálózaton lekérdezhető és API-n keresztül a gépek is optimalizálhatnak ezen adatokkal.
A villanyóra meg persze az elosztó rendszerből kapja az információkat.
Egészen a lokális napelem tűltermeléstől az országos rendszer terhelési adatait és az időjárás adatokat felhasználva.

A kvantálás meg olyan, hogy azért van egy hatalmas rendszer az energiaellátásban hogy laposítsa a görbéket. Sok forrásból beszerzés átlagára, atomerőmű állandó teljesítménye is a kilengések csillapítását okozza és a gyors reagálású gázerőművek is már 5 perces nagyságrendben kapcsolhatnak be, a korábbi fogyasztási trendek elemzésével, időjárás, nap és szélviszonyok elemzésével meg szükség esetén szénerőművek is ütemezhetők.
Szóval van itt lehetőség, nem igazak ezek a hatalmas kilengések, pont az a dolga egy országos energia hálózatnak hogy tompítsa a tüskéket.

Nincs takarékosság. De így lehet építeni és ha sok a beton, akkor sokat is lehet lopni.

Olyan egyszerű és logikus lépés meg soha nem jut senkinek eszébe (na jó a fidesznél) hogy a mindenkori áramkínálattól függő tarifát lehessen alkalmazni. Aki ilyenre szerződik, az kap egy intelligens villanyórát, ami mondjuk 5 percek kvantálással előre mutatja a pillanatnyi tarifát.
(Mondjuk a villanyóra a helyi wifire tud csatlakozni és weblapként mutat infókat illetve api-n lekérhetők tőle.)
Innen egyrészt a halasztható fogyasztást (pl. mosás, mosogatógép vagy hőtároló bolyler lehet ütemezni.
Ha sok ilyen óra lesz, akkor sok fogyasztó is lesz, amik intelligensen automatán a csúcstermelésnél fogyasztanak, hiszen akkor akár ingyen is lehet kapni áramot (a sok szomszédos napelem túltermelése miatt), míg áramhiányos időszakokban drága lenne az áram, így akkor nem érdemes nagyfogyasztót üzemeltetni, vagyis tehermentesítheti a tartalék erőműveket, pl. gázerőműveket.

Sok okos dolgot lehetne tenni a nagyberuházások kiváltására. Csak senki nem akar ilyet, mert akkor miből lehetne sokat lopni?

A demokráciához demokraták kellenek... itt meg ebből hiány van.
Az ellenzéki oldalon és az ellenzéki pártoknál is!
Ugyanis azok akik finnyáskodnak és nem fognak össze egy diktátor ellen, hanem kisstílű játszmákat folytatnak, na azok nem demokraták!

Hát kezdetnek (a konzervatív és klerikális erőkkel szemben) nagyon erős társadalmi összefogás kellene a "nem kell tovább növekednie az emberiség létszámának" célra. Mert bármit lépünk, ha nő a létszám, akkor csak veszíthetünk.

Kezdetnek itt europában semmi támogatás a kettőnél több gyerekre!

Ezzel szemben minden támogatás az "értékes" gyerekekre (akik jó tanulók, esélyes hogy nagy hozzáadott értékű munkát lesznek képesek végezni).

Nemzetközi szinten meg külön-vám és támogatás megvonás minden olyan országnak, ahol nincs politika és akcióterv a népességnövekedés csökkentésére, egészen odáig, hogy az EU "örökbe fogad" egy-gyerekes családokat.
Biztosít némi jövedelmet és a gyerek egészségügyének és oktatásának finanszírozását egészen egyetemi ösztöndíjig. Ha megtanulja a "donor" ország nyelvét és értékes embert neveltek a szülei, akkor automatikusan munkavállalási engedélyt is kap a donor országtól, vagyis a harmadik világ legnagyobb gyerekszám növekedési problémáját oldja meg, egészséges, tanult gyerek, aki jól keres és képes támogatni öreg korukra szüleiket.

A nokia vonalom (még lumiánál is) hatalmas érdem volt nekem a levehető hátlap, és kivehető aksi.
A mai vékonyság miatt gondolom maga az aksi lesz a hátlap.
A triviális hasznon kívűl, hogy nem powerbankot cipelt valaki hanem vitt egy tartalékaksit vagy egyszerüen ha gyenge volt már, akkor kicserélte volt még egy hatalmas előny.
Sokkal jobb volt a törésmutatója!
A súlypont a hátára esett, sőt, még le is volt kerekítve a hátlap széle, ezért aerodinamikai okokból ritkábban tört a kijelző.
Hatalmas előny a vásárlónak, veszteség a gyártónak. (De ugye az EU a fogyasztóvédelem helye, nem a multikért van.... reméljük)
Nem mellesleg az is tetszett (ez is fizika, vagyis nem a design és külsőségek, csak a látszat uralkodott, hanem a szakértelem), hogy ha leesett skkor azonnal szétesett.
Hátlap leesett, aksi kiesett, három darabra esett szét.
Csak hát a fizika szerint ezzel felvette az esési energiát és nem a kijelző tört ripityára.

És ez a duma a vékony telefonnal értelmetlen, már használhatatlanul vékonyak (és csúszósak), úgyis azzal kezdik az emberek, hogy tesznek rá egy védőtokot.

Ha meg megmaradna a hátlap, akkor cserélhető hátlap is lehetne, bele tehető bank és ID kártyákkal, a hátlaphoz rögzített kijelzőre hajtható védőlappal (úgyis azonnal fóliázzák az emberek a kijelzőt, hogy védják)
Szóval a gyártó vékonyít, az ebből adódó problémákra meg a vevők vastagítanak, hogy védjék és használhatóbb legyen.

Persze jó lenne, ha pl. az elemekhez hasonlóan egy pár tucat szabványméret is kialakulna az aksiknál is.

Nekem erre az volt az ötletem, hogy az ÁFA mértéke adjon nyomást a gyártó felé.
Ha "szabványos" méretű, cserélhető az alkatrészek X százaléka a készülékben, akkor kedvezőbb alacsony ÁFA, ha ez nem áll fent, akkor nagyobb ÁFA sőt büntető adómérték.

Így a piaci versenyt meghagyjuk és mégis, ha valaki nagyon innovatív és ezért kell nem szabványosnak lennie az alkatrészének, akkor az a termék a magasabb fogyárat is elbírja. Ha meg csak a cégpolitika, a többlethaszon az egyedi alkatrészek miatt, akkor bünhődjön.

Ez igazából a versenyt, a piacot stimulálja azzal, hogy a gyártó nehezebben tudja vendor-lockin magához kötni a vevőt, nehezebb a piaci váltás.

Állítólag Margaret Teacher asszony mikor hatalomba került egy hónapig kerülte a közgazdászokat, politikai tanácsadókat és efféléket, amikor áttekintette Anglia pénzügyeit.
Mondása szerint aki el tud vezetni egy háztartást, annak nem okoz gondot az államkassza sem, hiszen csak a nagyságrendek nagyobbak.
Az alapelv hogy vannak bevételek, vannak szükséges és nem annyire fontos kiadások és hogy tartósan ne költsünk többet, mint amennyi a bevételünk, na ezek teljesen azonos elvek.

Persze mi tudjuk mennyiben több (pl. tervezett költségvetési hiány a növekedés mágia miatt) de az alapelvek akkor is ilyen egyszerűek.

A vagyonadó logikus lépés.

A "jövedelem" igen illékony dolog.
Feketegazdaság, bűnözés, adóparadicsomok, adóoptimalizálás.... és íme, máris a legigazságtalanabb dolog, ami valaha is létezett.
A "vagyon" az nem a tiéd :)
A társadalom "megengedi" hogy te birtokold, használd, kizárólagosan dönts felőle. :)
Mert a társadalom úgy érzi, megérdemled, jár neked, hasznos voltál és a jövőben is jól hasznosítod majd.
De a társadalom a hatalom és dönthet másként is. Nem isten rendelése hogy tiéd legyen, csupán közmegegyezés, hogy nálad lehet.
Pl. a földtulajdon. Az ausztrál őslakosok mondása: olyan vitatkozni hogy kié a föld, mint ha két bolha vitatkozna kié a kutya, akin élnek. :O)

A vagyon az nem más mint erőforrás, amivel vagy jól élsz vagy vissza kell szálljon a társadalomra, mert here, ingyenélő alkalmatlan vagy, másnál jobban hasznosul :)

Újszocialista megközelítés?... szerintem a jövő egyetlen lehetősége.
Megjegyzem a szabadversenyes, Smith-i (járadékvadászatot kizáró, eredeti) kapitalista modell is ugyanezt eredményezi :)

MInden erőforrás a társadalomé. Tipikusan a földterület. Nem a tiéd, hanem azé a népé, amelyik belakja, megszerezte, megvédi másoktól hogy ne vegye el, infrastrukturával lakhatóvá, élhetővé, hasznosíthatóvá tette.
És megengedi neked, hogy használd.
Ha jönne egy másik nép, amelyik el akarja venni pl. háborúban, vagy jön egy forradalom, akkor lobogtathatod te a tulajdoni lapodat, annyit ér mint a hiperinflációs mill-bill pengős bankjegyed.

Lehet az egész jövedelem és nyereség adó dolog marhaság.
Nekem a rablólovagok gondolatmenetére hajaz: elveszem mert elvehetem, annyit hagyok meg hogy ne menj tönkre és legközelebb is erre gyere és újra elvehessem a részem.
Na jó, demokratikusabb az állam és az elvett adóért ad valamit vissza. A demokrácia fokától függően eleget-hasznosat-szükségeset vagy sem.

Lehet kiváltható lenne egy vagyonadó és erőforrás igénybevételi adóval.

A vagyon után is adózni kell (ingatlanra normálisabb országokban ez most is szokás).
Az erőforrás felhasználás meg azt jelenti, hogyha kizárólagosan igényelsz valamit (földterület, szűk erőforrás pl. belvárosi ingatlan vagy vízparti telek, de a tiszta levegő és tiszta víz vagy energia, anyagok [ki kellett bányászni, ami környezetrombolással jár], akkor sokat kell adózni utána, ha "végtelen" és mást nem korlátozó az erőforrás, pl. bitek :) vagy alacsony az erőforrás környezeti kára [megújuló energia vagy anyag, pl. fa, növény, akkor alacsony az adótartalma).

Ebből is ki lehetne kerekíteni valami értelmeset, csak sokat kellene vele foglalkozni nagyon okos embereknek.

Nekem nincs bajom a többlábon állással, az államok feletti pénzforgalom lehetőségének is.

Én kétféle kripto pénzforgalmat különböztetnék meg.
A regisztrált, ismert tulajdonú tárcákat és a névtelen tárcákat.

Egy éves halmozott összeg alatt (mondjuk az ország éves minimálbére vagy annak X százaléka) a névtelen tárcák legyenek szabadok, ne cseszegesse az állam. Ez polgári jog.
A nagy összegű pénzforgalom meg csak regisztrált tulajdonosú tárcák között legyen megengedett, ha nem ismert a tulajdonos, akkor pénzmosás.

A regisztrált tulajdonosú tárca is lehetne kétfelé bontott, a nyilvános tulajdonos, saját nevű és az alias nevet használó. Attól hogy az adóhivatal ismeri a tulajt, még a partnereknek vagy más állami szerveknek nem kell ismernie, hacsak bírói végzéssel nem kéri ki.

Én kártyapárti vagyok, de a "vidék magyarországán" kp nélkül éhenhalhatunk.

Kicsit tekintsünk már ki a nagyvárosi szemüveg mögül... sok faluban egyáltalán nincs pénzkiadó automata és csak pár nagyobb boltban fogadnak el kártyát.

Lehetne ezen változtatni, de nem tudom tudják-e, de a kártyaelfogadó havi fix összeget fizet a kártyaolvasójáért (ami lehet a havi profit szemmel látható százaléka) és 2% jutalékot a banknak. Vagyis ha van valamin 10% árrése (amiért megvette [tőke áll benne], szállította, tárolja, kockáztat hogy nem tudja eladni, alkalmazottak dolgoznak, bolthelyiséget kell fenntartani... és ebből a 10% árrésből kér a bank 2% pontot.

Vicc!

Ugye a kártyaköltségek abból az offline időkből maradtak ránk, amikor ezerszer kockázatosabb és drágább volt a kártyakibocsátás.... most meg horribilis extraprofitot hoz karterbe szerveződött monopoliumoknak.

Nagyszerű.... és erről akarják elhitetni, hogy szabadversenyes kapitalizmus.... hát nem az, ez egy rablókapitalizmus tele járadékvadászokkal.

Az állam (valódi demokráciában) a társadalom akaratának végrehajtója.
A társadalom meg a piacgazdaság célja... nem a tőke öncélú gazdagodásáért van piacgazdaság, hanem mert a társadalomnak vannak igényei, amit a piac és a tőkés termelés szolgál ki.

Ne a tőke érdeke felől közelítsünk (sajnos mára elcsúszott erre minden törvényhozás, vagyis az államok nem is igazán demokratikusak, mert nem az egész társadalmat képviselik. Egyszerűen túlreprezentált a tőke érdeke.

Szép kihívás, szinte művészet egyensúlyban tartani a dolgokat.... persze ahhoz olyanok kellenek akik képesek ilyesmire és nem az egyetlen céljuk az életben a lopás és uraskodás.

Olyan ez, mint a cirkuszban az a szám, hogy egy hosszú rudat egyensúlyoz az állán.
Bonyolultnak tűnik, látványos.
Pedig ha nem hagyja hogy az egyensúly megboruljon, apró kiigazításokkal operál folyamatosan és persze jó irányba, akkor tulajdonképpen nagyon egyszerű.
No de ha kimozdul az a nagy rúd az egyensúlyból... na akkor kemény munka, nagy ügyesség kell az egyensúly visszaállítására.

Diverzifikálni kell.
Hülyeség a gazdasági csatornák felszámolása.
A piaci versenynek és a diverzifikált beszerzésnek nagyobb az ereje mint pár hülye politikus alkujának.
Ha egyszer normális vezetése lesz az oroszoknak, akkor el akarnak majd adni europának. Nekünk meg szükséges, nekik is szükséges: talán abbahagyják ezt a skorpió mentalitást az oroszok (lásd "ilyen a természetem")
Pont az egyoldalú kiszolgáltatottság elkerülésére (sajnos, mert a beszállító források nem teljesen megbízhatók) dupla kapacitást kell fenntartani. Minden irányba.
Ugyan dupla fenntartási költség, de a versenyárakkal talán még olcsóbb is lehet.

Ha éheznek és nyomorognak az oroszok, az is veszélyforrás.
Éhező polgárok ritkán követelnek demokráciát a kormányuktól.
Patikamérlegen kell kiegyensúlyozni a velük kereskedelmet.
Másrészt, amint írtam, ha mindkét irányban van egy 100%-ni kereskedelmi csatorna, akkor nem tudnak minket ezzel revolverezni.
Mára az oroszok ezt megtanulták... de érdemes megtartani, nem belesétálni ugyanebbe a csapdába, csak a másik irányban.
Ezen kívül miből is fizetnének kártérítést az ukrán rombolásért, ha nem kereskedelmi többletből?
A jó politikus nem érzelmi, hanem értelmi alapon közelíti a dolgokat.

Persze ha a kommunizmus és a szocializmus között nem tudunk különbséget tenni :)

Talán definiálni is kellene először, mi is az a szocializmus.
Kiindulásként a demokratikus és jogállami irányból (vagyis semmiként nem a proletárdiktatúra felől közelítve).

Két írásom korábbról, példaként:

Hogyan lehet szocializmus?

Amíg a globalizmus nem tette lehetővé a tőke szökését, addig a skandináv államokban mutattak rá példát.
Ha a magas adók maradnak, akkor a tendencia egyértelműen látszott: egyre több a köztulajdon.
Kevesebb magánszemély a tulajdonosa a cégeknek (különösen a nagy cégeknek), a részvényesek állam, önkormányzat, befektetési alapok, nyugdíjalapok, és sok-sok-rengeteg kisrészvényes, a polgárok.

Ez is egy út a szocializmus felé.

De a modernizálás, robotizálás, automatizmus is vihet két irányba. Az egyik, hogy a gazdagok gazdagabbak lesznek és egy szűk réteg szakemberen, munkáson kívül a szegények még szegényebbek lesznek. De lehet másik irány is, egyre magasabb feltétel nélküli jövedelem és egyre több közösségi tulajdon (részesedés) a nagy robotizált üzemekben.

És az első út, a gazdagok gazdagodása mindenképpen a demokrácia anomáliája, álságos felszíni demokráciát mutat.
Mert egy olyan demokráciában ahol a törvényhozás valóban a széles polgári rétegeket képviseli, ott a második út felé lépünk.

Vagyis a demokrácia "tökéletessége" szocialisztikusabb társadalomhoz vezet, míg a kvázidemokráciák (amik most vannak leginkább a magukat demokráciáknak nevezett országokban is) egy új feudalisztikus kapitalizmusba vezet.

Demokratikus szocializmus

Nem hiszek az emberek végletes önzőségében, ami lehetetlenné teszi a szocializmust, mivel tapasztalatok szerint az ember az egyik legjobban alkalmazkodni képes lény (Csányi Vilmos szerint a többi állatfaj ilyen csoportkorlátban, élettérben már széttépte volna egymást)

A szocializmust meg nem kellene keverni a kommunizmus egyenlítő elveivel (megjegyzem ott az alap egy minden szükségletet kielégíteni képes nagyon fejlett technologiájú gazdag társadalom).

A szocializmus csak a termelő eszközök birtoklásáról szól. Egyéb "egyenlítő" szabály nincs.
Vagyis a tőkejövedelmek kivonása a képletből.
Ettől valakik működtetik a tőkét, vezetnek, kreatív és nélkülözhetetlen szereplők, stb, ezek meg a piacon mérettetnek meg, a munkaerő piacon. A jövedelem is ettől függ.
A szocializmus nem ellentétes a piaccal. A szocialista vállalatok nem szükségszerűen tervgazdasági szereplők. Olvassanak Liska Tibort példának. ( http://epa.oszk.hu/00000/00... )

A cégvezetés meg a kapitalizmusban is tipikusan igazgatótanácsok kezében van (most a nehezebben átlátható, nagyobb cégekről beszélünk nem kisvállalatokról) . A cégvezetést meg a tulajdonosok jelölik ki: itt a társadalom a tulajdonos, vagyis demokratikusan választottak ezek a szereplők. Ha valódi a demokrácia, akkor a társadalom a saját érdekeinek megfelelően választ.
És ugye a szocializmusban sem minden közvetlenül a Tervhivatal vagy Minisztérium alatt kell hogy legyen.
Miért kellene?
Ott is lehetnek nyugdíjalapok, befektetési alapok, önkormányzatok, bankok, biztosítók, akármik, akik részvényesek lehetnek. Csak a végén minden jelentősebb tőketulajdon az államhoz vezet vissza.
Ettől ezek a cégek még versenyeznek és növekedni akarnak, mert a benne dolgozók, a vezetők jövedelme nagyban függ a sikerességüktől.

Régóta mondom, hogy ha valóban, teljes körűen megbüntetnék--csak a köztörvényes bűnözőket!-- akik itt "serénykednek", akkor több tízezer lenne a bebörtönzött... a NER oligarcháitól lefele a pénz megszerzésében vagy tisztára mosásában szerepet kapó piti kis hivatalnokokig, jogászokig, ügyintézőkig.

Akik tudják hogy bűncselekményekben vesznek részt, azt támogatják (mégha a koncból nem is kapnak, csak egy zsíros állás jut nekik "átalányban").
Tudják hogy törvény ellenes, de szerződést fogalmaznak, utalásokat teljesítenek-könyvelnek le, aláírnak, határozatot hoznak.

Na ezeknek lenne elég ügyész, bíró, börtöncella?

Mert teljes szívből hiszik hogy az nekik jár, semmi erkölcstelent nem csináltak, fideszesek, vagyis isten kiválasztottjai, nekik mindent is lehet és minden is övék.

Egy rómaitól is hiába kérdezted volna miért öli meg a rabszolgáját... övé, azt tesz amit akar, isten rendelése hogy azt csináljon, amit akar.

És itt a fideszesek talán a rómaiakhoz hasonlítanak leginkább. "erősebb vagyok, megtehetem".
Még ideológiéát sem vittek bele: az a rabszolga, akinél erősebb vagyok és rabszolgává tehetem.

Az amcsik "legalább" kitaláltak valami ideológiát rá, hogy a feketéknek nincs lelkük, isten azért rendelte őket rabszolgának.

"A populizmus (latin: populus = nép szóból) több jelentésű fogalom, napjainkban általános értelemben véve az a politikai tendencia vagy stratégia, amely célja a dolgozó osztály (a tömeg) megnyerése.[1] A nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések – esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operáló irányzat. A populisták többnyire azt állítják, hogy az „egyszerű emberek” oldalán állnak." Wikipedia

A szöveg jelentése azt adja, hogy lehetséges olyan populizmus, ami nem hazudik, a nép vagyis a tömegek számára jó hívószavakat tartalmaz, leegyszerűsíti ugyan a mondanivalót, de nem hazudik.

Belefutottam a Mézga Aladár kalandjai rajzfilm egyik epizódjára a közmédiában.

Azzal kezdte, hogy csak 12 éven felülieknek ajánlott.

Felmerült bennem a kérdés, hogy milyenek lehetnek a kritériumok, amikkel kategorizálnak.

Hiszen így a besorolás teljesen hiteltelen, emiatt értelmetlen, mert senki nem veszi komolyan, nem veszi figyelembe.

Én hiszek a támogatásban, csak sokkal egyszerűbb lehetne.
Ugye az informatika meg tudja oldani csak a politika hülye hozzá.

Pl. minden állampolgár (identitás, adószámmal azonosítható) egész életében kaphat X Ft támogatást az államtól lakás célra. [1]
Ez lehet vásárlásnál vagy felújításnál a benyújtott számlák ÁFA tartalmának visszaigénylése.

A lényeg, hogy semmi extra adminisztráció meg akció és piaci beavatkozás.
Egyszerűen minden állampolgárt megillet ennyi adókedvezmény lakásmegoldásra.

Innen akik laknak, azok segítséget kaptak, az államnak semmibe nem került (azért nyert, mert ugyan az ÁFA visszament, de az SZJA meg számtalan más adó az megmarad neki, amik összefüggésben lehetnek ezzel a vásárlással).
És ugye nem a befektetési meg spekuláns ingatlant támogatjuk, hanem a személyeket.
Sőt, ez akár bérleményre is igénybe vehető lehet (ha van rá szerződés a bérbeadóval)... így azok is részesülhetnek igazságos módon, akik egész életükben csak bérleményben éltek.

De hát ez egy tiszta, átlátható, aktuálpolitikától lecsupaszított emberi rendszer lehetne... vagyis magyarhonban esélytelen.

[1] (A gyakorlatban a még nem felhasznált támogatási összeg minden év végén valami infláció követő százalékkal növelendő)

Én a vállalkozások kötelező kamarai tagságában hiszek.
A kamarák hasznos dolgok.
Persze "pár" "apró" módosítással, mint a jelenlegi rendszer.

Teljesen szabadon szervezhetők kamarák, mondjuk ezer tagtól lehet kamarát bejegyezni. Vagy 100 tagtól, ha egy adottnál nagyobb árbevételt képviselnek a tagok.

A vállalkozások keressenek olyan kamarát, ami az adott, számukra specifikus szempontból tudja képviselni őket.
Legkézenfekvőbb a szakmák, gazdasági területek szerinti szerveződés, mert egy világpiacra dolgozni akaró biotechnikai céget, egy teljes országban értékesítő informatikai csomagküldőt vagy egy adott megyéhez kötődő zöldségfelvásárló vállalkozást vagy egy minél kisebb kamarai költséget kereső, kimondottan problémás-veszteséges vállalkozást más más módon kell képviselni, ezek más-más kamarákba szeretnének tartozni.

Mondjuk én egy más irányba mentem volna el réges régen.

Miszerint a gyerekek és unokák szja levonása X százalék automatikusan hozzácsapódik a szülők nyugdíjához.
Nem csak mennyiségre, de "minőségre" is dotálni a gyereknevelést.

A nyugdíj meg nyugdíjszámlára befizetett összeg halmozása, mintegy bankszámla.
Az év végi egyenlegekre kamat, mintha állampapírban lett volna az összeg.

A nyugdíjbamenetel nem munkaviszony év, hanem egyéni döntés, de a biztosítási matematika szerint a várható élettartammal (juj, a nők tovább élnek.-.. pech! ekkor!!) életjáradék.
Emellé egy Feltétel Nélküli Alapjövedelem logika alapján egy minimálnyugdíj szociális alapon, akár dolgozott, akár nem.

Az én javaslatom egy EU jogszabály, ami előírná hogy minden programnak pontosan dokumentálnia kell (a licence melléklete legyen) hogy mikor, miért, milyen adatokat küld vagy fogad, milyen címre-címről. 

Ennek hiánya vagy téves tartalma esetén büntethető a cég (fogyasztóvédelmi intézkedés), illetve ha pl. a GDPR-t sérti.

Sőt egy direkt "ösztönzőként" a licence érvénytelen, ha nincs korrekt "adatforgalom adminisztráció", vagyis elveszti a cég a jogi védelmet a szoftvere felett, ha illegális ill. titkolt adatforgalmat akar folytatni.

Te azt hiszed attól hogy másolatod van a telekkönyvi kivonatról az ad jogot?
A jogot a hatalom adja! A közmegegyezés, hogy most ezt a nyilvántartást tekintjük az igazságnak.

Kérdezz rá forradalmak vagy háborúk után (pl. szocialista forradalom vagy mert elfoglalják az országod) az új hatalomtól, hogy kié az az ingatlan, aminek a papírját lobogtatod :)

Neked nincs tulajdonod! A társadalomi közmegegyezés által adott kizárólagos használati jogod van, amit a "nép" adott neked és ugyanígy ugyanez a nép el is vehet.
Demokratikus és jogállami úton is!
A többség által felállított parlament olyan jogszabályokat hoz, ami korlátozza a "kizárólagos használati jogod".
Végletes esetben elveheti vagy "többlet befizetést" írhat elő (adó).
Egy társadalom dönthet úgy, hogy nem volt jó a korábbi törvény vagy annak végrehajtása és újraszabályozza a dolgokat.
Mivel (normál esetben) a hatalom a demokratikus tömegek kezében van, így annak a joga is hogy kinek ad és kitől vesz el.
Lehet nem szeretni, de a realitás kemény korlát.

Egy ingatlan birtoklása korlátozza a társadalom többi tagját, hogy szabadon használhassák a saját országuk minden részét.
- Egy ország egyes személyeké vagy a teljes népé, ami ott él?
- A teljes népességnek van-e joga kártérítést kapni azért, mert egy részét az országának valaki kizárólagos használatba vette, például nem tud a Balatonparton sétálni, mert van ott egy partra épült villa?

Csak egy kis "fejtörő".

Melyik az igazságosabb:

1./ Mi közük a jövedelmemhez, miért fizessek belőle adót:
2./ Lineáris jövedelemadó az igazságos, aki többet keres az így is többet fizet, egyenletes vagyis igazságos.
3./ A progresszív adó az igazságos, aki sokat keres fizessen sok adót.
4./ A degresszív jövedelemadó a legigazságosabb, hiszen ahogy nő a jövedelem nagyon sok adót fizetett, a további növekedésből már csak kevesebbet vonjanak.
5./ Limitált jövedelemadó kell, ha az első millió forint adót befizettem, ezzel másik három ember helyett is fizettem az adót, ennyi legyen már elég.

Én már azzal elégedett lennék, ha az EU-nak lenne egy közös, egységes hadserege.
Nem kellenek repülőgép hordozók sem.
Légierő is csak védelmi.
De mondjuk atomfegyvereket és interballisztikus atomrakétákat szívesen látnák egy kiterjesztett francia típusú doktrínával: fenntartjuk a jogot, hogy bárki ellen akár atomfegyvert vessünk be, aki megsérti az EU szuverinitását.

Erős "körkörös védelmet" (az atlanti oldalra is :) ).
Csak védekező erőket, de azt olyan erősre, hogy mindenki féljen tőle.

Meg persze komoly határvédelmet, egységes EU-s határőrséget. Mindenhová határkerítést is. Nem nagyot, nem drágát (inkább csak megállítót és elektronikus határvédelmi technikai eszközt).... de 10 méterenként táblával, hogy az illegális határátlépés börtönnel büntethető, milyen messze, melyik irányban van a legális belépési lehetőség (menedékkérőknek közel kiskapu, ami persze azonnal karanténba és védőőrizetbe vezet messzebb meg útleveles teljes határállomás.

Én kimondottan támogatnák egy felső és alsóházat a parlamentben.
A felsőház választások után pártok által létrejövő törvényalkotó műhely.
Az alsóház egy teljesen reprezentatív mintával, véletlenszerű kiválasztással a lakosságot megtestesítő gyülekezet.
És csak akkor léphet érvénybe egy törvény, ha a felsőháznak sikerül meggyőznie a reprezentatív alsóházat, hogy a törvény a társadalomnak hasznos, jó és értékes.

Jujj.... szegény 0rbánt megütné a guta.

Jogi szinten kellene tiltani, hogy az olcsóbb megoldásra (nem kell fenntartani pénztárt, pénztárost, helyi pénzkezelést, nyugtaadást, számlakészítést, irodát, stb) még "kényelmi" díjat is számítsanak.
Akár jegy vagy autópályadíj, akár banki szolgáltatás.
Ezek tisztességtelen-orvul megvalósított-fogyasztót megtévesztő bujtatott áremelés csupán.

Ha könyvelésileg nem tudja bizonyítani, hogy a netes jegyértékesítés költsége magasabb mint az ügynöki jutalékok illetve a jegyértékesítő dolgozók és üzlethelyiségek díja, onnan indokolhatatlan díj, ami monopolisztikus környezetben egyszerűen extraprofit és átverés.

Valódi és komoly versenyben (ha mondjuk a szereplő nem éri el az adott piaci szegmens 10%-nál nagyobb forgalmat) nem kell ilyeneket szabályozgatni, de erősebb cégek, főként egyszereplős piacok esetén ez nem korrekt üzletmenet.

Azért Gyurcsány (vagy lehet inkább Dobrev) nem buta, kellően realista.

Vagyis látják, hogy egy orbán (és fidesz+NER) ellenes tömeges hangulat kialakulása esetén kell egy párt, amire lehet szavazni. Reálisan! Amelyiket legalább az esély hangulata leng körül.

Mert az 1-2%-os kis pártocskák, a maguk összefogásképtelenségével nem realitás, azokra szavazni maga az önsorsrontás.

Nem hiába európai a csaj, értelmesen áll a dolgokhoz :)

Ezt a gondolatot nagyon díjazom, a me-too túlpörgetésével ellentétben félelmetesen alulértékelt gondolat, amit nagyon kellene kibeszélnie a társadalomnak... de hát a világ prűd és buta, begyepesedett.

„A húszas éveim elején fel sem merült bennem, hogy azok a nők, akik a szépségüktől kapták a hatalmukat, adósai lennének azoknak a férfiaknak, akinek a vágya megadta nekik ezt a hatalmat.”

Akik eddig nem voltak vallás/egyház ellenesek, azokat is sikerül meggyőzniük, hogy ezek csak pénzhajhászó embereket átverő izék... diktatúra támogató senkiháziak.

30-40 éve mondom, hogy az alkotmányban kellene egy mondat, miszerint:
"az egyházak nem részesülhetnek semmiben sem kevesebb vagy több támogatásra, jogra mint bármely civil szerveződés, alapítvány vagy szervezet"

Na ideje lenne az ellenzéknek (ha vannak még demokráciát és valódi jogállamot kívánó erők), ezek ezt a mondatot EGYSÉGESEN tűzzék zászlajukra, hogy amint kormányzati pozícióba kerülnek kötelezően támogatják ennek bevezetését egy új alkotmányba.

És egyre több ilyen mondatot várok el az ellenzékről, amit egységesen mindannyian támogatnak.
Ezzel talán végre elhitethetnék a tömegekkel, hogy egy a céljuk, és nem csak a saját pozícióját, zsebét nézik, hanem vannak üzeneteik a teljes közösség felé is.

Aki pedig nem fogadja el hogy se kevesebb se több joga nem lehet attól kérem indokolja meg miért ne legyen azonos a joguk, úgy általában a minden állampolgárt illető jogoknál.

A politika (törvényhozás) sokat tehet.
Pl. a rövidtávú gazdasági döntések ellen (valutaspekuláció például) egy Tobin adó, ami a pénzforgalmat fékezi. De én egy magasabb Tobin-jellegű péntforgalmi adót is el tudok képzelni, ahol nem csak fizetési kötelezettség keletkezik, de jóváírási jog is.
Pl. ha egy alap befektet valamibe akkor egy Tobin adóval (mondjuk 2%-al) terhelt a készpénz forgalma és ha ezt egy adott időn belül visszamozgatja (csiki-csuki, gyors tőkeáthelyezések), akkor nem kapja vissza, de ha legalábbe egy évig (egy hónapig, egy hétig, a területtől függ) megtartja, akkor visszajár.

Én értem hogy a bankok megtakarítás gyüjtése és cégeknek kihelyezése és a részvénypiac a gazdaság optimális tőkeellátásához kell, de részesítsük már előnyben azokat a befektetéseket adóügyileg (a pénzügyi manipulációkkal szemben) amelyek valós termelési kapacitásokat hoznak létre, valós terméket készítenek, amelyek munkahelyeket teremtenek.

Pl. a határidős valuta ügylet. Mi is volt a cél? Hogy a gyártás megrendeléskor ki lehessen védeni a valuta árfolyam mozgást mert a szállítás csak napok-hetek-hónapok múlva esedékes. Na talán ezt a célt megőrizve kellene valami Tobin adóval megdrágítani hogy két másodpercen belül hatszor váltson valutát oda-vissza. Mert az nem reálgazdasági valutamozgás, hanem tisztán spekulánsi. És nem a spekuláns szóval van a gondom, az egész részvénypiac spekuláció, hanem a nem valós gazdasági eseményeken alapuló spekulációval.

Az ilyen ételre ki kell írni, hogy „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!”, méghozzá legalább akkora betűkkel, mint amekkorával a termék neve olvasható.

Nekem ezzel semmi bajom, tájékoztatják a vevőt.
Eddig OK.

De hogy ha már most hirtelen ennyire okosak, hogy kitalálták a betűméretet is, akkor ezt miért nem teszik kötelezővé az eltarthatósági idővel is.... mert attól kapok agybajt, hogy soha nem találom és nem tudom elolvasni, sőt az egyértelműséget sem kérik számon, mert ki tudja mit jelent a 01.10.2023?

Pedig lehetne 2023.01.10 is vagy JAN.10.2023 esetleg egy "logikai" húzás, hogy a gépsorokat se kelljen módosítani: 01.31.2023.

Valahogy a valós problémák megoldásában valahogy soha nem olyan kreatívak, mint a kitalált politikai haszonszerzésüknél (pl. méz eredete szabályozás a pálinkával összevetve)

Ugye a Da Vinci kód is egy témát feszeget, ami szerint délfranciaországban régi legenda, hogy ott szállt partra Jézus és terhes neje a feltámadás után, menekülve.
A koránban is szerepel Jézus, ott meg úgy szerepel, hogy feltámadt és elment délre prófétának.
Még hosszú élete volt, miért ne lett volna családja is.

Akik komolyan foglalkoznak a témával, valódi történészek, azok a bibliai történeteket általában megtalálták a valóságban, persze nem olyan mesés-varázslatos módon, ahogy a biblia nevű mesekönyvbe került, sőt, néha két-háromszáz éves időugrásokkal és ugye sokszor az egy embernek tulajdonított cselekedetek több ember cselekedeteiből gyurták össze.

Ha elfogadjuk hogy Jézus létezett (miért ne létezett volna, elég hétköznapi eset hogy az anya nem tudja megmagyarázni a félrelépését és bead valamit a férjéánek), akkoriban meg rengeteg zsidó vándorprédikátor járta az országot, mindenféle mondanivalóval.

Szóval a feltámadás is lehetséges (a kínhalál ellen kábító szert kapott, amitől halottnak hitték [nem rándult meg a lánzsaszúrástól] és korán vették le a keresztről, a barátai meg megmentették a haláltól.
Eddig hihető.... de ugye a "felszállt a mennyekbe" a mesés tulzásoktól megtisztítva jelentheti hogy csónakba szállt és elhajózott a francia partok felé vagy délnek vette az utját az arab világba.

A realitások felismerése a politikában érdekes kérdés.

Én nagyon híve vagyok az elvi politizálásnak.
Hiányolom is nagyon!

De az elvek és a realitás ütközése sok évezredes téma, és a legszebb elvek is mennek a levesbe ha a realitásokkal nem kompatibilis.

Arról ne beszéljünk, hogy ezeknek az 5% alatti pártoknak az "elvei" nekem sokszor kissé romlottak, bűzlő már, valahogy nem ütnek át, hiba lehet bennük.

Meg hát elvek ütközésekor felmerül a "nagyobb és magasabb" fomntosság kérdése.

Itt és most a demokrácia létre, a demokrácia visszaállításának esélye a fontosabb számomra és leszarom a kispártok (mindenki mással összefogni képtelen, önérdekekkel erősen terhelt küszködését). Ha nem tudnak a nagy célért (demokrácia visszaállítása) összefogni, akkor vesszenek.
Szerintem olyan sokat azért nem vesztünk velük! :) :) :)

A realitás meg az, hogy:
1./ összefog az ellenzék (eddig nem jött össze, pedig volt rá kényszerítő nyomás keményen)
2./ egy párt kiemelkedik és vezérhajóként utattör, a többi vagy követi vagy elvész. (hát ez maradt a realitás, tetszik, nemtetszik, ennyi van)

Orosz gáz lesz.... ha buknak az oroszok nagyon nyomott áron fognak szállítani, mert kell a pénz.Csak nem szabad biztonsági háttér nélkül rájuk építeni. Már csak az alku lehetősége miatt sem. Hogy mást ne is említsünk (pl. gázzsarolás).

Az lesz a cél, hogy a nyugat rövid pórázon tarthassa Oroszországot, de a kiszárítás nem jó politika, mert egyrészt Kínának adja át teljesen a terepet, ami történelmi bűne lenne europának, hiszen pont magához kellene hogy kösse és kihasználja a geopolitikai kapcsolatot, másrészt egy nyomorgó ország kiszámíthatatlan, vagyis veszélyes.

Vagyis fogunk gázt és más nyersanyagokat venni, pont annyit amennyit akarunk és úgy finanszírozzuk az oroszokat, hogy nekünk jó legyen.

Ez a többes szám persze az EU-nak és a NATO-nak szólt.... az a lépték a mérték :)

Ha az országok nem viszik végig az adóztatási szabályok megalkotását és betartatását, abban speciel nem az Uber a hibás, hanem a helyi politikusok.

Olyan, hogy egy polgár jövedelmet szerez és azt nem adózza le... na az nem a kifizető cég bűne, hanem a helyi adóhivatal inpotenssége.
Az Uber korrekten fillérre elszámolt pl. az észteknek, hogy kiknek mennyi jövedelmet (pontosabban bevételt(!) utalt ki.
Innen oldják meg a kormányok helyben!

Már csak azért is elszámol (rendszeresen adja át az adatokat digitálisan), mert ha nem tenné, automatikusan jogalapot képezne a betiltása.
Vagyis amelyik ország kéri, az meg is kapja.

A társasági adó probléma már valós, én ezt lineáris, szektoron belül egységes adózással oldanám meg.
Egyszerűen képtelenség a százéve, a nemzetállamokra kitalált társasági adót használni.
El kellene itt felejteni. Határon átnyúló szolgáltatásoknál *értelmeztehetlen*.

Helyette az ÁFA mellé egy, a cég árbevételét sújtó lineáris adó.
Pl. Uber esetén az ÁFA levonása mellé pl. további 10 vagy 20% csak az UBER saját bevételét (tehát az országban fizetett ÁFA vagy más adókat, a sofőröknek kifizetett pénzeket levonva, a saját tiszta bevételt)

Ennek jogalapja az ország saját felségterületének és piacának használata. Ezért fizetni kell.
Társasági adó meg az anyaország ügye, annyi.
A belföldi cégek meg így tudnak versenyezni a külföldi céggel, ha az adószázalék jól volt meghatározva, mert "átlagban" a külföldi cég lineáris adója nagyjából ugyannyi mint a helyi cég terhei (pl. társasági adója).
Nem mellesleg korrekt rendszer esetén a helyi vállalkozó is vállalhassa, hogy ugyanilyen százalékot fizet és nem kell terhelnie magát adminisztrációval a társasági adó megfizetéséhez.
Mindenki nyerhetne.

És lenne ilyen százalék (számítási móddal) mindenféle tevékenységre.
Szoftverértékesítés másik országba vagy webes szolgáltatás nyújtása (szolgáltatási tevékenységi körönként) vagy mint itt, helyi tevékenység szervezése külföldről, stb. stb.

Ezt is leginkább meg kellene oldani, azt meg akarni kellene.

A matek alapján vannak más intelligens fajok.
Ha valamilyen eloszlás alapján tekintjük, akkor talán pár száz bár inkább pár ezer vagy tízezer fényévnyi távolságra lehetnek a legközelebbiek.
(persze a véletlen nagy úr, lehetséges 10 fényévnyire is.... csak piciny a valószínűsége)
A fizika alapján (fénysebesség korlát) meg soha az életben nem fogunk találkozni velük.

Azokat a pártokat joggal lehet szidni, akik a saját pártérdekeiket fontosabbnak tartják az ország érdekeinél.
Jelen esetben aki demokrata és nem teljesen hülye (ha hülye akkor meg ne akarjon vezetni országot), az tudja hogy összefogás nélkül a választási matematika kizárja őket az érdemi változtatás lehetőségéből.

Aki demokrata, annak össze kell fognia!
Akkor is ha felad valamennyit az elvekből, ha nem pont az lesz, amit szeretne... kompromisszumokat kell kötni... ennyi!

Aki meg nem demokrata, azt nem tudom tisztelni... adok nekik esélyt (mindig fideszes ellen szavaztam valakire, akinek talán a legnagyobb esélye volt) de nem tartom semmire, ha képtelen kompromisszumra, megegyezésre egy nagyobb jó érdekében, a kormányváltásért.

Ráadásul buták is nagyon... és ki tud egy buta embert tisztelni?.

Ha összefognak (még parlamenti helyek vesztésével is) akkor le tudják váltani a fideszt. Jöhet új demokratikus választási rendszer, ahol megmérettethetik magukat a valósággal.
De nem akarnak megméretni... elég a kis baksis, amit kapnak a megalkuvásért.

Szóval szavazok rájuk, mert nincs más, de a tiszteletet, a megbnecsöülést mihamarabb akarják kiérdemelni, mert most nem érdemlik.

Ebben is a kisember van hátrányban.

Ha sok a pénze (márpedig ha NER-es, példának okáért, akkor lopott tőlünk eleget), akkor ez kockázatmentesen megoldható.
Persze csak ha nem kőbunkó, aki meglát egy nőt és azonnal rá akar ugrani... mondjuk itt egy fideszessel kapcsolatban kétségeim vannak.

Ismerkedni, akár hostes hölgyet fogadni, hogy ne kelljen sokat "keresgélni", aztán ajándékot adni másnap, harmadnap meg "randira hívni" ... ezt így is lehet csinálni, kifinomult népeknél.

Ettől függetlenül (a jog pályájának gazdagok felé lejtésén túl [*]) az is a problémám, hogy én annyira liberális vagyok, hogy azt az állam túlkapásának érzem, hogy egy ember ne azt csináljon a saját testével amit akar.

Az 'akar' kulcsszó --mielőtt megjelennek a héják-- természetesen minden kényszert büntetni kell. Más ember bármire kényszerítése meg ugye egy valódi liberális értékrendjébe nem fér bele.

Innen persze megint van egy csavar, a "társadalom bűne" ha valakit a pénzhiány kényszerít, persze nem a luxusravágyásra gondolok, hanem pl. a gyerek etetésére.



[*] kedvenc példabeszédem erre:

- jogegyenlőség van, hiszen a gazdagnak és a szegénynek ugyanannyi joga van a híd alatt aludni.

Talán túl kellene lépni a felosztó-kiróvó rendszeren.
Egy államnak ezer más bevétele is van (az is az állampolgároké ugye.... mármint normális helyeken), nem csak a munkaalapú jövedelemre tett adók és járulékok.
Miért is nem lehet az állam fogyasztás vagy vagyonadó alapú bevételeiből is adni nyugdíjszerű ellátást?
Sőt, Felététel Nélküli Alapjövedelmet, ami gyakorlatilag kiválthatja a minimálnyugdíjat és innen még a hagyományos nyugdíjrendszer is nyer, kevesebb a terhelése, mert csak a valóban nyugdíjalapba befizetőket kell hogy kifizesse a "potyautasokat" (ideértve most az önhibájukon kívüli embereket is), hiszen szétválasztható végre a szociális alapon támogatott nyugdíj (rokkantnyugdíj) és a szerzett nyugdíj.

Modernizálni kellene:

"Nem írok nem olvasok, mint a vízfolyás hazudok, én magyar NER-es vagyok"

(1411) Értünk, plutokratákért, hamarosan jön a hóhér | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere. (antalffy-tibor.hu)

(1412) Értünk, plutokratákért, hamarosan jön a hóhér (2. rész) | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere. (antalffy-tibor.hu)

A választás is csak piac.
Szavazatpiac.
A választó a vásárló, a politikus az eladó. Politikai portékát (önmagát) árulja.
De mint a piacon szokás, ha nincs vevő valamire, akkor nincs hozzá kínálat sem, hiszen a kínálatot megteremteni költséhg és ha nem fogják megvenni, akkor bukta.

Valahogy ez történt a politikában is.
A választók nem vevők az értelmes, tisztességes, becsületes és hitelt érdemlő emberekre, mondatokra.
Jobban megy a gagyi, a hazugság, főként az édes hazugság.
Így nem is jelentek meg azok a politikusok (illetve hamar kikoptak az eredménytelen küszködést látván) akikre jó szívvel lehetne szavazni.
Értelmes emberek lassan nem is mennek a politika közelébe, sőt még az országból is igyekeznek messzire kerülni.

Az általános választójognak a legnagyobb értéke nem is az, hogy közös bölcsességgel lehet dönteni... mert a közös bölcsesség nem nagyon jön össze.

"A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval." (Churchill)

Ami fontosabb, hogy így senki nem lázonghat, hőzönghet, nem az utcán kell eldönteni anarchiában hogy hogyan működjön egy ország. Főként nem a legerősebbnek van igaza, és kész.
Mindenkinek be lehet fogni a száját, hogy te választottad, az van amire szavaztál. (legalábbis a többség szavaz)

Az egy másik kérdés ha a tömegek segghülyék, benyalnak minden szar politikus dumát, nem gondolkoznak és manipulálhatók.

"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.

De ettől még nem lenne muszáj minden szavazatot teljes értékűnek elfogadni.
Miért is ne lehetne súlyozni?
Senki szavazatát nem szabad eldobni, hiszen akkor mondhatja, hogy őt nem képviseli senki a törvényhozásban, vagyis azok a törvények rá nem vonatkoznak etikai síkon vizsgálva.

Az én ötletem az volt, hogy szavazógéppel kell szavazni (vagy egyszer majd, ha a jóságos politikusaink felnőnek a feladathoz) akkor online.
És a szavazat leadása után -mondjuk- öt releváns kérdést tesz még fel a gép, ami a szavazás tárgyához kapcsolódik és az eredményt százalékká lehet alakítani, amivel súlyozható a leadott szavazat.
A kérdések egy -mondjuk- 200 kérdésből álló kérdés gyűjteményből véletlenszerűen lett kiválasztva.
A kérdések mellett a helyes válasz is megtalálható a gyüjteményben és a válaszhoz magyarázat.
Akit érdekel utána olvashat, tájékozódhat a gyüjteményből.

Persze az 5 kérdésre adott válasz után csak megköszöni a gép a szavazatot, de nem árulja el a személynek a százalékot, amivel súlyozta őt. Mindenki zseni, amíg nem szembesítik a hülyeségével. :)

Isten az észt osztotta el a legjobban.
Mindenki meg van győződve róla, hogy neki több jutott, mint a többieknek.

Egy államnak/államszövetségnek van határa.
A határ pedig egyfajta határ :)
Vagyis elválaszt, megkülönböztet két területet.
Az átlépése meg csak a megengedett szabályok szerint történhet.

És ezt kellene tisztába tenni.
Én hiszek az "engedély nélküli határátlépés" szabály létjogosultságában!
Egy határt csak a szabályoknak megfelelően lehessen átlépni és ha ezt valaki megszegi, akkor az törvényt sért!
Ez nálam alapelv.
Cáfold ha nincs igazam.

Ha meg van szabály, akkor azt be kell tartatni! Akár büntetések kivetésével is.

Szerintem kell kerités.
Nem ilyen 0rbáni lopós demonstratív kerités, csak egy egyszerű drótháló, mint a hagyományos lakáskerítések.
Rajta 30 méterenként tábla több nyelven egy nyillal, miszerint melyik irányban, milyen messze található a kerítésen átjáró.
Terepviszonyoknak megfelelően de mondjuk 10 km-enként kötelező a kerítésen átjárót biztosítani.
Ott egy hivatalnok, aki ellenőrzi a dokumentumokat, ha meg menedékkérő, akkor ott jelentkezzen, onnan el fogják vinni egy menedékkérő beléptető-elbíráló intézménybe.

De aki illegálisan, a keritést "áttörve" lép be, onnan máris rosszhiszemúséget tételezhetünk fel velük szemben.
Volt oka, hogy ne a szabályos belépő ponton lépjen be?
Mindenképpen ki kell vizsgálni és ha az nem méltányolható ok, akkor valamilyen büntetést kiszabni (ha meg egyenesen bűncselekmény vagy más súlyos törvénysértés van a háttérben, akkor azonnali kiutasítás)

Azért ne dobjuk el Marxot azonnal.

A munkaerő újratermelése társadalmi érdek (vagyis megelőzi a konkrét gazdasági érdekeket, gazdasági szereplők érdekeit).
A minimálbérnek valahol a minimáljövedelemmel kell pariban lennie, annyit kell bérként fizetni, amiből a munkaerő nem erodálódik le, az ország "erőforrását" nem pazaroljuk el rövid távú érdekek mentén.
Az államnak célja kell legyen, hogy a munkaerő nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet végezzen, az érje el a megélhetési minimum összeget, mert ez alatt veszteséges a gazdasági tevékenység léte.

Persze ettől még lehet társadalmi érdek az ilyen alacsony hozzáadott értéket termelni képes munka támogatása (pl. képzetlen vagy rokkant munkahelyteremtés), de akkor az adók és támogatások rendszere olyan kell legyen, hogy ez a munka is megkapja az újratermeléshez szükséges jövedelmet, mert nem nyomornegyedekben tanulatlan, iskolázatlan, neveletlen és szociálisan is éretlen munkavállalói tömegeket és ezek gyerekeit kellene célként kitűzni.

De az nem lehet piaci cél, hogy a még munkabért kitermelni is képtelen vállalkozásokat tartsuk életben, miközben a nagyobb hozzáadott értéket termelni képes vállalkozások munkaerőhiánnyal küzdhetnek.
Persze nem árt ha minden erőforrásával az állam a modern, nagy hozzáadott értékű versenyképes ipart támogatja, nem a "munkaalapú társadalmat".
(És nem is pénzbeli támogatásokat értem ez alatt, mert azt leginkább ellopják és elherdálják, hanem minden mást amit egy társadalom és állam adni képes: oktatást, infrastrukturát, inkubátor ipari parkot, adórendszert és adminisztráció könnyítést, stb)

Most olyan elvi kérdéseken túl, hogy ne meneküljünk már vissza a "csillogó szép múltba" (ami egyébként valójában ugyancsak szaros), ne köldöknéző, magába temetkező néppé váljunk, ami a vármegye elsődleges üzenete, van a névváltoztatás ellen egy másik érvem.

Elbonyolódott a világ!

Egyszerűsíteni kellene nem bonyolultabbá tenni a dolgokat!

És már a hossza is mutatja az utat: a megye 5 betű, a vármegye meg 8 betű.
Vagyis a rövidebb jobb! A jelentése egyértelmű, nem keverhető másik szóval.
A vármegye meg nem csak hosszabb, de a "vár" szóval hamis képzeteket kelt.
Valaha lehet minden vármegye élén volt egy vár (ahol akár az ispán is székelhetett... jujj asszociáltam a székletre), de ma már nincsenek várak sem :)

Az én ötletem volt a "féligközjegyzőség".
Megjegyzem az angoloknál van ilyen, a postás tanúsíthatja hogy az adott személy az, aki. :)

Van a magyaroknak pár elmebaja, egyik az "előttünk mint tanúk előtt" egy magánokiraton. Értéke kb. a semmi...

De ha pl. a postahivatal tanúsítaná, hogy előtte írta alá az illető, aki igazolvánnyal igazolta magát (és esetleg még a hivatalos állami nyilvántartásban szereplő adatokat is megnézhetné ekkor, nem csak a "dokumentum" hamisítható 'izéjét' nézhetik, hanem a központi adminisztratív fényképet is, meg hogy nem lopott a dokumentum, sőt, még odatehetne egy checkboxot is, hogy "régi ügyfelünk, ismerjük, nem most láttuk ezt a fazont először", csak példának...

"Személyi igazolvány, van, tehát én létezem,
Személyi igazolvány, az egyetlen igazolvány
mellyel hitelt érdemlően igazolhatom,
hogy azonos vagyok velem."

https://zeneszoveg.hu/dalszoveg/755/brody-janos/szemelyi-igazolvany-zeneszoveg.html

Sok választó Gyurcsány fóbiás.

De maradjunk realisták.

Én is szeretném megnyerni a lottóötöst (persze ha legalább két milliárd, akkor inkább), de realista vagyok és nem építem erre az esélyre az életem.
Ahogy látom, csak a DK van és nem nagyon van más. (á'lá Hofi)

Ez az egyetlen pártszerű létező és működő ellenzéki párt.

A többi csak vicc. A DK is, csak másként, de ők a legnagyobbak, az egyetlen komolyan vehetők, valós komoly szavazótömeggel a hátuk mögött.

És el kell ismerni a DK az demokratikus párt, mármint a párt belügyeit nem ismerem, de ha hatalomra kerül akkor demokratikus berendezkedést akar építeni.
Márpedig itt a mai rendszer rákfenéje. Vagyis a legfontosabb, minden más finomságot felülbíráló szempontja.
Én csak kétféle pártot látok, olyat amelyik diktatúra építésben gondolkodik és olyat amelyik demokráciát akar.
A DK meg (a tények makacs dolgok), demokráciát épít.
Vagyis jó az is, ha nincs jobb.

Mert ha egy demokratikus párt (vagy pártkoalíció... ha még képesek ezek a választók érdekében bármiben is összefogni, a sok-sok ellenkező tapasztalat ellenére, nem csak a maguk kis pecsenyéjét sütögeti az összes ellenzéki), na egy demokratikus kormányzat alatt LEHETSÉGES hogy kinőjenek jobb-szebb-kívánatosabb pártok, és akar egy következő választáson meg is mérettethetik magukat, míg ha nem lesz demokrácia (végletes esetben marad a fidesz, mert ne legyen DK), akkor SOHA nem lesz jobb, mert a fidesz az nem hagy felnőni bármilyen demokratikus és kívánatosabb pártot.

Nagy dilemma, befogni az orrot és leszavazni a DK-ra, mert még mindig az a legjobb a választékban.
Van potenciális értéke a szavazatnak, a többi ellenzéki pártra adott meg gyakorlatilag azonnal meg a szemétbe.

Talán azzal kellene kezdeni, hogy a világnak tényleg nagyot kellene változnia, és ez valahol az anyagiak elosztásánál kezdődik.
Vagyis megint szocialista lettem :)
Persze az elosztásnál, akik "társadalmilag hasznosabbak" , na azoknak jusson a több.
Egy keményen kitárgyalandó fogalom a továbblépés előtt, ami értelmes, okos és demokratikus emberi párbeszédet kívánna.... az meg nincs.

Hogy hogy jön ez a hygge fogalomhoz?
Mert ahhoz kell egy biztonságérzet, egy anyagi jólét és kényelem.... na az a legelső lépése.
Nem fényűző gazdagságról beszélek: biztonság, jólét, kényelem.

Vagyis a közbeszéd hiánya.

Nagyobb gond, hogy mindazt, ami a szocializmusban jó volt, azt "elfelejtjük"... a legrosszabb módszereket (amik meg minden totalitárius rendszer részei) a szocializmus nyakába akarunk lőcsölni, csak azért, mert az is totalitárius rendszer volt.

Egy demokrácia és jogállam nélküli rendszer soha nem lesz jó, nemcsak ha létező szocializmusnak hívták, akkor sem ha polgári demokráciának álcázza magát.

Régi vicc:
Újságíró körkérdést tesz fel több ország vezető politikusának:

- Itt az egyesült államokban mennyi az átlagfizetés?
- Olyan 4000 dollár.
- És mennyiből lehet megélni?
- 2000 dollárból.
- És mit csinálnak az emberek a maradék 2000 dollárral?
- Magánügy, az ő problémájuk.

- Itt az unióban mennyi az átlagfizetés?
- Olyan 4000 euró.
- És mennyiből lehet megélni?
- 2000 euróból.
- És mit csinálnak az emberek a maradék 2000 euróval?
- Magánügy, az ő problémájuk.

- Itt magyarországon mennyi az átlagfizetés?
- Olyan 200.000 forint.
- És mennyiből lehet megélni?
- 400.000 forintból.
- És honnan szereznek az emberek további 200.000 forintot?
- Magánügy, az ő problémájuk.

Van/volt egy kiváló ötletet (kivételesen valami jó) az MNB-től, a szabványos QR kód a számlán, blokkon, pénzbekérőkön vagy csak a piacon a répán... na azt elszabotálták a bankok és a "politika" valamiért nem akarja kisajtolni belőlük. (*)

Mondjuk akkor is kárhoztatom a fideszt.
Egyrészt a banki utalásokat (mint készpénz helyettesítést) nem szabad költségekkel terhelni. Ennyi. Nincs indoklás, evidencia!
Másrészt, amikor kényszerítették a cégeket a kártyaelfogadásra, akkor nem adtak meg "ársapkát" (valahogy akkor még nem jutott eszükbe).
Ha a bankoknak kétszer akkora kártyaforgalmat generál a jogalkotás, akkor ezzel egyidejűleg --tisztességes kormány esetén-- lefelezi az ehhez kapcsolódó jutalékot.

De hát a politikai elitünk és bankjaink a "lopni és lopni hagyni" elve alapján szimbiózoisban él.
A politika hagyja agyonterhelni a banki ügyfeleket, amíg a bankok leadják a lét a politikának.

(*) sok elmaradott országban, pl. ahol gyenge a kártyaelfogadó rendszer hamar kitalálták ennek mintáját, az MNB-nek csak szabványosítani kellett egy formátummal.
Az afrikai piacon a használt bringaárus minden bringára ragaszt egy QR kódot, ami tartalmazza hogy milyen bankszámlaszámra milyen összeget kell fizetni. De ha a vevő összeválogat némi zöldséget és gyümölcsöt, akkor is működik, az eladó a telefonján összeadja, megjelenik az eladó kijelzőjén a megfelelő QR kód és a vevő máris fizethet. A vevő csak lefotózza a QR kódot, és újlenyomattal hitelesít és máris kifizetve; az eladó telefonján csippen hogy megjött a pénz.
De ugyanígy a kapott számlákat, csekkeket is kifizetheti. (nem ám minden cég fejleszt egy sajátot, nálunk pl. a posta és folyamatban van több banknál is.

Pedig ez akkor nagy dobás, ha egyetlen szabványost használ mindenki és minden bank kötelezően elfogadja.

Nem mellesleg ha nem a lehúzás és haver cégének támogatása a cél, akkor nem is kell pénztárgép a boltba vagy piacozónak, nem beszélve egy rágógumi automatáról, ha bankkártyával vagy QR kódos banki utalással fizették a vételárat. És akkor már lehet ott tartunk mint amit dániában láttam, hogy sok boltban az van kiírva, hogy csak bankkártyás fizetés lehetséges, készpénzzel nem foglalkoznak.

Minél hamarabb eljön a csőd, annál jobb.
Abba meg (ha nem teljesen életképtelen ez a nép... ami persze kétesélyes), akkor abba bele kell bukjon a fideszkormányzás.

Egyrészt egyszerű etikai kérdés: a fideszesek ne gazdagodjanak, uraskodjanak tovább.

Másrészt (és ez a fontosabb): minél tovább toldozzák-foldozzák a fideszesek, annál nagyobbra dagad a tartozás, a hiány, a csőd annál nehezebben lesz ledolgozható.
Mert a NER napról napra csak növeli a veszteségeinket.
Amit ellopnak, amit elherdálnak, amit elb@sznak. Minden csak halmozza a tartozást.
A kimutatott számszerüsítettet is, meg a rejtettet, ahol a leamortizált országot kell egyszer majd helyrepofozni.

A politika árucikk.

Az hogy a vevők buta tökök, akiket át lehet verni... akkor azt kapják.

Ilyen ez a marketing szakma... ha értelmes és okos vagy, akkor értelmes és okos üzenetekkel akarnak meggyőzni...

Beruházni mindenféále alternatív energiaforrásokba (pl. napelem és szélerőmű is). Mégha ezek időszakosak is.

És mellé nagyon nem ártana kilépni a múltszázad eleji technologiai burokból.

Az én javaslatom (egész EU-ra) az 5 perces kvantálással a pillanatnyi áramárat és fogyasztást rögzítő villanyórák bevezetése. (akinek ilyen van, az olcsóbb tarifával kapja az áramot, a piac majd megoldja ütemezetten a cserét).

Mellé informatikailag azonnal, bárkinek a netről hozzáférhető tarifa információk.
A jelenlegi 5 perc és a következő 5 perc megállapított tarifája, és az ezt követő időszakok tervezett 5 perces tarifái jó előre megtippelve.

Ezután az autótöltés, fűtési-hűtési rendszerek, de akár a mosó és mosogatógépek is a programjukhoz igazított legolcsóbb tarifával akarnak majd működni (és ugye ha kevés az áram, akkor drágább, ha túl sok van belőle, akkor olcsóbb lesz).

Egyszerűen hatalmas a potenciál abban, hogy a cégek-hivatalok-háztartások úgy ütemezzék a fogyasztást, hogy az minél jobban alkalmazkodjon a kínálatzhoz.

Minden esetben ez nem lehetséges, de a legszembetűnőbb esetekben pl. autótöltés, hogy "reggel 8:15-re 75%-ra legyen töltve" elvárás vagy hőtárolós elektromos fűtés esetén triviális és a mosást, mosogatást sem nagy varázslat úgy időzíteni.

Érdekes módon pl. a sziget üzemű napelem felhasználk hamar rászoknak, hogy napsütéskor kell a nagy energiaigényű gépeket bekapcsolni, ha az nem okoz problémát.

Milyen jó hogy ez a "szabadversenyes kapitalizmus" amit most építünk lassan már semmiben nem különbözik az Árhivatal által vezérelt létező szocializmustól, amit annó építettünk.

Valahogy soha nem sikerül egyetlen piackonform beavatkozást sem kitalálni az állami szereplőknek.
A szürkeállomány képessége a korai szocializmusban ragadt, mert már az "új gazdasági mechanizmus" rajzfilmprofesszorát sem értették meg, mit is hablatyol.

Most félreértés ne essék, nem a bankokat féltem, azok a legnagyobb válságban is kitapossák az ügyfeleikből a maguk extraprofitját... bár az a gyanúm ez is valamiféle valódi verseny és állami szabályozás/ellenőrzés hiányából fakad...

Én helyeslem is az orosz gázimportot... majd... később.

Ha az oroszok elvesztették a háborút és gazdaságilag teljesen leégtek.

Ha lesz egy korrekt politikai vezetésük (arra hogy demokratikus lesz, arra nem számítok, de hogy józan és értelmes is lehet, azt azért remélem).
Europának és Oroszországnak természetes módon erős gazdasági kapcsolatokat kell kiépítenie.
Geopolitikai szükségszerűség.

Természetesen mindkét fél előnyére.
Mondjuk a kiszámíthatatlan orosz politika miatt pl. az LNG gázimport lehetőségét adó kapacitásokat meg kell tartani, hogy ezzel sakkban lehessen tartani egy orosz vezetést.
Mert szívesen üzletelünk egy korrekt féllel, de nem szabad hagynunk magunkat többé kiszolgáltatni neki.

És ez nem csak takarékosság! Nem csak az olcsó gáz, olaj és egyéb nyersanyagok beszerzésének okán kell tartani az orosz gazdasági kapcsolatot.
Ez egy póráz is az EU számára, lehetőség, hogy irányítson, orientáljon, hogy közös érdekek mentén ne hagyja annyira lerohadni oroszországot, hogy az veszélyes góccá váljon.
Muszáj hogy ott is valamilyen működő gazdaság, működő államszervezet maradjon.
És hosszútávon ez az oroszok ergyetlen mentsvára is.
Az EU.

Mert mi történhet?
Az USA-nak örökre ellenség maradnak. Velük kooperatív kapcsolatot nem nagyon remélhetnek.
A kínaiaknak inkább prédának látszanak, mint szövetségesnek.

Az egyetlen valós gazdasági és politikai hatalom, amelyik jó szívvel hajlandó őket igazi partnernek tekinteni (már ha egyszer lesz kulturált politikai vezetésük) az az EU.
És ez kölcsönös előnyök tömegét hozhatná. Csak ehhez nem szabad hagyni hogy eluralkodjon a káosz és a nyomor, a hagyományos orosz kegyetlenség és kiskirálykodás az országban.

Csak hát két régi tapasztalatot észben kell tartani a jövőben ehhez a kapcsolatépítéshez:
- az oroszok képesek úgy viselkedni mint a skorpió a mesében, ilyen a természetük,
- "bízz istenben és tartsd szárazon a puskaport"... megfontolandó feladat.

Szóval kell egy katonailag és gazdaságilag erős EU, amelyik próbál kapcsolatot tartani az oroszokkal is, hogy még függetlenebb és erősebb legyen, ezzel mentőövet adjon Oroszországnak, ugyanakkor profitálni tudjon a tényből, hogy itt van a szomszédban egy ekkora potenciál, ami létezik, van, nem megkerülhető.

Ezek a tények... amik ugye makacs dolgok.

A kedvencem a magyar társadalomtól, amikor politikai követeléseket fogalmaznak meg, de politikusokat nem akarnak látni. :)

Olvastam valami cikket, ahol azt vitatták, hogy a két nagy váltópárt esetén hogy tudja a politika képviselni a nagyon eltérő érdekeket.
Bemutattak egy példát, ahol a szakszervezetek, civil szervezetek felmérik a tagságuk érdekeit, akaratát majd elmennek minden politikai erőhöz és megtárgyalják velük a tagságuk érdekeit, céljait.
Aztán összegzik a tárgyalások eredményét és a tagságuk felé prezentálják: melyik párttal mire lehet számítani (programjuk, igéreteik, szerződések velük), tájékoztatják a tagságukat, melyik párttól mire számíthatnak --csak a társadalmi létük ezen szegletében persze-- aztán minden választó dönt ahogy akar. De információk birtokában!
Persze a győztes párton a választás után is számonkérik az igéreteit, a kimondott szavait. És az ellenzéket is figyelmeztetik igéreteikre, hogy milyen célokat propagált korábban.

De nálunk a civil szférának vagy szakszervezeteknek sincs semmi respektje, és főként ne is beszéljenek politikusokkal: ez a tömegelvárás.
Szóval messze vagyunk a probléma megoldásától.

Volt pár éve egy TV riport a miskolci Avas lakótelepi fantomcsaládokról... akik egyszerűen eltűnték.
Amikor kiderült hogy a svájcifrankos hitel megugrott és ugyan egyszer már letörlesztették a lakás árát, de még másik kétszeresét kérik rajtuk, akkor feladták.
És ugye --ellentétben a kegyetlen, kapitalista amerikai farkastörvényekkel, ahol létezik az "elsétálás joga"-- a bank közölte hogy elveszik a lakást, lehet menni az utcára vagy albérletbe, de mivel nyomottak az árak; így még fennmarad a felvett hitel háromszorosa (az albérleti díj mellé)...

... na ekkor sok család reggel bőröndökkel kisétált a vasútállomásra, a lakást tárva nyitva hagyva eltűnték.

Valahol nyugateurópában biztosan élnek és kezdtek valami új egzisztenciát, de senkinek nem adnak életjelet, nem mondják el merre vannak, nehogy az emberséges magyar bankok utánuk menjenek.-

Abban a lépcsőházban az egyik lakó mutatott három ilyen lakást.
Volt amelyik nyitva volt, az ő szomszédjuké zárva, de még évekkel ezelőtt adott neki kulcsot, hogyha baj van be tudjon menni.

A gyerek íróasztalán ott volt félig kitöltve a másnapi házifeladat :)

Hát a 60 millióval megterhelt család se nagyon tud mást csinálni csak illegalitásba vonulni.
Ugyanis itthon vége az életének!
Nemhogy saját lakást nem tud szerezni, de az albérlet és a banki részletfizetés mellett már enni sem jut neki... élete végéig.
Itthon ugye (a családok megmentője 0rbán) meg sehogy sem akarja bevezetni a magáncsőd intézményét.

Jelenleg nehezítik az oroszok beutazását az EU-ba.

Pedig kellene orosz mozgósítás esetén, a behívóval jelentkezőket átengedni a határon... ha vállalják, hogy az ukrán hátországba költöznek, ott élnek, végeznek munkát mindaddig, amíg haza nem tudnak menni, mert putyin megbukott, törvény születik az amnesztiáról.

Én javasolnám, hogy az EU&USA biztosítsa a jövedelmüket, aszálláshely és infrastruktura építésüket.

Önálló városkákat kaphatnának-építenének maguknak ukrajnában (lakhelyelhagyési tilalommal persze), de önkormányzattal és jövedelemmel. Vállalkozhatnának, elhozhatnák orosz családtagjaikat is ide.
Ha meg végre hazamehetnek, akkor az ukrán lakosságnak lesz szükségük ezekre az új városokra, lakhelyekre.

Az EU&USA meg a lefoglalt orosz vagyonokból finanszírozhatná mindezt.

Ott nyugatabbra csak kiutalnak minden polgárnak 300 vagy 500 eurót havonta, költse benzinre vagy áramra vagy gázra, esetleg tüzifára.

Mert valahogy mindenkit érint a rezsiáremelkedés. Innen egyetlen apró lépés kellene.

Elnevezni ezt az utalást Csökkentett és Kísérleti Feltétel Nélküli Alapjövedelemre.

Később is meghagyható.
Ha nem csökkentjük az inflációval megugrott forgalmi adót, akkor annak többlet bevételéből fizetjük ezt a cskFNA-t... és máris véglegesen egy alacsony, de létező FNA-vá válik.
Megoldunk egy problémát.

És igazságos is, a nagyon sokat fogyasztóknak nem fedezi az FNA a többletköltségét.
Az átlagos nagyjából egálba kerül. A szegény meg kapott támogatást-

Nem kell jelzőket kitalálni, az mindent elmond (a Föld legnagyobb aljasságától az emberi butaság legmélyéig), hogy valaki  "fideszes".

Pl. ideje lenne bevezetni az okos fogyasztásmérő órákat, amelyek percre pontosan rögzítik mikor mennyi volt a fogyasztás és a nap folyamán folyamatosan változó tarifák szerint számláznak majd.
Persze ezzel együtt az áramszolgáltatótól webapi-n nagyon pontosan lehet kapni infókat a pillanatnyi áramárról és hogy mi az előrejelzés percekre, negyed meg félórákra előre.
Mert mennyire süt a Nap (nem csak itt, de mindenhol) mennyiért lehet importálni, fúj-e a szél és van-e ebből áram, éppen milyen erőműből jön az áram (olcsó atom, szén vagy gáz, stb)

Ekkor okos eszközök eldönthetik mikor töltsék az e-autót, kapcsolják ki-be a klímát vagy fűtést, töltsenek-e rá a hybrid napelemes rendszer aksijára, indítsák a mosást vagy mosogatást, stb. stb.

Szóval intelligens rendszereket intelligens államoktól... és itt problémákba ütközünk...

Egyrészt a több pénzhez több fogyasztási jog jár.
Persze örülnék nagyon, ha a több pénz "nagyobb társadalmi hasznossággal" járna, mert jelenleg nem látom ezt egyértelműnek, a haszontalan hátrahúzók tömege is hatalmas jövedelmeket kaphat... na ez lenne az első fék.

De a fogyasztásnak (a létfenntartási fogyasztáson túl) fedeznie kell teljes mértékben a fogyasztás okozta kár semlegesítését, korrigálását stb és ha ezt nem lehet tökéletesen megoldani, akkor kompenzálni azokat, akiket emiatt ér hátrány.
De ez már egy igazságos társadalom képe... a miénk meg csak alulról kapirgálja a kérdést.

A többlet és extra fogyasztást meg keményen meg kell terhelni adókkal: pl. ha balatonparti telket szeretsz, azzal elveszel életteret más emberektől, ezért nagyon sokat kell fizetned, hogy másban kompenzálhasd őket.

Csak kapásból: a szabálysértések pénzbüntetése a világ legnagyobb szégyene. A gazdagabbnak többet szabad? Ez jogegyenlőség?
A szabálysértéseket idővel kell büntetni, valamilyen közösségi érdek céljára kell valamennyi munkaidőt adnia a szabálysértőnek.

Nekem az a bajom a világgal, hogy sok (tipikusan magát "jobboldali" meg "konzervatív" cimkével ellátó társunk) már felháborodik, ha egy vezető politikus EMBERI.

Pedig nálam ez elvárás.
Pl. egy képviselőtől elvárnám, hogy közel azonos életet éljen mint én.
Mert csak ekkor képes képviselni engem, ekkor ismeri az életem problémáit, örömeit, célját.

Ez az elefántcsont toronyban a fellegekben bájolgó fő-fő-főember mitosz nekem nagyon taszító.

És ennek része, hogy a minielnök is menjen el bulizni. Fogyasszon alkoholt (mértékletesen, ahogy én is szoktam) és táncoljon akár, ha kedve van.

A statisztikai adatok javításához (pl GDP) vezessük be a nemzethy métert!

Így egy szempillantás alatt nagyban javíthatók a régi és új méter átváltással az adatok.

Miért is legyen ez pl. egy 0.85-ös decimálisan értelmezhető méret?

Régi szép tradíció szerint a nemzethy méter az legyen a legfőbb vezér láb, könyök vagy ujj méretéhez kötve.

Sőtt! A nemzethy méternek irracionális számnak kell lennie!

Hiszen a többi nemzethy "intézmény" is teljesen irracionális!

Az adózásnak egyik pontja az adóalap a másik az adómérték.

Ha az adóalap magas de a mérték alacsony az ugyanazt eredményezi, mintha az adóalapot elcsaljuk alacsonyra de ezt kompenzálandó a hatalom megemeli az adókulcsot.

Vagyis bármilyen adóztatási kérdés értelmetlen a teljes kontextrus nélkül.

Egy igazságos társadalomban az állam/közigazgatás csak arra költi az adópénzeket amire szükséges (és a közmegegyezés, un. demokrácia) ezt megerősíti. Ehhez a költséghez mindenképpen be kell szednie az adókat. Nem többet. Annyit, ami kell.

És ezt mindenképpen bevasalják a polgárokon, akárhogy is trükközünk. Legfeljebb az a kérdés, hogy mi az igazságosabb teherelosztás és mi nem az.

Ahogy megfogalmazni szoktam, engem nem érdekel hogy szocializmus vagy kapitalizmus, hanem hogy a jövedelmek elosztása a "társadalmi hasznosság" alapján történjen. Ez egy nehezen megfogalmazható fogalom és a legnagyobb baj, hogy még a megfogalmazására sem törekszik senki (se kormánypárt, se ellenzék, se kelet se nyugat) nemhogy az érvényesítésére.

Persze a társadalmi hasznosság az első lépés és utána még szociális újraelosztás is kell, europában senki nem halhat éhen, fagyhat meg, lehet hajléktalan és kezeletlen beteg. Ennek alapszintű kielégítése itt nem gond, ez nem feketeafrika. Megoldható lenne egy alacsony és minimális igényszinten, mondjuk a Feltétel Nélküli Alapjövedelemmel. Afelett meg a társadalmi hasznosság a többletjövedelmek elosztása.

Innen persze egy lépés, hogy az örökölt tőkejövedelmeket tiltani kellene, kezdetnek mondjuk 50% örökösödési adóval terhelni. A saját erőből elért tőkejövedelem (ha a kormányzat elvégzi a gazdaság szabályozó és ellenőrző feladatát) nem probléma, az megfelel a társadalmi hasznosság elvének.

Én eljutottam oda, hogy már az EU is rossz utakon jár.
A mi kormányunkról nem is beszélve.

Minden támogatás, minden pályázat piactorzító. Aki nem kap, annak versenyhátrány!
Elfogadom, hogy ha már a GDP fele átfolyik a költségvetésen, akkor az állam adóztatás és támogatás formájában tud hatni a piacra, irányítani, ösztönözni. Nem csak tud, de kell is neki, mint nagy piaci szereplőnek és szabályozó szervnek (és jobb ha nem a tiltás, hanem az ösztönzés útján orientál).

Vagyis én csak a normatív támogatást tudom elfogadni. Aki valamely társadalmi célnak megfelelően cselekszik, és teljesít nyilvános és egységes feltételeket, az megkapja a támogatást.

Pl. nem pályázunk hőszigetelésre, hanem aki hőszigetelő munkálatokat végez az gyűjtse be a hőszigetelő anyagok számláit és a helyszín+tulajdonos megjelölésével kérje vissza pl. az ÁFA összegét (vagy akár többet is, ha támogatni akarunk). Persze arra is lehet eljárásrend, hogy milyen helyszín és egy-egy tulajdonos mennyi támogatást vehet igénybe. De ez is normatívan, előre kihirdetve.

Sőt, ha ez a társadalmi cél, akkor ezt nem csak magánszemélyek de cégek is megtehetik a telephelyeikkel, így támogatja versenyképességüket az állam.

Talán nem kellett volna a választási hajrában hanyagolni azt a gondolatot, hogy:

"A rendkívül magas áremeléseknek és az alacsony béreknek, az életszinvonal esésnek nem a háború vagy a koronavírus az igazi hajtóereje, hanem a sok lopás. Ami hiányzik a 'zembereknél' azt 0rbán és haverjai zsebében kell keresni. 12 év folyamatos herdálást és zabrálást nem bír semmilyen gazdaság"

A focival kapcsolatban fogalmaztam meg eredetileg, de az egyházra is igaz, meg mindenre amibe túl sok pénzt pumpálnak.

Ha túl sok a pénz, akkor odaáramlik minden kalandor, korrupt és pénzsóvár.

Ezek gátlástalanságával meg nem képesek versengeni a komoly szakemberek.

A szakemberek hozzáértők, így kapnak máshol munkát. Marad a selejt és tönkreteszi a túlfinanszírozott ágazatot.

Ő lépett be (tolta be magát!!!)... de nem csapattag akart lenni, hanem vezér.

Ebbe bukott bele. A többiek nem fogadták el vezérnek, nem álltak a háta mögé.
De miért is tették volna, ha azt látják ez az ő hátukon, az ő erőforrásaikkal akar vezérkedni?

Bonyolult ez, és nem csak szép pillanatai vannak MZP-nek sem.

Nagy volt rá ez a kabát!
Ide egy államférfi kellett volna, nem politikus(ok).

Államférfi meg nem volt a láthatáron.

Diktátorokat nem éljenzünk... mármint kultúrnépeknél.

El kell fogadni a szavazás eredményét. Demokraták elfogadják a népakaratot (a kétharmad akkor is választási csalás és választási törvény manipuláció, de a fideszes parlamenti többség egyértelmű).
A szavazás eredményét elfogadom, de azt, hogy a köztörvényes bűnöző partelitet és kormányt nem csukják le, azt nem.

Részemről ettől függetlenül leírtam az országot.
Nem akar ez a nép demokráciát, akkor én miért idegeskedjem érte?

Megpróbálom visszafogni magam és nem foglalkozni többet a politikával. Amíg értelme nem lesz. Mert minek!
A kormány egy maffia, a "nép, az istenadta nép" meg birka jobbágy, urat akar magának.

Remélem sikerül visszafogni magam és sokáig nem hallotok tőlem publikációt.
Már annyit sem ér az ország, hogy erre pazaroljam az időm.

Nem is értem az ellenzék még miért nem plakátolja ki:

Április 4-e legyen az új felszabadulás ünnepe!

Ezt már nem sokáig bírja a magyar gazdaság. Az értéket nem termelők viszik el a jövedelmek nagyját.

Ezért kell a tolvajokat azonnal bebörtönözni és elvenni a vagyonát... azoknak meg akik nem jogtalanul (vagy csak nem bizonyíthatóan jogtalanul), csak érdemtelenül szerezték a vagyonukat ideje lenne végre bevezetni a vagyonadót.

Az én koncepciómban legyen valami magas vagyonadó (a vagyonérték legalább 2-3%-a) amiből legyenek kedvezmények.
A mindenkori átlagvagyon (kb egy családiház értéke lehet?) még adómentes, afölött kell az adót fizetni.
De még ebből is lehessen jóváírni a személyi jövedelem után fizetett adók (családi adóösszesen) összegét.
Vagy akár még ezen túl is állampolgári jogon mondjuk egy átlagjövedelem X százalékát, mint adójóváírást.
Ja és persze akár egy 50%-os örökösödési adó, amiból megintcsak adómentes az átlagvagyonnyi sáv, stb. kedvezmények.

Ezzel igen kifinomult rendszert lehetne alkotni (igen bonyolult adminisztráció nélkül), ami sokkal igazságosabbá tudná tenni a rendszert és lehetőséget biztosítana a jövedelmeket terhelő adók és járulékok csökkentésére, mert én azokat tartom a legnagyobb gondnak.

Az államnak adóztatási eszközökkel kellene megkülönböztetnie a tulajdonosok körét, a közvetlen tulajdonlást előnyben részesítve, ahol többlet haszonként jól beazonosíthatók a valós tulajdonosok.

Különösen az a részvényesi forma zavaró és jobban adóztatandó, amikor a részvény tulajdonosa egy kockázati alap, ami bankok és biztosítók tulajdonai, akiket nyugdíjalapok és befektetési alapok birtokolnak, akiknek a tulajdonosai befektetési bankok és nagyvállalatok, akik tőzsdén és befektetési alapok által birtokolta, akik.... stb, stb.

Ha egy részvény mögött nincs könnyen, egy-két- (max 3 ?) lépésben megadható valós személy akkor a részvényes személyes döntése semmilyen módon nem jut el a cég vezetéséig, onnan a semmiben lóg a cég, nincs is valós kontrol a cégvezetés felett.

Mert egy közvetlen részvénytársaság esetén a részvényeseknek lehet konkrét célfüggvénye: pl. egy nyugdíjalapot kevésbé érdekli az azonnali pénzügyi haszon és fontosabb neki a hosszútávú cégérték.

Ezen túl a cégek hosszú távú érdekeinek előnybe hozása is fontos lenne. Ezért (a cégvezetés kontrolja) volt az a javaslatom, hogy legyen olyan szabály, hogy a cégvezetés mondjuk a cég átlag fizetéseinek 10-szeresét keresheti maximum kifizetett kp-ban. (ebből azért meg lehet élni remélem:) ) Ha ennél többet akarnak nekik fizetni az csak részvénypakettben lehet, amit letétbe kell tenni és csak a cégtől távozás után kaphat meg, azt is úgy hogy 10-20 egyenlő részletben évente (az összeg nagyságától függően).
Vagyis a cégvezetés alapvető érdeke lenne a cég értékének, jövőállóságának megőrzése,

Csak a politikusok el vannak foglalva mással (pl. hatalmi játszmák és korrupció), így pl erre nem jut idejük...

A politika (törvényhozás) sokat tehet a reálgazdaságért.

Pl. a rövidtávú gazdasági döntések ellen (valutaspekuláció például) egy Tobin adó, ami a pénzforgalmat fékezi. De én egy magasabb Tobin-jellegű péntforgalmi adót is el tudok képzelni, ahol nem csak fizetési kötelezettség keletkezik, de jóváírási jog is.
Pl. ha egy alap befektet valamibe akkor egy Tobin adóval (mondjuk 2%-al) terhelt a készpénz forgalma és ha ezt egy adott időn belül visszamozgatja (csiki-csuki, gyors tőkeáthelyezések), akkor nem kapja vissza, de ha legalábbe egy évig (egy hónapig, egy hétig, a területtől függ) megtartja, akkor visszajár.

Én értem hogy a bankok megtakarítás gyüjtése és cégeknek kihelyezése és a részvénypiac a gazdaság optimális tőkeellátásához kell, de részesítsük már előnyben azokat a befektetéseket adóügyileg (a pénzügyi manipulációkkal szemben) amelyek valós termelési kapacitásokat hoznak létre, valós terméket készítenek, amelyek munkahelyeket teremtenek.

Pl. a határidős valuta ügylet. Mi is volt a cél? Hogy a gyártás megrendeléskor ki lehessen védeni a valuta árfolyam mozgást mert a szállítás csak napok-hetek-hónapok múlva esedékes. Na talán ezt a célt megőrizve kellene valami Tobin adóval megdrágítani hogy két másodpercen belül hatszor váltson valutát oda-vissza. Mert az nem reálgazdasági valutamozgás, hanem tisztán spekulánsi. És nem a spekuláns szóval van a gondom, az egész részvénypiac spekuláció, hanem a nem valós gazdasági eseményeken alapuló spekulációval.

SZUN-CE
A háború művészete:

„Ha körbefogsz egy sereget, hagyj utat a menekülőknek.
Ne várd meg, hogy a kétségbeesés új erőt adjon az
ellenségednek.”

Szóval nagyon remélem az USA nem azt hiszi, hogy most teheti taccsra, taposhatja el a nagy ellenséget.
Mert az EU-nak nem egy káoszos szegényház kell a szomszédba, az nem a mi érdekünk.
Azon csak az USA nyerne! (Az EU versenytárs gyengítésével)

Szóval nagyon kell menekülőutat adni, egyértelműsíteni, hogy ha putyin bukik, normalizálódik a helyzet, visszavonulnak az oroszok és kárpótlást fizetnek az ukránoknak, akkor mikor milyen ütemezésben és hogy oldják fel a korlátozásokat.

Talán nem a gázra kellene tenni rezsicsökkentést, hanem az éjszakai áramra és növelni az áramtermelést.
Az áramtermelés lényegesen jobban diverzifikálható, mint a gázfűtés (ami nagyon fix).
Ha csak annyit ér el, hogy éjszakára érdemesebb fűtőpanellel fűteni és csak nappal gázzal, már az is előrelépés.

Példám szerint, mint az analfabéta csaló.

Buta tök, de tehetséges abban, hogy át tudja verni az embereket, el tudja hitetni, hogy doktorúr.
És persze mindezt azért, hogy kirabolja őket.

Azért az atomtöltetek kilövése nem egy automatizált rendszer.

Az elnök csak parancsokat tud adni, onnan a tábornokok is csak célpontokat jelölnek ki és tovább adnak parancsokat, onnan valakik további parancsokat adnak azoknak, ahol a fegyverek vannak és az ottani parancsnokok is csak parancsokat adnak a kezelőknek.

Kíváncsi vagyok ebben a parancsláncban hányan vannak, akik értik, hogyha végrehajtják a parancsot akkor az öngyilkosság és a saját családjuk legyilkolása is.

Csak az atomrakéták elhárítására szolgáló rakétákat pl. a balti államokba, amik az atompatthelyzet feloldása miatt érdekesek és lényegesek.
És ha ukrajna NATO taggá válik, akkor oda is lehet ilyet telepíteni.

Persze az amcsik az első csapás megelőzésére hivatkoznak, az oroszok meg a válaszcsapás megakadályozására, de ez akkor is az erőegyensúly felszámolása.
Annak az erőegyensúlynak, ami az atomfegyverek felhasználásának a legerősebb korlátja.

El kellene fogadni (ha tényleg pártatlanok vagyunk) hogy az oroszok célja az amcsi fegyverek távoltartására legitim, de a módszerei azok megengedhetetlenek és egyáltalán nem segítik elő a legitim céljai elérését!

Ezt hívják pártatlan megközelítésnek... szerintem :)



Ui:

megengedhetetlen szinonímája itt az elfogadhatatlan

Ugyan lenne egy lepusztult társadalmuk és egy lepusztult országuk, végtelen erőforrásokkal, mások által elképzelhetetlen lehetőségekkel, amit felépíthetnének.
Ez adna bőven elfoglaltságot.

De nem ezt választották.

gen, sok a beszűkült, de attól hogy valaki beszűkült, még lehet dühös és érdekelheti a világ.

Még a cucilizmusban is, a kocsmákban sok-sok hír terjedt. Nem csak a TV-ben hallott sikerpropaganda terjedt (bár megjegyzem a 70-es évek végétől a centire kimért társadalomkritika és a bujtatott politikai kritika és cseles/kétértelmű [pl. vörösfarok] kritika azért terjedt... jobban mint most a köztévében. Mondom jobban vagyis szabadabban lehet beszélni. Abban a diktatúrában!)

Most nem a beszűkültséggel van a baj, mármint a beszűkült információforrásokkal, hanem a beszűkült tudattal.

Passzív, érdektelen lett a társadalom, és azok, akik legalul vannak (anyagi, információhoz jutási, mozgástér, megélhetés szinten), azok már nem is keresik az útjukat. A nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek, talán kétezerig azzal telt, hogy (az általam ismert társadalomszeletben) másod és harmadállásokat kerestek az emberek, kisvállalkozásokat indítottak. Bíztak abban, hogy munkával, vállalkozással, szerencsével, de tisztességesen lehet előbbre jutni. Tippemre ez omlott össze a kétezres évekre. Beletörődtek sokan, hogy kész, le vannak osztva a lapok. Akik büntetlenül lophatnak, azok elragadták a hatalmat, akik kimaradtak, azoknak vége, nincs út felfelé, csak a mának élés marad, jövő nem is létezik. Persze a régi középosztály megmaradt maradéka keresi a kitörési utat. Nyugatra menekül, ha tud és/vagy van bátorsága és ebben látja a kiutat. Vagy betagozódik az "új rendszerbe", annak minden mocskával, nehézségével és megalkuvásával együtt. Vagy beáll szolgának.

Azért a haditudományok ennél kissé összetettebb dolog.
Az is egy "szakma" :)

A ballisztikus rakéták és más nagy hatótávolságú rakéták az atomegyensúly része.
Ez az atomtöltettel-megsemmisítési potenciál patthelyzete meg valahol annak a garanciája, hogy nem vetik be ezeket.
Az oroszok az USA űrvédelmi (csillagháborús tervezet, Ronald Reagan) rendszerét is azért tartották veszélyesnek és provokációnak mert ezzel az egyensúlyt, vagyis egymás revolverezését és a patthelyzetet, törték meg az amcsik.
Joggal félhettek (joggal? bár ki tudja sok a hülye, pl. jött egy trumpli is) hogy az usa úgy tud rájuk atomtölteteket lőni, hogy az ő válaszcsapásuk sikertelen, megsemmisítik a rakétákat útközben.

Ennek egy változata az oroszokhoz közel telepített védelmi rakéta rendszer. Amivel az oroszok kilőtt rakétáit is sokkal nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni a kilövéshez közeli rendszerrel, mint a célhoz közelebbi védelmi rendszerekkel. Persze az amcsik az első csapásra hivatkoznak, annak kivédéséről beszélnek, az oroszok meg a válaszcsapás esélyéről, mert ugye nekik az amcsik azok a gonoszok, amik az amcsiknak az oroszok. :)

Vagyis ezekkel a határközeli rendszerekkel mi valójában az amcsikat védjük és az egyensúly felborítása miatt joggal panaszkodhatnak az oroszok.

Az nem kérdés, hogy messze túlfuttatta Putyin ezt és nem lehet indoka más ország megtámadásának, [a valóságban a belpolitikai haszonszerzés a legfőbb cél] de azt ha az oroszok valós és racionális érveit lesöpörjük az asztalról, az sem segít a problémák megoldására.

Mondjuk nagyon fontos lenne valóban egy hiteles EU (vagyis tagállamok) által üzemeltetett identitás azonosító rendszer, mert ugye a valóságban csak az államok tudják garantálni egy cég vagy személy identitását. Minden más pótcselekvés és tipikusan minden módszer (igazolványról fotó, bankkártya ellenőrzés) visszavezethető az állami identitás nyilvántartásra.

 Vagyis igen, ez egy szükséges és fontos lépés lenne, teljesen függetlenül a FB lététől, csak azért, mert ez a dolga egy államnak-államközösségnek.

 Mondjuk én három szintet látnák szívesen.

- email címmel azonosítást, ami ugye a gyakorlatban anonimitást jelenthet.

- nickname-val azonosítást, ami mögött titkosítva ott van a valós személyiség, amit az állam ismer és adott esetben (pl. nyomozás, bírósági megkeresés) kiad, de természetesen csak törvényes keretek között

- valós személy azonosítás, ahol a személy fontosabb adatait megtudhatja a szolgáltató (pl. egy bank) és tudja, hogy hitelesek is az adatok.

Na ilyesmi nem tudom napirenden van-e az EU-ban, de nagyon kéne.

Ahogy alanyi jogon és ingyenesen digitális aláírás is minden EU-s cégnek és állampolgárnak.

Mert ilyesmikkel lehetne végre az internet korában kilépni a káoszból és előnyünkre fordítani a lehetőséget.
Végre megint tényezővé válnia europának az internet világban.

 Még egy elképzelés (bár ezt részben lefedi a digitális aláírás) az állami internetes közjegyző funkció. Tipikusan elhelyezhető nála a végakarat szövege vagy egy adásvételi szerződés, ami ettől nagyon erősen garantált a törvény által. Az állam tanusítja és hajtja-hajtatja végre.

Én ebbe a körbe sorolnám a cégek közötti számlákat. Nem csak arra kell a net, hogy az adóhivatal adatokat halmozzon magának, segíthetné az egész piacgazdaságot egy olyan jogelv, hogy pl. az a számla létező és valós, ami fel van töltve az állami közjegyző funkciójú tárhelyre. (innen kapják meg az adatokat a vevők, az adóhivatal, ha érintett pl. a földhivatal, stb) Gyakorlatilag a számlakiküldés elmarad, feltölteni az EU felhős közjegyzőbe, és csak azért egy telefon vagy email a partnernek, hogy tudassuk, hogy a számla vagy szerződés vagy csak egy aláírás, egy dokumentum stb. elkészült.

Sőt ez sem kell, ha a nagy közös EU-s mobilos push rendszer értesíti az érinetteket.

És persze az állam örökre megörzi, archivája, garantálja, így a magánszemélyek, cégen hatalma serőforrásokat szabadíthatnának fel.
Már magánszemély esetén is, aki képes visszakeresni egy évekkel ezelőtti TV vásárlást a számlák között, ha nem kérte a számlára a vevő anonomizálást.

Pedig az EU-nak szépen kis lépésekben és határozottan szigorítani kellene, feszíteni a húrt.
Akár alkalmazkodnak a nagy amcsi IT-k akár elhagyják Europát, mi csak jól járhatunk vele. Hosszútávon.

A FB-ot még egy területen támadnám az EU helyében, szabályokkal.
Csak a messengert használom nagynéha, de lehetetlen elkerülni a FB-ot is, mert van hogy ott kapok valamit.

Amit megfigyeltem, hogy minden erővel akadályozza hogy a saját univerzumán kívülre juttasson valaki valamit, amit kapott.
Pedig a tartalom, ami ott megjelenik az nem a FB-é, hanem azé aki küldi és kapja.
A FB csak egy fórum, postás, plakáthely.
Ezt helyre kell tenni, semmilyen módon nem akadályozhatja egyetlen (nem csak) eszköz sem a versenytársait, hogy pl. oda továbbküldjünk valamit.
Nálam ez egyértelműen a kvázimonopolium (monopol helyzetbe került, mert éppen nála van az ügyfél, az adat) szóval ez nem piaci helyzet, vagyis az államoknak hivatalból kell támadniuk.

Szerintem sok embernél rosszul gondolják a rasszizmust, ez a PC túltolása.

Persze csak a saját magam megfigyelései alapján vonok le következtetést :)

Én színvak vagyok. Valahogy soha nem veszem észre a bőrszínt, nem izgat mülönösebben.

Tucatnyi más tulajdonság, jellemvonás vagy elképzelés a személyről tolakodik a bőrszín elé.
Ugye a bőrszin is egy tulajdonság, a sok között.

Persze ha sok a pozitív tulajdonság, akkor a bőrszín gyakorlatilag elvész. Figyelmen kívül marad.

Ha azonban sok a negatív jellemző, akkor -neveltetésem folytán- ezeket nem akarom kihangsúlyozni, igyekszem kerülni a témát (meg az embert) vagyis hamar észrevehető jellemzővé válik a rassz.

Hát ez van.

Lehetnének magyar cégek, de az állam adófarkaséhsége és bürokratasemmirekellői megfojtják, besegítve a mára támogatás/pályázat/különeljárás szentháromságra épülő tolvaj politikusok cégei, amik teljesen szétzillálják a piaci versenyt, a jók mennek tönkre a haszontalanok meg virágoznak.

Az EU-nak (mert mi magyarok az EU is vagyunk) egy nagy kooperatív, demokratikus és prosperáló Oroszország az érdeke, amelyik az EU értékeivel erősíti az USA és Kína melletti-elleni (alternatív) erőközpontot.

Logikailag az oroszok érdeke lenne becsatlakozni az EU-ba. Először partnerséggel, aztán ha eljön az ideje tagsággal.

Az orosz nép sokat nyerne, az EU gazdaság meg rengeteg erőforrást és ráadásul újra nagyhatalmi státuszt, mindketten.

Mert mi vár az oroszokra, ha nem közelítenek az EU-hoz?

Önállóan (nagyon úgy fest) csak egyre jobban visszacsúsznak.

A kínaiak jó barátai, szövetségesek, partnerek lesznek, vagy inkább csak kirabolni akarják?

Az USA nem legyőzni, hanem felemelni akarja?

Marad az egyetlen reális és jó esélyük az EU partnersége... már csak meg kell érnie az ottani népnek is a demokráciára, de mint itthon látjuk ez nagyon problémás téma.

----

Nem kell azonnal és hatalmas lépés.
Csak határozottan el kell indulni egy orosz gázfüggőség megszakításától.
Vissza kell kapcsolni azokat az atomerőműveket és építeni újakat (ha eljön az ideje fúziósat) használni a megújulókat és kitalálni a tárolást, és önellátónak lenni energiából.
Ami kis olaj meg gáz még kell majd (pl. vegyipar, maradék benzines autó), azt meg majd rimánkodnak hogy tőlük vegyük.
Más tárgyalási pozíció, erős EU hadsereg és ők akarnak majd lenni a legjobb barátaink.

Van egy story-m... szokás szerint a szidott cucilizmusról. :)

Paks I építésekor felelősségteljes mérnökök rendeltek nyugatról hegesztési varrat ellenőrző röntgen gépet.
Azzal nézték át a beépítendő, oroszok által hozott hatalmas részegységeket.
Az orosz elvtársak nagyon tiltakoztak, egészen fel... oda nagyon fel... jutott a az ügy, de a párt KB (kábé a legfelső fórum) megvédte a mérnököket és a selejtnek titulált egységeket ki kellett cserélniük az oroszoknak.

Na most képzeld el ezt ma!

Mert ugye most nincs diktatúra!!

Soha nem értettem miért nem mutatnak be egy törvénytervezetet az ellenzékben, ami szerint "ha valamely egyház a költségvetést megelőző két naptári év valamelyikén politikai tevékenységet folytatott, akkor az éves költségvetésből a támogatását törölni kell".

Ezt előre elkészíteni és megküldeni minden egyháznak azzal, hogy az ellenzék meg fogja szavazni.

Ez ellen pedig nem tiltakozni kellene, hanem büszkén viselni az "ügynök" cimkét.
Ezt tanácsoltam itthon is, amikor az alapítványoknak kellett a finanszírozást feltüntetni.
Csináljanak egy honlapot, ahol elmagyarázzák, miért dicsőség ez a kitűző. Tervezzenek egy látványos badgetet és tegyék ki büszkén a linkkel, ami a magyarázat lapra utal.

A magyarázó honlapon lehet listát adni a hasonló cimkézett lapokról és megjelenésekről valamint a világ celebjeit, jelentős politikusait felkérni, hogy írjanak pár méltató szót erről.

A bürokrácia a legigazságosabb államigazgatási forma :)
Ilyenek írásáért kapnak közgáz nobel-díjat :)
És igazuk van!
Ugyanis a bürokrácia ellentéte az anarchikus, diktatorikus, jogállamiságot nélkülöző, szubjektív döntések.

Vagyis nem a bürokráciával van a baj, az az események jól szabályzott rendszere.
A rosszul működő, alkalmatlan bürokrácia a gond, ami az alkalmatlan és rossz államvezetés következménye.
És mára a bürokrácia is jól automatizálható, hatékonnyá tehető, ami megintcsak hozzáértést és alkalmasságot igényel.
Na ehhez kellenek szakemberek és politikusok, akik képesek visszavenni az egójukból és hagyják, hogy a szakemberek irányítsák az eseményeket.

Minden relatív! Az értéket meg a társadalomnak (mint nagy egésznek) kell mértékké változtatnia.

"A legfőbb értékmérő a pénz"... ezen vitatkozni sem lehet, bár nem tökéletes.

Mindenesetre a társadalomnak kell definiálnia, tartalommal megtöltenie az érték fogalmát, és ez alapján elosztani a pénzt is.
Na és itt hatalmas problémák halmozódtak fel.

A piaci rendről van jogszabály. Attól hogy "elsikkadt" egy ügy, még létezik.

Ha törvénybe ütköző egy állapot (akár régóta fennáll, akár ezután alakul ki) azt a jog kezeli.
Helyre kell állítani a törvényes állapotot!
Ugyanis csak akkor jogállam a jogállam, ha minden polgár és cég a jog által leírt állapotnak felel meg. (vagy büntetik a jogellenes állapotért) Nem mellesleg az sem ördögtől való, hogy a jogszabályok szigorúbb vagy enyhébb követelményeket írnak elő. Lásd pl. a vasárnapi nyitvatartás engedélyezését vagy tiltását.

A "társadalmi érdek" magasabb a cég vagy egyén érdekénél. Indokolatlan mértékben persze nem sújthat senkit (pontosabban akkor kártérítést kérhet, pl. kisajátítás), de megtehetik az államok.
De ugye a társadalmi érdek sem egy szűk maffia érdeke, azt nagy népakaratnak vagy nemzeti érdeknek kell alátámasztania.

És még az sem lenne jogállammal ellentétes, ha a piaci szabályok miatt pl. olyan törvény születik, hogy mondjuk a média egyes ágaiban a piac 10%-ánál többet egyetlen cég, cégcsoport vagy érdekcsoport sem birtokolhat.
Ezzel sem veszti el a vagyonához fűződő jogait, csak kénytelen értékesíteni a piacon a többletet.
Ez pl. kimondottan piacpárti, versenypárti intézkedés lenne, ami a teljes társadalom (nép, lakosság, nemzet) érdeke. És ugye a jog elsődleges feladata az állam (demokráciában a társadalommal azonos) érdekeinek védelme.

Az hogy ha a nagy koncentráció törvénytelen úton jött létre, vagy törvénytelen pénzből, az egy másik ügy, arra is van büntetőtörvénykönyvi szabály.